A világban a nukleáris energia terén komoly fejlesztések zajlanak, amelyeknek akár hazánk is komoly haszonélvezője lehet.
Most fizetjük meg annak az árát, hogy a kormány nem készítette fel az országot a megújuló energia korszakára. Az emiatt felvett hitelek lefelé tartó spirálba lökhetik az országot.
Magyarország az Európai Unión belül a legerőteljesebben elkötelezett ország Oroszország irányába, ha nukleáris együttműködésről van szó.
A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.
Ha a teljes élettartamot vesszük figyelembe, egységnyi megtermelt energiára vetítve Paks II kevesebb mint feleannyiba kerül, mint az egyik új magyar naperőműpark - írja szakértő szerzőnk.
A G7 Holnap Energia-sorozatát lehet úgy olvasni, hogy lássuk, milyen fontos nekünk az orosz kötődésű energia- és technológiaimport, de közben el is merenghetünk, milyen lehetőségünk van ebből kilépni. Sorozat-összefoglaló.
Az atomenergia nemcsak karbonsemleges, hanem szavatolja a villamosenergia-ellátás folyamatosságát is, amire a megújulók nem képesek – érvel a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora.
Nagy szükség lenne egy olcsó, megbízható, kevesebb hulladékkal járó és atomfegyverek gyártásának rémével nem fenyegető nukleáris megoldásra.
Akár 50 milliárd forintot is felemészthet egy olyan híd építése, amit leginkább a sokak által megkérdőjelezett paksi bővítés indokol.
A bulgáriai Belenében már kétszer állították le az atomerőmű építését, a daruk azóta is helyben vannak, a leszállított reaktorok pedig raktárakban porosodnak.