Bár a svéd elnökség a klímaharc fontos győzelmeként kommunikálja a csütörtök reggelre elért kompromisszumot a megújuló energia arányának növeléséről, a zöld szervezetek kritikusak.
A világban a nukleáris energia terén komoly fejlesztések zajlanak, amelyeknek akár hazánk is komoly haszonélvezője lehet.
A fosszilis üzemanyagárak növekedésével megnőtt az atomenergia vonzereje, ugyanakkor Zaporizzsja esete jól mutatja, hogy a reaktorok mennyire kitettek a háborús fenyegetésnek.
Az orosz gáz elapadása miatt ismét népszerűvé vált az atomenergia Európában és Amerikában, ám az elmúlt két évtized beruházásai alapján az atomipar nincs felkészülve a feladatra.
Egy hónap alatt nagyot fordult a világ, gyorsan elszállt az esélye annak, hogy Iránnal megkössék az atomalkut, és feloldják az ellene bevezetett szankciókat.
Döntenie kell a németeknek, hogy az energiaválság miatt adjanak-e új esélyt az atomerőműveknek.
Japánban a fukusimai atomkatasztrófa után hasonló mértékű energiafogyasztás-csökkentést vittek véghez, mint amire most Európa készül.
Ha a teljes élettartamot vesszük figyelembe, egységnyi megtermelt energiára vetítve Paks II kevesebb mint feleannyiba kerül, mint az egyik új magyar naperőműpark - írja szakértő szerzőnk.
Az atomenergia nemcsak karbonsemleges, hanem szavatolja a villamosenergia-ellátás folyamatosságát is, amire a megújulók nem képesek – érvel a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora.
Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.