Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. április 17. 15:04 Világ

Nem véletlen, hogy most lelkesedtek fel a németek az atomenergia szankcionálása iránt

Ugyanazon a napon, hogy Németország leállította az utolsó három működő atomerőművét, több mint ötven év után befejezve ezzel a nukleáris energiatermelést, Berlin bejelentette, hogy az orosz atomenergiát uniós szankciós listára akarja tenni. Robert Habeck, a zöld gazdasági miniszter szombati bejelentése szerint már hivatalosan is kezdeményezték Brüsszelben, hogy a következő, 11. EU-s szankciós körbe vonják be az orosz nukleáris ágazatot is.

Az orosz nukleáris ipar szankcionálását már tavaly ősz óta szorgalmazták a más ügyekben is leginkább keményvonalasnak számító keleti tagállamok, Lengyelország és a három balti köztársaság, és ezt határozottan követeli Ukrajna is. Ennek azonban politikailag sokáig nem volt túl nagy realitása, és egyelőre nem úgy néz ki, hogy a helyzet azóta sokat változott volna.

A leghangosabb ellenző Magyarország: Orbán Viktor már többször kategorikusan kijelentette, hogy a paksi atomerőmű működése, a magyar ellátásbiztonság és a Paks 2 beruházás miatt kész vétózni, és

Magyarország soha nem fogja elfogadni a nukleáris szankciókat.

Bár Magyarország az utóbbi hetekben tett lépéseket afelé, hogy Paks 2 kapcsán erősítse a francia vonalat, a Framatome bevonása (az irányítástechnikai rendszert fogják szállítani) önmagában nem jelenti azt, hogy az orosz Roszatomot, mint fő megvalósítót lecserélnék – a kormány szerint ez az új engedélyezési eljárások miatt újabb többéves csúszást jelentene.

Magyarország mellett éppen Franciaország a leginkább ellenérdekelt az orosz nukleáris energia elleni esetleges szankciókban. A 133 EU-s atomreaktor közül 56 Franciaországban működik, ezek biztosítják a francia villamosenergia-igény háromnegyedét. Párizs ezzel Európában a leginkább önellátó országok közé tartozik energiafronton, de valójában a francia atomipar több szálon is kapcsolódik az oroszhoz. Az urán ötödét ők is Oroszországból veszik, és ez az orosz-ukrán háború alatt sem változott, márciusban is Szentpétervárról érkezett hozzájuk dúsított urán, kiváltva többek között a Greenpeace tiltakozását.

A más ügyekben is érzékelhető német-francia ellentét az atomenergiával kapcsolatban elég látványos: miközben a németek a hétvégén belpolitikai és szakértői vitákat is kiváltva leállították az utolsó három (Neckarwestheim 2, Emsland és Isar 2) erőműveiket, Franciaország számára politikai prioritás, hogy a világszinten továbbra is meghatározó orosz atomenergiaexport kiváltásában meghatározó szerepet játszanak. A francia Framatome ráadásul Németországban, Lingenben készít nukleáris fűtőanyagot a Roszatomtól beszerzett dúsított uránból, ami most a német politika célkeresztjébe került.

A szankciós politikát felügyelő német államtitkár így nem is a magyar vétófenyegetést hangsúlyozta, amikor bejelentette, hogy az Európai Bizottságnál kezdeményezték az orosz urán uniós importtilalmát és a nukleáris együttműködéseket, hanem a borítáékolható francia ellenállást.

A német javaslat a bejelentés szerint átmeneti időszakot biztosítana az átállásra az energiabiztonság érdekében, vagyis nem kellene az érintett országoknak azonnal megválniuk az orosz fűtőanyagtól. Korábban Litvánia állt elő hasonló kezdeményezéssel, ők kompromisszum gyanánt, kétéves, de akár kilenc évre is növelhető türelmi időt lengettek be, miközben megakadályoznák az új együttműködéseket a Roszatommal.

Magyarország mellett egy nukleáris szankció leginkább azokat az EU-s tagállamoknak okozna komoly nehézséget, ahol szintén Szovjet/orosz típusú, nyomottvizes VVER-reaktorok működnek, Bulgária, Finnország, Csehország, Szlovákia és tartozik ebbe a csoportba. Az oroszbarátnak számító Ruman Radev bolgár elnök februárban szintén vétóval fenyegetett, de párhuzamosan Bulgária is tett lépéseket az orosz fűtőanyag lecserélésére. Hozzájuk hasonlóan Csehország és Szlovákia is az amerikai Westinghouse-ra váltaná az üzemanyagimportot – Bulgária három éven belül, a csehek viszont már 2023 végéig. Csehország a háború kitörése után kizárta a Roszatomot az új atomerőmű beruházási pályázatáról is, ahogy Finnország is megtagadta az együttműködést az oroszokkal az atomreaktor-építésben.

Az átmeneti időszak révén az orosz technológiát és orosz uránt használó országoknak elvileg lenne idejük a fűtőanyagváltáshoz szükséges beruházásokra, Paks 2 jelenlegi roszatomos konstrukcióban való megvalósítása azonban ellehetetlenülne, így a nyilvános információk alapján egyelőre nehezen képzelhető el, hogy Magyarország feladja a vétóálláspontját.

Az atomenergiára vonatkozó szankciók elleni kételyeket növeli, hogy bár a német, lengyel, balti kommunikáció szerint ezzel is csökkentenék a háborús Oroszország finanszírozását, valójában nemzetgazdasági szempontból csekély összegről, a fűtőanyagok esetében egymilliárd dolláros nagyságrendről van szó. A további beruházások ellehetetlenítése ennél már jóval komolyabb hatással bírna, különösen a további orosz energiafüggőségek kiépítésének akadályozásával.

A nukleáris energiafronton meghatározó nyugati hatalmak közben készülődnek: Szapporóban épp most vasárnap írt alá közös megállapodást az egyébként a beruházásokért helyenként egymással is versengő Egyesült Királyság, az USA, Kanada, Japán és Franciaország, a szövetség deklarált célja Putyin kiszorítása a nemzetközi atomenergia-piacról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNapról napra nő az atomfegyver bevetésének esélye egy korábbi amerikai hírszerző szerintRobert Baer egykori CIA-hírszerző azt nyilatkozta, orosz kapcsolatai biztosak abban, hogy az orosz elnök atomfegyverhez fog nyúlni, ha csak így kerülheti el a vereséget Ukrajnában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz atomerőművekkel tudja igazán bebetonozni a nemzetközi befolyását OroszországPénzben is jól jön, de sokkal fontosabb a geopolitikai befolyás. Míg a világ próbálja lerázni magáról az oroszoktól való függést, Magyarország inkább szorosabbra húzza azt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atomenergia Európai Unió németország orosz-ukrán háború Oroszország Paks 2 szankció Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.