Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 19. 06:58 Közélet

Bemutatjuk a világ egyik legsikeresebb vállalkozását, az évi egymilliárdot kereső magyar kamarazenekart

A különböző korlátozások miatt számos magyar együttest lehetetlenített el idén a koronavírus, Magyarország legsikeresebb zenekarának lejtmenete azonban már korábban elkezdődött. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar éveken át milliárdos profitot termelt, de 2018-ban megtört a lendülete. Azóta árbevétele a töredékére zuhant, koncertjeinek száma jelentősen visszaesett, honlapja nem működik, és telefonon sem lehet elérni.

Összeesése előtt a kamarazenekar egészen páratlan üzleti eredményeket produkált. Nyeresége meghaladta az évi egymilliárd forintot, amely egészen kivételes a magyar előadó-művészeti szcénában*Nincs is olyan gazdasági társaságként működő zenekar/együttes, amelynek bevétele tavaly meghaladta volna az egymilliárd forintot, legalábbis a főtevékenység alapján előadó-művészettel foglalkozó vállalkozások között, igaz az alapítványként működő Budapesti Fesztiválzenekarnak 1,3 milliárd volt a forgalma., a hatékonyságára pedig világszinten is alig lehet példa. Több olyan év is volt, amikor

nyeresége túlszárnyalta az árbevétele 80-90 százalékát.

A Magyar Virtuózok Kamarazenekar nem az egyetlen előadó-művészeti szervezet Magyarországon, amely kimagasló profitot termelt egy azóta megszüntetett állami támogatásnak, a kultúr-taónak köszönhetően. A zenekarhoz számos ponton kötődik mintegy féltucat olyan kulturális szervezet, amelyek hasonló profitrátával működtek, majd a tao-rendszer megszűnése után felszívódtak. (Ezeket egy következő cikkben járjuk körbe, a mostaniban a Magyar Virtuózokat mutatjuk be.)

Évi egymilliárd forint állami támogatás

A kamarazenekart 1988-ban alapította meg Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Az egyetem honlapja szerint az eleinte csak vonósokból álló formáció a fennállása óta több mint 50 külföldi turnén vett részt Japántól Panamáig. A határokon túl – ahol a leírás alapján főleg a kilencvenes és a kétezres években voltak aktívak – eddig több mint ötszáz koncertet adtak.

A zenekar fellépéseit egy ideje már egy 2009-ben alapított cég, a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. szervezi (a kamarazenekar és a tévés tehetségkutató szövevényes viszonyának egyik narratívájáról itt lehet olvasni). A publikus adatokból nem derül ki, és a zenekar sem árulta el, hogy korábban hogyan működtek*1990-ben létrehoztak Szenthelyi vezetésével egy Magyar Virtuózok Kamarazenekar Egyesület nevű szervezetet, de a cégbíróság aktái lényegében teljesen hiányosak az első két évtizedről.. Így az is homályos, hogy az első két évtizedben mekkora bevétele volt a Magyar Virtuózoknak, a céges forma létrejötte után mindenesetre gyors növekedésnek indult. 

Szenthelyi Miklós, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar művészeti vezetője, szólistája egy 2011-es koncerten. Fotó: Kollányi Péter/MTI

Az új vállalkozásnak a működés első teljes évében, azaz 2010-ben 9,1 millió forint volt az árbevétele. Két év múlva azonban már 250 millió, újabb két év múlva pedig 1,6 milliárd forint.

Négy év alatt tehát 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok forgalma.

A szervezet árbevétele évi 1,8 milliárd forint körül stabilizálódott, nyeresége pedig az egymilliárd forintot is meghaladta három éven keresztül.

A társaság 2010 és 2018 között összesen 6,7 milliárd forint nyereséget termelt. Ezt a hatalmas mennyiségű pénzt egy nem túl hosszú életű állami támogatásnak, a tao-rendszernek köszönheti. Nyolc év alatt ugyanis szinte pontosan a nyereségével megegyező összegű állami támogatást (6,9 milliárd forintot) kapott a zenekar. 

 

A színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer éppen abban az évben, 2009-ben lépett életbe, amikor megalapították a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft-t. A rendszernek az volt a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek az éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthetnek nyereséges cégektől, amelyek tehát a profitjuk után fizetendő adót az állam helyett ezeknek a szervezeteknek utalhatták*Ezt az összeget a következő évben kaphatták meg..

Ahogy korábban bemutattuk, a tao-rendszerrel hatalmas mennyiségű pénz került a kultúrába. Soha nem látott anyagi stabilitást hozott az előadó-művészeti szférának, a színházakban tíz év alatt papíron duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyékolta be a működését.

 

A fenti grafikon mutatja, hogy mennyire félrecsúsztak az eredeti tervek, részben a visszaélések miatt. A tervezet elfogadásakor úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el*Ennél távolabbra nem terveztek 2009-ben. . A következő négy évben pedig még közel háromszorosára, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma is közel a triplájára emelkedett. 

A kultúrába áramló közpénz-tízmilliárdok annyira fenntarthatatlanná, a visszaélések pedig annyira egyértelművé váltak, hogy a kormány 2018 őszén felszámolta a rendszert. Éppen abban az évben, amikor a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is elindult a lejtőn, akárcsak egy hasonló mértékű támogatást kapó, bizonyíthatóan csaló kamuszínház-hálózat.

Évi 400-600 koncert

A Magyar Virtuózok az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a tao-rendszernek. Míg a 2011-ben kapott 30 millió forintos tao-támogatással még csak az 59. volt az előadó-művészeti szervezetek között, két évvel később már a harmadik. Innentől kezdve minden évben a négy leginkább támogatott szervezet közé tartozott A Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján.

2018-ban pedig 1,4 milliárd forinttal már a kamaraegyüttes kapta a legtöbb kultúr-taót.

A zenekar az összesen közel hétmilliárd forintos támogatással a negyedik legnagyobb összeget kapta a tao-rendszer alatt a kulturális szférában. A ExperiDance táncegyüttest üzemeltető Rivalda Stúdió, a Budapesti Operettszínház és a Magyar Állami Operaház előzte csak meg. A Magyar Virtuózok közel kétszer annyi tao-támogatáshoz jutott, mint a BBC által a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar, amely rendszeresen fellép a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, illetve több pénzt kaptak, mint a Katona, a József Attila, az Örkény, a Nemzeti és a Radnóti Színház összesen. 

 

A Magyar Virtuózok a legismertebb magyar popsztárokat is lekörözte. Egy két éve kiszivárgott, és több szereplő által hitelesített lista alapján a legismertebb magyar popsztárok gázsija sem haladja meg érdemben a fellépésenkénti hárommillió forintot. Ha ők az év minden napján fellépnének, akkor sem érnének a nyomába a Magyar Virtuózok 1,8 milliárdos árbevételének.

A vállalkozás felfutásában komoly szerepet játszott, hogy a tao-rendszer felállása után a Magyar Virtuózok profilja is jelentősen átalakult. A korábbi évtizedekkel ellentétben a 2010-es években a külföldi koncertek nagyrészt elmaradtak, szinte csak Magyarországon voltak fellépéseik. Ahogy a zenekart vezető Szenthelyi Miklós írta nekünk, 2009-ben új missziójuk lett: „komolyzenét a fiataloknak is”. 

Szenthelyi szerint a zenekar klasszikus programjai mellett modernebb koncerteket és előadásokat is megrendeztek. Rendszeresen léptek fel a Mátyás-templomban, zenemaratonokat tartottak a Kongresszusi Központban, és számos alkalommal kísértek magyar popzenészeket. A hasonló, szimfonikus zenekarral felturbózott szuperprodukciók előző években látott felfutásában jelentős szerepe volt a tao-rendszernek, ahogy az Index vagy mi írtuk is korábban

A Magyar Virtuózok egyik résztulajdonosa, Zentai Péter azt mondta nekünk, a kamarazenekar évi 400-600 koncertet adott, és előfordult, hogy napi öt fellépése is volt különböző formációkban, mivel több mint kétszáz művész tartozott a kötelékébe (átlagosan húsz embert alkalmazott a csúcsidőszakban). A cég több nemzetközi sztárnak is szervezett magyarországi koncerteket, ilyen volt Anastacia vagy Ennio Morricone 2016-os fellépése is.

Ennio Morricone 2016-os budapesti koncertje. Fotó: Mohai Balázs/MTI

Szenthelyi Miklós és Zentai Péter szerint a Magyar Virtuózok kimagasló nyereségessége ezeknek a nemzetközi szintű produkcióknak köszönhető. Ez a magyarázat viszont azért visszás, mert 2016-ban valóban több nemzetközi sztár is fellépett, 2017-ben azonban – a Magyar Virtuózok beszámolója és a Facebook-oldala szerint – egy ilyen szintű fellépőjük sem volt. Ennek ellenére a cég ugyanúgy bő 1,8 milliárd forintos árbevételt hozott össze mindkét évben.

Arra nem adtak magyarázatot, hogyan értek el ugyanakkora árbevételt a szerintük kimagasló nyereségességet magyarázó nemzetközi szuperprodukciók nélkül. Szenthelyi és Zentait is kértük, hogy írjon példát hasonló kaliberű fellépőre 2017-ből, de nem adtak konkrét választ. Zentai több, szerinte hasonló kaliberű művész nevét is átküldte nekünk, akiknek a magyarországi koncertjein állítása szerint szerepet vállalt a Magyar Virtuózok 2014 és 2018 között, de internetes kereséssel mi mégsem találtunk olyan fellépést, amelyben szerepet játszott volna 2017-ben a Magyar Virtuózok. Szenthelyi nem válaszolt erre a felvetésünkre.

Szenthelyi és Zentai a nemzetközi produkciók Magyarországra hozatala mellett azzal indokolta még a Magyar Virtuózok kimagasló gazdasági eredményeit, hogy a globális konjunktúrának és az Orbán-kormány munkájának köszönhetően jóval több pénz jutott a kultúrára, és jelentősen nőtt a komolyzene iránti kereslet Magyarországon. 

2016-ra volt annyi pénz az emberek zsebében, hogy ki tudtak fizetni 25 ezer forintot egy komolyzenei koncertre, sőt, ennek többszörösét is egy-egy nemzetközi komolyzenei sztár fellépésére

– mondta Zentai. 

Lényegében eltűntek

Hiába termelt azonban éveken át egymilliárd forintos nyereséget a Magyar Virtuózok, és hiába nőtt ezt követően is az életszínvonal, a tao-rendszer 2018-as felszámolása után összeomlott a zenekar. A kultúr-tao megszüntetése utáni első teljes évben, 2019-ben mindössze 102 millió forint volt a forgalma,

két év alatt tehát 95 százalékkal csökkent az árbevétele.

 

Szenthelyi és Zentai három okkal magyarázták a visszaesést. Az egyik legfőbb ok, hogy Szenthelyi egészségi állapota nem engedte meg, hogy hegedűművészként koncertezzen. Szerintük szintén fontos tényező a nemzetközi szintű koprodukciós események tolódása, elmaradása, valamint az évadok tervezhetetlensége. Harmadrészt pedig – Zentai szerint – a „kulturális tao megszüntetése sem segítette az iparágat”. 

A felsorolt okoknál fogva nagyon nehéz helyzetbe került Magyarországon a komolyzene. Ellehetetlenültek a beszállítók, teljes bizonytalanság lett úrrá a rendezvényekkel kapcsolatban

– mondta Zentai Péter. Szerinte a háttérszolgáltatók (a hangtechnikusok, a jelmeztervezők vagy a hangszerszállítók) is megroppantak, közülük „nagyon sokan” a vállalkozás szüneteltetése vagy megszüntetése mellett döntöttek. „Ilyen kockázattal nem lehet vagy bizonytalan koncerteket szervezni” – mondta Zentai, aki szerint számos nagynevű zenekar került hasonló helyzetbe, de jó hírnevükre hivatkozva egyet sem szeretett volna megnevezni.

A legismertebb szimfonikus zenekarok adatai mindenesetre nem támasztják alá ezt a narratívát. A korábban említett Budapesti Fesztiválzenekarnak például jelentősen, 1,3 milliárdra nőtt az árbevétele 2019-ben, bár veszteséges volt. A Havasi Balázs által fémjelzett Symphonic Concert Management szintén növelte tavaly az árbevételét, 985 millió forintos forgalom mellett közel 100 millió volt az adózott eredménye. 

Ugyan a Magyar Virtuózok Zentai szerint továbbra is koncertezik, lényegében láthatatlanná vált. A korábban rendszeresen frissülő Facebook-oldalán idén alig van új poszt, honlapja nem működik, a megadott telefonszáma sem él, és még az éves beszámolóját is jelentős késéssel adta le. Szenthelyi nem adott magyarázatot az ezeket érintő kérdésekre (mindössze annyit írt, hogy a Facebook mindig is másodlagos szerepet töltött be náluk, de arra sem válaszolt, hogy miért csökkent az aktivitásuk a közösségi oldalon).

A zenekar elsorvadt, de a Magyar Virtuózok Művészeti Kft-nek még 2019 végén is több mint 6 milliárd forint vagyona volt az évek során felhalmozott profitnak köszönhetően. Csak a pénztárukban és a bankszámláikon több mint 2 milliárd forint állt, és további bő másfél milliárdot adtak kölcsön valakinek. Az viszont nem derült ki, hogy ezzel a vagyonnal mi fog történni. Zentai Péter annyit mondott nekünk, hogy non-profit szervezetről van szó, ezek működését törvény szabályozza, és e szerint fognak eljárni.

Közélet előadó-művészet kultúra Magyar Virtuózok Kamarazenekar tao Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.

Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 20. 06:42 Közélet, Vállalat

Közpénz milliárdokkal tömték ki az egyik leggazdagabb magyar körüli együtteseket, mégis összeomlottak

Nyolc előadó-művészeti szervezet a kultúr-tao rendszerben milliárdokat vett fel, majd elsorvadt, a NAV pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz.

Fontos

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.