Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. december 3. 06:16 Közélet, Vállalat

A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 2. rész

A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat.

Az interjú készítésekor ugyanakkor az üzletember már nem a Gazprom, hanem saját nevében járt el. Ahogy cikksorozatunk előző részében bemutattuk, Rahimkulov hatalmas vagyonra tett szert azt követően, hogy a rendszerváltás után Magyarországra érkezett a Gazprom képviselőjeként. Egyszerű menedzserből bő tíz év alatt az ország leggazdagabb embere lett, miután a Gazprom-vezetők családtagjai fillérekért szerezték meg a gázóriás különböző érdekeltségeit a kilencvenes években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 1. részVállalatfelvásárlás 500 forintért, harc a magyar vegyiparért, bekebelezett bank - hogyan lett a leggazdagabb a Magyarországra egyszerű menedzserként érkező Megdet Rahimkulov?

Miközben Oroszországban a korábbi Gazprom-vagyon nagy részét az új, Vlagyimir Putyin által vezetett politikai elit elkezdte visszaszedni, Magyarországon nem ez történt. Amikor Rahimkulov 2003-ban a molos terveiről beszélt, már javában zajlott az a folyamat, amelynek végén a kilencvenes években még a Gazprombank tulajdonában lévő Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) teljes egészében a Rahimkulov-családhoz került.

Az akkor megalapozott vagyon még ma is hatalmas. Bár Megdet Rahimkulov már elköltözött Magyarországról, itteni érdekeltségeit fiaira hagyta, akik gazdagabbak, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együtt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Rahimkulov család a kétezres években meghatározó szerepet játszott a budapesti tőzsdén. 2000 és 2008 között több olyan ügyletben is benne voltak, amelyek tíz- vagy akár százmilliárdokról szóltak. A Rahimkulov család vagyonának eredetéről szóló cikksorozatunk második részében ezt az időszakot mutatjuk be.

Rahimkulovék pénze megjelenik a tőzsdén

Bár a család vagyonát meghatározó ÁÉB már a kilencvenes évek végén is aktív volt a budapesti értéktőzsdén, ezeket az ügyleteket a piac még az akkor legnagyobb tulajdonos Gazpromhoz kötötte. A tulajdoni viszonyok átalakulásával párhuzamosan viszont megkezdődött az első olyan tőzsdei akció, amelyről egy interjúban maga Rahimkulov ismerte el, hogy ők álltak mögötte. Az ÁÉB 2002 márciusában 20 százalékos részt vásárolt a Zalakerámia nevű csempegyártó cégben, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezt a tulajdonhányadot idővel tovább növeljék. 

Megdet Rahimkulov 2005-ben. Fotó: Bánkuti András/HVG

Ez azonban nem ment könnyen, mivel ekkor nem ők voltak az egyetlen nagytulajdonosok a tőzsdei cégben. Két dudás egy csárdában pedig nem fért meg: a Zalakerámiáért több mint egy évig tartó hatalmi harc kezdődött, amelyet végül Rahimkulovék nyertek meg*Legalábbis elvileg, a konkurens nagytulajdonos részesedését ugyanis 2003 elején nem közvetlenül az ÁÉB vette meg, hanem egy offshore hátterű cég. Ekkor a vállalatról csak annyit lehetett tudni, az ÁÉB-ben is tulajdonos, és személyi összefonódások is voltak a bankkal, de a cég papíron csak hónapokkal később került ténylegesen Rahimkulovék tulajdonába. Sőt, a neve alapján ekkor még inkább a Gazpromhoz kötődött (I.G.P.I. Holding Rt., amelyben az első két betű az Intergazprom rövidítése volt eredetileg).
A Rahimkulov-Gazprom birodalom erre az időszakra jellemző zavaros viszonyait jól mutatja, hogy a két hozzájuk köthető Zalakerámia-tulajdonos pontos részesedése körül hónapokig ment a vita, ahogy arról is, kell-e nyilvános vételi ajánlatot tenniük. Az ügyben még a pénzügyi felügyelet is vizsgálódott, sőt büntetést is kiszabott a rejtélyes hátterű új tulajdonosra.)
.

A hónapokig tartó zavaros ügyletek során a Rahimkulovhoz köthető cégek a Zalakerámia 85 százalékát szerezték meg, a részesedésen azonban nem ültek sokáig. Még 2003-ban megállapodtak az eladásról a szintén ebben a szektorban ténykedő osztrák Lasselsberger csoporttal. Méghozzá 50 százalékos felárral. Az üzleten az akkori becslések szerint nagyjából másfél év alatt több mint 3 milliárd forintot kerestek.

Innentől kezdve ez a hozamszint lett az etalon. Megdet Rahimkulov többször is azt nyilatkozta, hogy befektetésein 50 százalékot szeretne keresni, és ha ezt nem is sikerült mindig tartani, jellemzően nem járt messze tőle. A Figyelőnek egy évvel a Zalakerámia-ügylet zárása után azt mondta, hogy szerinte

„a magyar cégek és bankok igen magas ráfordítással dolgoznak, és inkább a költségnövekedés megindoklásán fáradoznak, semmint a termelés és a hatékonyság növelésén.”

Ebből fakadóan meggyőződése volt, hogy több magyar tőzsdei vállalat alulértékelt, és a következő években a Zalakerámiáéhoz hasonló, csak annál is nagyobb ügyletekkel gyarapította vagyonát. A különbség mindössze annyi volt, hogy ettől kezdve pénzügyi befektetőnek titulálta magát. 

Rekordbírságot kaptak

A csempegyár eladását még le sem zárták, amikor elkezdtek bevásárolni az Antenna Hungáriába. A műsorszóró társaságnak ekkor csak a 25 százaléka forgott a tőzsdén, a maradék állami tulajdonban volt, de sejteni lehetett, hogy ez már nem sokáig marad így. Rahimkulovék nagyon jól időzítettek, hiszen 2004 szeptemberében jutottak 5 százalék fölé a cégben, alig egy hónappal később pedig a kormány bejelentette: valóban túladnak a többségi részesedésen.

Rahimkulovék folytatták a felvásárlást, és mire a privatizáción eredményt hirdettek, már 15 százalék körül álltak. Mivel az állami pakettet megvásárló Swisscom a teljes cégre igényt tartott, így a többi részvényest is kivásárolta, amin a Rahimkulov család újabb milliárdokat keresett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA félig elfeledett borsodi cég, ami százmilliárdos nyereséget csináltÉs még csak nem is ezzel hajtotta a legnagyobb hasznot kínai tulajdonosának, amely a 2011-es felvásárlás óta majdnem hatszorosára nőtt.

A Borsodchem (BC) tőzsdei kivezetése ennél is egy nagyságrenddel többet hozott. Az akkor már az ország leggazdagabb emberének számító üzletember, illetve fiai cége 2005 végén kezdte el nagyüzemben vásárolni a vegyipari cég részvényeit. Ahogy előző cikkünkben részletesen bemutattuk, a felállás sokak számára ismerős lehetett, öt évvel korábban ugyanis egy Rahimkulov által képviselt cég már megszerezte a BC negyedét, csak akkor még nem az üzletember, hanem a Gazprom (vagy, ami még valószínűbb, az orosz cég menedzsmentjének) a pénze mozgott a háttérben. 

Rahimkulovék ezúttal is nagyjából 25 százalékig jutottak, ehhez alig több mint fél évre volt szükségük. Sokáig azonban ezt a hatalmas részvénycsomagot sem kellett tartogatniuk. Néhány hónappal később, 2006 nyarán ugyanis Európa legnagyobb kockázatitőke-társasága vételi ajánlatot tett a magyar vegyipari cégre, amelyet a tulajdonosok el is fogadtak*Az új tulajdonos egyébként a BC-t ki is vezette a tőzsdéről, amivel ez lett az addigi legnagyobb értékű kiszállás a budapesti börzéről. A vegyipari vállalat azóta kissé eltűnt szem elől, de így is Magyarország egyik legnyereségesebb vállalata..

Az 50 százalékos hozam ugyan itt sem jött össze, de a közel 30 igen:

számításaink szerint 13-15 milliárd forintot nyertek a jól időzített részvényvásárlásokkal.

Ugyanakkor, mint később kiderült, a nyereségnek ennél kevesebbnek kellett volna lennie. Rahimkulovék ugyanis pár nappal korábban értesültek a várható ajánlatról, mint a piac, és ebben a néhány napban Timur Rahimkulov, Megdet idősebb fia még több százezer BC-részvényt vásárolt, amin összesen 274 millió forintot nyertek. Bár ezt később megtérítették a részvényeket eladó cégnek, a pénzügyi felügyelet így is rekordösszegű, negyedmilliárd forintos bírságot szabott ki rájuk bennfentes kereskedésért*Rahimkulovék rekordját Soros György egyik befektetési alapkezelő cége döntötte meg, amit a 2008-as válságban az OTP részvényárfolyam zuhanásában játszott szerepe miatt büntetett a felügyelet.

Eladás vagy öröklés?

Közben a Rahimkulov-vagyon alapját jelentő ÁÉB szerepe egyre csökkent. A tőzsdei ügyleteket egy idő után már nem elsősorban a bankon, hanem hazai vagy ciprusi vagyonkezelő cégeken keresztül intézték. Ekkoriban vált fokozatosan a cégbirodalom központi vállalatává a Kafijat, amelyben ma is a család vagyonának nagy része van.

A Kafijat cégtáblája az ÁÉB egykori székházának kerítésén. Fotó: G7

Az ÁÉB pedig ezzel párhuzamosan elsorvadt. A pénzintézet korábban sem a hagyományos értelemben vett lakossági bank volt, 2005-ben azonban végleg kiszállt ebből a szegmensből: 11 fiókját ügyfelestül eladta a Volksbanknak. Már ekkor az volt a terv, hogy az ÁÉB-et befektetési bankká alakítják, később azonban már a banki funkció sem volt fontos. 2007-ben beszüntette a pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatóvá alakult, majd még ebben az évben beolvadt a Kafijat Zrt-be.

Megdet Rahimkulov ebben az időben több interjúban is elmondta, hogy a családi vállalatbirodalomnak három központja van: Budapest, Ciprus és Moszkva. A legfontosabb ezek közül a magyar főváros volt, de a vagyont időről-időre pakolgatták a három helyszín között. A magyar gazdaságban betöltött szerepükről sokat elárul, hogy amikor a Kafijatot 2008-ban közvetlen tulajdonukból egy ciprusi cégükre iratták, a cég tőkéjét pedig leszállították, az papíron nagyobb mozgást jelentett az oroszok magyarországi közvetlen tőkebefektetéseiben, mint amekkora az évezred eleje óta összesen volt (pdf).*A jegybanki adatok szerint abban az évben az orosz rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinél részvényekből és részesedésekből 677 millió dollárnyi tőkekivonás történt, ami szinte teljes egészében Rahimkulovék tranzakciójához kötődött.

Ezzel a 2008-as tranzakcióval került egyébként a Kafijat Megdet Rahimkulovtól fiaihoz, Timurhoz és Ruszlanhoz.

A generációváltás azonban eleinte nem volt magától értetődő. Bár Megdet már évekkel korábban arról beszélt interjúkban, hogy 2007-ben szeretne visszaköltözni Oroszországba, első nyilatkozataiból úgy tűnt, nem bízik annyira fiaiban, hogy rájuk hagyja a magyar üzletet, inkább az érdekeltségek (akkor még az ÁÉB) eladását fontolgatta. A Figyelőnek 2004-ben azt mondta, hogy a bank átörökítése

korántsem ilyen egyszerű kérdés. Egy bank irányításához nem elég, hogy valaki egy bankár fia legyen sok pénzzel. Neki is „meg kell őszülnie” ahhoz, hogy képes legyen a bankot továbbfejleszteni és nem csődbe vinni. Noha én sem vagyok profi bankár, viszont gazdasági vezetői tapasztalatom hozzájárult az ÁÉB-nél elért sikereimhez. Hogy a fiaim milyen utat választanak maguknak, még nem dőlt el, erre van még pár évük. Egyelőre az a legfontosabb, hogy fejlesszék elméleti és gyakorlati tudásukat.

Erre az akkor 30 év körüli Ruszlan és Timur meg is kapták a lehetőséget. A Kafijatban már a kilencvenes évek végén mind a ketten ügyvezetők voltak*A cég akkor még Kft-ként működött, csak 2007-ben alakult Zrt-vé.. Emellett Timur először 2003-ban a Zalakerámia, majd két évvel később a Borsodchem igazgatóságában is helyet kapott, Ruszlan pedig szintén 2005-ben lett az ÁÉB vezérigazgató-helyettese.

Ebben az évben Megdet Rahimkulov a HVG-nek már azt mondta, hogy Ruszlan még számára is meglepő fejlődésen ment át, így már nem feltétlenül tervezi a bank eladását.

Ha három év múlva úgy ítélem meg, hogy Ruszlan eléggé rátermett, hogy vezesse a bankot, megtartom az ÁÉB-t. Ha nem, akkor eladom – fogalmazott.

Végül, úgy tűnik, eléggé rátermettnek ítélte meg, mert ugyan az ÁÉB nem maradt meg, a bankot magába olvasztó Kafijat viszont a testvérekhez került. Mielőtt azonban Megdet Rahimkulov visszaköltözött volna Moszkvába, és fiaira hagyta volna a magyar üzletet, még két nagyszabású ügyletet is végrehajtott a két talán legfontosabb magyar cégcsoport részvényeivel.

Őszöd és OMV

Épp amikor megkezdődött az OTP oroszországi terjeszkedése, Rahimkulovék elkezdtek bevásárolni a bankba. Piaci körökben azonnal fel is merült, hogy az orosz üzletember segíti az OTP oroszországi törekvéseit. A Figyelő egy, a bankhoz közelálló forrásra hivatkozva utalt is erre, és ezt erősítette, hogy Rahimkulov maga is azt mondta: jóban van Csányi Sándorral. Konkrét bizonyítékok azonban sosem voltak erre, és a felek is cáfolták, hogy lenne ilyen együttműködés. Az OTP most lapunk kérdésére azt írta: „a csoport 2002 óta folytatja régiós terjeszkedési stratégiáját, ennek keretében 2006-ban és 2008-ban vásároltunk bankokat Oroszországban. Ezeket az akvizíciókat is piaci alapon hajtottuk végre, sem Rahimkulov úr, sem más támogatására, segítségére nem volt ehhez szükség”.

Mindenesetre Rahimkulovék 2006 szeptemberében 5 százalékos tulajdoni arány fölé jutottak az OTP-ben. A vásárlásokat a családfő részben az orosz és ukrán piacban rejlő potenciállal magyarázta. Állítása szerint azonban a magyar politikai helyzetet is tanulmányozták, mielőtt belevágtak a tranzakciókba. Ez a megjegyzés azért fontos, mert ebben az időszakban nagyon feszült volt a hazai belpolitikai helyzet, a 2006-os választások után nagyot esett az OTP árfolyama is, ami jó vételi pozíciót teremtett. Szeptemberben pedig nyilvánosságra került az őszödi beszéd, ami tovább szította a feszültséget.

Rahimkulovék a következő hónapokban tovább folytatták az OTP-részvények vásárlását, és 2007 végén már 10 százalék környékén jártak*Sőt, technikai okokból egy időre ezt a szintet is átlépték, ám a pénzügyi felügyelet erre nem adott engedélyt, így végül maradt a 10 százalék körüli tulajdonhányad.. Az idő tájt ez a pakett 250-300 milliárd forintot ért. Ugyanakkor a 2008-as válság miatt ez az összeg 40 milliárd alá is csökkent, azaz a krízisen időlegesen több mint 200 milliárd forintot buktak.

Az OTP-vel párhuzamosan a Mol-ban is növelték részesedésüket. Ahogy a cikk elején idézett interjúból is kiderült, az olajipari cég papírjaival folyamatosan kereskedtek, a 2007-es bevásárlás azonban valószínűleg minden korábbinál fontosabb volt, és többet is hozott a családi kasszának.

A vállalatban 2007 májusában növelték 6 százalék közelébe a tulajdonhányadukat, de ez a pakett alig több mint egy hónapig volt a tulajdonukban. A részvénycsomagot ugyanis – a később a Népszabadság beszántása miatt hírhedté vált Heinrich Pecina cégének közvetítésével – eladták az OMV-nek.

Az osztrák társaság a tranzakció után már a Mol közel ötödét birtokolta, és ezzel indult meg a Mol ellenséges felvásárlására tett kísérlet. A hónapokig húzódó ügyben – amely ezalatt szinte végig vezető hír volt a médiában – az akvizíciót végig ellenző Mol-menedzsmentnek részben kormányzati segítséggel végül sikerült kivédenie az OMV kísérletét. Az OMV mindenféle jogi úton próbálkozott még, de végül feladta a küzdelmet, és 2009-ben eladta Mol-pakettjét az orosz Szurgutnyeftyegaznak.

A sztori egyetlen igazán nagy nyertese pedig valószínűleg a Rahimkulov család volt. Számításaink szerint a részvények felvásárlásával, majd gyors eladásával néhány hónap alatt 35-40 milliárd forintot kerestek.

Rahimkulovék később visszatértek a Molba. Nem sokkal a Szurgut megjelenése után 3 százalék körüli részesedést vásároltak, és jelenleg is nagyjából ekkora tulajdonhányaduk van a cégben.

Ha szóba kerültek az oroszok, mindenki rájuk gondolt

Az orosz óriáscég és Rahimkulov egyidejű megjelenése akkor is találgatásokat indított el egy esetleges összehangolt akcióval kapcsolatban. Pedig ekkor a magyar-orosz kapcsolatokban a kilencvenes években még nagyon fontos szerepet játszó Megdet Rahimkulov már közel sem volt olyan meghatározó szereplő, mint 8-10 évvel korábban.

Ahogy múlt az idő, mindkét oldalon lecserélődött az elit, és az újakkal Megdet Rahimkulov már nem ápolt annyira szoros kapcsolatot, mint az elődökkel

– mondta a G7-nek Deák András György Oroszország-szakértő.

A kutató szerint az orosz milliárdosnak ettől függetlenül még lehetett szerepe ebben az időszakban is bizonyos ügyletekben, de ha így is volt, ez kevésbé látványosan történt, mint korábban. A Szurgutnyeftyegaz megjelenése mellett – ahogy erről már volt szó – felmerült a neve például az OTP keleti terjeszkedése kapcsán, és

hírbe hozták egy olyan offshore-céggel is, amely a későbbi kétes államközeli gázüzleteiről ismert MET-ben jelent meg tulajdonosként.

Utóbbi vállalatot akkor még nem is így hívták, hanem Mol Energiakereskedő Zrt. volt a neve, és eleinte teljes egészében a magyar olajcég tulajdonában állt. A társaság felét azonban egyszer csak megvette a Moltól egy Belize-i vállalat. Az offshore cég tulajdonosi hátteréről mindössze annyi derült ki, hogy egy orosz magánszemély birtokolja, de az nem, hogy pontosan ki.

Az Átlátszó ugyanakkor néhány évvel később több kapcsolatot is talált a Belize-i társaság és Rahimkulov között. Az érintettek nekünk sem kívánták feltárni az elmúlt években már százmilliárdos forgalmat lebonyolító gázkereskedő rejtélyes tulajdonosát: a MET és a Mol nem kívánta kommentálni a kérdést, Rahimkulovék pedig nem reagáltak a megkeresésünkre.

Bukni is tudnak

A család beágyazottságát és korábbi jelentőségét azonban jól mutatja, hogy még 2009-2010 környékén is minden fontosabb Oroszországgal kapcsolatos ügyletnél felmerült a szerepvállalásuk a piacon. Pedig

azt követően, hogy Megdet Rahimkulov ígéretét beváltva 2008-ban visszaköltözött Moszkvába, teljesen eltűntek szem elől.

Az elmúlt 200 év hazai újságjait és folyóiratait digitálisan rögzítő Arcanum adatbázisában elérhető magyar lapokban több mint kilencszáz cikk jelent meg a családról Megdet Rahimkulov Magyarországra érkezése óta. Ebből azonban csak néhány tucatot publikáltak az elmúlt tíz évben, és ezek is többségében inkább a múltról vagy az OTP-ben, Molban továbbra is meglévő részesedésük szóltak.

Ezeket a részvényeket ugyanis azóta is tartják. Ahogy korábban megírtuk, a Kafijat Zrt. mindkét stratégiai fontosságú magyar cégben jelentős tulajdonhányaddal rendelkezik. Jórészt ennek köszönhető, hogy a vagyonkezelő cég két tulajdonosának, Rahimkulov Ruszlannak és Rahimkulov Timurnak nagyobb vagyona van, mint Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek együttvéve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együttFontos magyar vállalatok legnagyobb tulajdonosai közé tartozik Rahimkulov Timur és Ruszlan, de nyilvános fotó sincs róluk.

A 2010-es évek elején azonban ez a vagyon – legalábbis itthon – nem igazán gyarapodott. Rahimkulovék ugyanis nem csak a médiából tűntek el, gazdasági aktivitásuk is elég minimálisra csökkent. Volt ugyan néhány próbálkozásuk különböző területeken, ezek azonban vagy nem voltak jelentősek, vagy kudarccal végződtek.

Utóbbira jó példa Rahimkulov Timur vagyonkezelőjének nem túl sikeres próbálkozása a Business Telecommal. A sokak által a kezdetektől fenntartásokkal kezelt távközlési cég azzal a céllal jelent meg a piacon 2010-ben, hogy innovatív megoldásokkal a legnagyobb szereplők, így a Magyar Telekom vagy éppen a UPC konkurensévé váljon. Az üzleti modell azonban teljesen fenntarthatatlan volt. A terjeszkedést olyan magas kamatú kötvényekkel – tehát hitelből – finanszírozták, amelyeket lehetetlen volt kigazdálkodni.

Hiába látszott azonban 2014-ben már elég egyértelműen, hogy valami nincs rendben a tőzsdei céggel, Rahimkulov Timur mégis elég nagy összeggel szállt be. Vagyonkezelője B-Tel kötvényeket vett, és részvényeket is lejegyzett. Sőt, volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy még több pénzt önt a feneketlen kútba, és megszerzi a cég felét, ez azonban a tervezett formában már nem történt meg. Az üzleten azonban így is rengeteget bukott. Vagyonkezelője a kötvényeket és a részvényeket is nullára írta le, azaz

minden befektetett pénzét elvesztette. Ez összesen több mint 1,3 milliárd forint volt.

Timur ezt követően nem is igazán próbálkozott nagyobb ügyletekkel. Ruszlan azonban az elmúlt években egyre aktívabbá vált. Ahogy a Rahimkulov-testvérek vagyonáról szóló cikkünkben bemutattuk, elsősorban az energiaiparban és ingatlanszektorban rendelkezik érdekeltségekkel. Utóbbiban ráadásul elég jelentősekkel. Állandó üzlettársával, Zentai Péterrel, számos hotelt birtokolnak, de vannak irodaházaik, és építenek kisebb, illetve nagyobb társasházakat is Budapest-szerte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénz milliárdokkal tömték ki az egyik leggazdagabb magyar körüli együtteseket, mégis összeomlottakNyolc előadó-művészeti szervezet a kultúr-tao rendszerben milliárdokat vett fel, majd elsorvadt, a NAV pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBemutatjuk a világ egyik legsikeresebb vállalkozását, az évi egymilliárdot kereső magyar kamarazenekartNégy év alatt 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok árbevétele, közel hétmilliárd forint vagyont halmozott fel, a kultúr-tao megszüntetése után azonban összeomlott.

Ruszlanhoz emellett – ahogy ezt korábbi cikkeinkben szintén bemutattuk – számos ponton kötődik nyolc előadó-művészeti szervezet, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően. Az érintett szervezetek ebben az időszakban ugyan több milliárdos vagyont halmoztak fel, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonban mégis összeomlottak. Az ügyben azóta már az adóhatóság is nyomoz állítólagos fiktív előadások miatt.

Közélet Vállalat BorsodChem Megdet Rahimkulov Mol OTP Rahimkulov Ruszlan Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.