Hírlevél feliratkozás
Kalotay Kálmán
A közgazdaságtudomány kandidátusa, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének külső munkatársa. 2021 szeptemberi nyugdíjba vonulásáig 31 éven keresztül volt az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) munkatársa Genfben, Svájcban. Az UNCTAD-nál töltött évek nagy részében a közvetlen külföldi befektetések jellemzőinek elemzésével foglalkozott, elsősorban az éves World Investment Report-ot készítő szakmai csoport tagjaként. Emellett 2010 és 2016 között az egyes országok beruházáspolitikáját elemző szekciónak is tagja volt. Oktatói és kutatói tevékenységet a Corvinus Egyetem jogelődjeinél és az UNCTAD-nál egyaránt folytatott – utóbbinál több mint 30 kurzust tartott a fejlődő és átmeneti országok gazdaságpolitikusai számára. Emellett több mint 30 tudományos cikket és több mint 20 könyvfejezetet publikált, főként az átalakuló gazdaságok és a külföldi befektetések elméleti és gazdaságpolitikai problémáiról.

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

2022. június 24. 16:18

2022. nyarán szinte lehetetlen megjósolni, milyen jövő vár a magyarországi orosz és az oroszországi magyar közvetlen befektetésekre. Nem tudjuk, meddig tart még az orosz-ukrán háború, annak mi lesz a kimenetele, és a háború végén mi történik majd az Oroszországra kivetett szankciókkal.

Oroszország ma a világ leginkább szankciók sújtotta országa, közel 11 000 ellene irányuló intézkedéssel, melyek jelentős része, különösen a pénzügyeket és technológiát érintőek, közvetlenül korlátozzák a kölcsönös közvetlen befektetések mozgásterét. Természetesen egyetlen szankciós rendszer sem képes a gazdasági kapcsolatokat teljesen megszakítani; ugyanakkor rendkívüli módon megnehezítheti és megdrágíthatja a legalapvetőbb gazdasági tevékenységeket is. Azt is szögezzük le elöljáróban, hogy

Magyarország EU- és NATO-tagsága kizárja annak lehetőségét,

hogy bármiféle szerepet is felvállaljon a szankciók megkerülésében; legfeljebb azok közös elfogadása során csikarhat ki kisebb engedményket.

A 2010-ben indított „keleti nyitás” nem hozott olyan eredményeket, amelyek bármi módon növelték volna a magyar gazdaságpolitika mozgásterét a nyugati partnerekkel szemben. Azzal pedig egyelőre nem kell komolyan számolni, hogy Magyarország kilépne az euroatlanti keretből. Egy ilyen lépésnek túl nagy lenne a kockázata, még a leginkább pávatáncos és titkon Oroszország felé kacsintó politikusok számára is.

Alacsony szinten a kölcsönös beruházások

Az orosz-magyar kétoldalú közvetlen befektetési kapcsolatokat, pontosabban azok szerény méretét mind a mai napig az határozza meg, hogy egyik félnek sincs kulcsfontosságú gazdaságstratégiai jelentősége a másik számára, kivéve az orosz kőolaj- és földgázszállításokat. Oroszország egy nagy olajsejkség, csak északabbra fekszik, mint sorstársai; viszont legalább 2010 óta növekvő mértékben függ a szénhidrogén-termeléstől és eladástól. Becsült bruttó hazai terméke 2021-ben 14-szer volt kevesebb, mint az amerikai, 10-szer kevesebb, mint a kínai, és háromszor kevesebb, mint a japán vagy a német adat.

Az EU-27-hez képest is több mint tízszeres volt a különbség. Vagyis a nemzeti jövedelem, költségvetési bevételek és export nagy részét adó szénhidrogén nélkül Oroszország nem lenne számottevő világgazdasági tényező. Magyarország gazdasága pedig még az orosznál is kilencszer kisebb, és az ország nem rendelkezik kimagaslóan fontos stratégiai termékekkel.

 

Ezek után nem meglepő a kölcsönös közvetlen befektetések forgalmának és állományának szerény szintje. A két ország adatszolgáltatása egymásnak ellentmondó számokat közöl a befektetések szintjéről. Közös elem viszont bennük az, hogy a partner részesedése az összes kimenő és bejövő beruházásból nagyon szerény.

Az orosz adatok szerint Magyarország részesedése mindkét viszonylatban 0,1% alatt marad, míg a magyar adatok szerint Oroszország részesedése a bejövő tőkéből kb. 1%, míg a kimenőből kb. 2%. Mind a két fél szerint a másik a nettó tőkeexportőr. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy mindkét oldalon a bejövő tőkét tudják pontosabban számba venni, valamint az, hogy ezen statisztikákban jobban megfogható a végső tulajdonos.

 

Az oroszországi magyar „tőkekifektetések” dinamikája – hogy a magyar kormány által alkalmazott terminológiát használjuk – nem mutatott növekedést sem a magyar, sem az orosz adatok szerint. A magyar források szerint az oroszországi beruházások a keleti nyitás előtt, valamikor 2005 és 2008 között érték el csúcspontjukat, míg az orosz számítások szerint 2010 és 2013 között; tehát közvetlenül a keleti nyitás meghirdetése után volt ugyan egy határozott fellendülés, de azt azután hullámzás váltotta fel. A 2017 utáni időszakot mindenképpen a „kifektetések” lassulása jellemzi. A közép- és hosszútávú ingadozások egyik oka az, hogy nem minden magyar cég maradt sikeres az orosz piacon, és néhányuk távozásra kényszerült.

Nemzeti bajnokok és zászlóshajók esete Oroszországban

Az általános alacsony szint persze nem jelenti azt, hogy bizonyos cégek számára a kétoldalú kapcsolatok elhanyagolhatóak lennének. A Paks-2 projekt biztos, hogy fontos a Roszatom számára, mint ahogy a projektet finanszírozó VEB Bank számára is. A nagy magyar cégek közül hagyományosan számottevő az orosz piaci jelenlét olyan magyar nemzeti bajnokok számára mint a MOL, az OTP és a Richter Gedeon, de olyan „zászlóshajónak” nem számító, de szintén fontos cégek számára is, mint az építőipari és fővállalkozó Pólus Kft., az orvosi protéziseket gyártó Sanatmetal vagy a takarmánykiegészítőket gyártó Agrofeed, hogy csak néhány példát említsünk.

Néhány példa az oroszországi tevékenységek súlyára: a Mol szénhidrogénkitermelésének 3-4 százalékát adja a BaiTex Llc., amelybe a cég kb. 53 millió dollárt fektetett be. Az OTP esetében a 2021 végi eszközértékéből az oroszországi tevékenység 4,9 százalékkal részesedett, a cégcsoport adózott eredményéből pedig 7,6 százalékkal. A Richter esetében az oroszországi árbevételek 2021-ben az összbevétel 13,5 százalékára rúgtak. Ezzel a külföldi piacok közül Oroszország az Egyesült Államok mögött a második helyen állt, bár az eladások 2021. évi növekedési üteme elmaradt a többi kulcspiac növekedésének ütemétöl.

Sajátos esetet képvisel az orosz származású, de magyar állampolgárságú és lakhelyű Ruszlan Rahimkulov tevékenysége. A fényeslitkei multimodális logisztikai központba fektetett milliárdjai a nemzetközileg elfogadott definíció szerint belföldi beruházásnak számítanak, ezért nem szerepelnek a nemzetközi beruházási statisztikákban.

Nemzetközi kitekintésben az orosz-magyar kétoldalú beruházási kapcsolatok sajátos vonása, hogy miközben ezernél több nyugati cég szünteti be tevékenységét Oroszországban (köztük olyanok is, mint a 170 éve jelen lévő német Siemens), 2022 februárja után

nem kezdődtek el egyik oldalon sem nagy léptékű bezárások és kivonulások.

Magyarországon hivatalosan a Paks 2 projekt továbbra is folytatódik. Ezidáig a beruházó, a 100%-ban orosz állami tulajdonban lévő Roszatom elkerülte a szankciós listára való kerülést, csak a pénzügyi háttért szolgáltató VEB szerepel az érintettek között, és veszítette el a SWIFT rendszerhez való hozzáférését.

Az is figyelemre méltó, hogy öt másik országgal (Bulgária, Csehország, Lengyelország Románia, Szlovákia) ellentétben Magyarország nem vonult ki a Nemzetközi Beruházási Bankból – bár annak legnagyobb részvényese az orosz állam – és ezért a budapesti székhelyű bank továbbra is hitelezhet projekteket Magyarországon.

A magyar fogyasztók leginkább két orosz márkanév eltünését észlelhették 2022-ben, de ezek közül csak egy eltűnése függött össze – és csak részben – az orosz-ukrán háborúval. A magyarországi Sberbank a bécsi központ csődje miatt szüntette be tevékenységét, és ez a csőd nyilván nem választható el az oroszországi anyabank elleni szankcióktól; viszont a bezárás mégsem a magyarországi menedzsment önálló döntése volt. A Lukoil kutakat 2022 júniusában kezdték átkeresztelni MOL-ra, de ezek felvásárlása már az év januárjában, a háború kitörése előtt zajlott le, tehát nem függött össze a későbbi szankciókkal.

A leginkább paradox a fényeslitkei East-West Gate helyzete. A magyar-ukrán határon lévő intermodális logisztikai központ és konténerterminál célja az „Új Selyemút” (hivatalos nevén Övezet és Út kezdeményezés) kínai vasúti áruszállításának kiszolgálása lett volna, de ezen szállítások a háborús helyzet miatt elkerülik Fényeslitkét és a magyar-ukrán határt. Vagyis az orosz származású Ruszlan Rahimkulov üzleti terveit az orosz hadsereg Ukrajna elleni támadása tette semmissé.

Nehéz lesz a mindennapi működés Oroszországban

A magyar cégek oroszországi tevékenységéről kevés részletet került napvilágra a háború kitörése óta. Mint említettük, távozást láthatólag egy magyar cég sem tervez. Ez azt jelenti, hogy alkalmazkodniuk kell a szankciók és ellenszankciók szigorú szabályaihoz. A rendelkezésre álló csekély információ szerint a központi és helyi hatóságok szemmel láthatóan segítőkészen állnak a maradó cégekhez. Ennek ellenére a mindennapi működés nagy kihívást jelent. A nemzetközi fizetések nyugati irányban gyakorlatilag leálltak, és ez még az anyacéggel fenntartott kapcsolatokra is igaz. Ez azt jelentheti, hogy az Oroszországban megtermelt jövedelmeket nem lehet majd egyszerűen Magyarországra konvertálni. Akik emlékeznek az 1990 előtti időkre, párhuzamot vonhatnak az akkori fizetési korlátozásokkal.

Ugyanúgy nehézkessé vált a nyersanyagbeszerzés a nyugati országokból és a logisztika. A szankciót nem alkalmazó országok, pl. Kína és India szállításai és termékei csak részlegesen pótolhatják a kiesett inputot. Az sem világos, hogy

az orosz hatóságok milyen szerepet szánnak a maradó cégeknek az önellátásra építő gazdaságpolitikát, az autarkiát, erősítő terveikben,

és hogy ezek mennyire lesznek kompatibilisek a magyar cégek elképzeléseivel. A legnagyobb ismeretlen természetesen az, hogy a helyzet mennyi ideig marad ilyen, és hogy a jövőben enyhülni vagy szigorodni fog.

A Richter 2022. I. negyedévi jelentése így fogalja össze a cég helyzetét Oroszországban: „Az ellátási lánc globális zavarai súlyosbodtak azt követően, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát. A szállítási késedelmek, valamint főként a vegyianyag- és energiaárak, továbbá a bérköltségek növekedése miatt megemelkedő gyártási költségek kezdik éreztetni hatásukat a fedezeti szintjeinken. A negatív pénzügyi következmények a későbbiekben várhatóan fokozódnak majd…”. Ennek ellenére 2022 első három hónapjának a cég oroszországi bevételei több mint 7 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest.

Ezen sorok írójának 2014-ben alkalma volt dolgozni egy olyan ország – Szudán — beruházásösztönző politikájának elemzésén, amely nemzetközi szankciók alatt állt. Szudánban nem működtek a nemzetközi hitelkártyák, tehát mindent, a nagy összegeket is készpénzben kellett fizetni; a vállalatok közötti utalásokat, de a külföldi cégek alkalmazottainak járó bérek átutalását is külföldön (nagyrészt Dubájban) végezték.

Jellemző példa a hétköznapi, apró-cseprő nehézségek szemléltetésére: egy kórházi mammográfiai berendezés importjának engedélye csak azért érkezett meg elfogadható határidőn belül, mert volt olyan libanoni-szudáni üzletember, aki rendelkezett régi jó barátja, Bill Clinton volt amerikai elnök közvetlen telefonszámával, és állítólag meg tudta kérni őt, járjon el Barack Obama akkor hivatalban lévő elnöknél az eljárás gyorsítása érdekében.

A dilemma

A jelenlegi háborús helyzetben az orosz-magyar beruházási kapcsolatoknak van egy sajátos erkölcsi dilemmája is, és ez a dilemma nem oldható fel könnyen. A mérleg egyik serpenyőjébe tehetjük azt a jogos igényt, hogy az életek megmentése és a harci cselekmények befejezése abszolút prioritás legyen, és ezt semmilyen gazdasági tevékenység ne gátolja. Ebből a szempontból a kétoldalú kapcsolatokat minimálisra kellene szorítani.

A másik serpenyőbe kerülnek a jogos magyar igények, valamint az orosz lakosság háborúban vétlen részének igényei is. Ezen emberek sem óhajtanak a háborúhoz hozzájárulni, de úgy vélik, hogy a konfliktus árát nem csak az ő életkörülményeik nagymértékű rontásával kellene megfizetni. Maradjanak tehát a munkahelyek!

A szankciók korlátainak lehetnek humanitárius okai is. A Richtert idézve:Az esetenként életmentő gyógyszerektől való megfosztás nem férne össze a gyógyszeriparnak az egészség megőrzését célzó küldetésével. Ennek szellemében, az Oroszországban jelen lévő valamennyi multinacionális gyógyszeripari vállalathoz hasonlóan továbbra is ellátjuk ottani betegeinket gyógyszerekkel.”

Azt majd csak a jövő igazolja vissza, hogy 2022-ben sikerült-e a helyes egyensúlyt megtalálni.

A G7 Holnap Oroszország nélkül? sorozatának szerkesztője Bogár Zsolt és Simon Andrea.

G7 Holnap

Bogár Zsolt
2022. július 11. 14:44 Világ

Oroszország nagy árat fizet az invázióért, de a háború megmutatta azt is, hogy nincs magyar B-terv

Oroszország válságát elmélyíti, nem pedig megoldja a háború, amely Európa gyengeségeire is rávilágított.

Vigóczki Máté György
2022. július 8. 17:13 Világ

Oroszország háborút nyer, de húsz év nagyhatalmi ambícióit veszítheti el

Nem biztos, hogy az a lényeg, ha Oroszország győz ebben a háborúban, hanem hogy mit veszít el közben – írja Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Kutatóműhelyének Oroszország-kutatója.

Pálinkás József
2022. június 29. 17:54 Világ

Inkább Oroszországnak fáj a tudományos együttműködések korlátozása

A Nyugatnak az orosz tudósok személyes hozzájárulása és néhány nyersanyag hiányozhat, Oroszországnak viszont a legmodernebb kutatási eszközök.

Fontos

Avatar
2022. augusztus 15. 09:53 Tech

Ukrajnában építene gyártóüzemet a Bayraktar, sorban állnak az országok a harci drónjukért

Három évre lekötöttek a kapacitások, miközben Törökország folyamatos hintapolitikával egyszerre próbál kedvezni az ukránoknak és az oroszoknak.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 14. 18:42 Közélet

Csak tűzoltás, de segíti a magasabb rezsi kifizetését, ha újra munkába állnak nyugdíjas tanárok

Régi szakmai követelésnek tett eleget a kormány, amikor július végén átmenetileg lehetővé tette a pedagógusok nyugdíj melletti foglalkoztatását.

Avatar
2022. augusztus 14. 04:34 Világ

Hivatalosan is előbújt Putyin árnyékhadserege, már plakátokon toboroznak Oroszországban

Egyre fájóbbak az orosz veszteségek Ukrajnában, a rejtélyes Wagner-csoport is kénytelen a hagyományos toborzóeszközökhöz nyúlni.