A különböző korlátozások miatt számos magyar együttest lehetetlenített el idén a koronavírus, Magyarország legsikeresebb zenekarának lejtmenete azonban már korábban elkezdődött. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar éveken át milliárdos profitot termelt, de 2018-ban megtört a lendülete. Azóta árbevétele a töredékére zuhant, koncertjeinek száma jelentősen visszaesett, honlapja nem működik, és telefonon sem lehet elérni.

Összeesése előtt a kamarazenekar egészen páratlan üzleti eredményeket produkált. Nyeresége meghaladta az évi egymilliárd forintot, amely egészen kivételes a magyar előadó-művészeti szcénában^*Nincs is olyan gazdasági társaságként működő zenekar/együttes, amelynek bevétele tavaly meghaladta volna az egymilliárd forintot, legalábbis a főtevékenység alapján előadó-művészettel foglalkozó vállalkozások között, igaz az alapítványként működő Budapesti Fesztiválzenekarnak 1,3 milliárd volt a forgalma., a hatékonyságára pedig világszinten is alig lehet példa. Több olyan év is volt, amikor

nyeresége túlszárnyalta az árbevétele 80-90 százalékát.

A Magyar Virtuózok Kamarazenekar nem az egyetlen előadó-művészeti szervezet Magyarországon, amely kimagasló profitot termelt egy azóta megszüntetett állami támogatásnak, a kultúr-taónak köszönhetően. A zenekarhoz számos ponton kötődik mintegy féltucat olyan kulturális szervezet, amelyek hasonló profitrátával működtek, majd a tao-rendszer megszűnése után felszívódtak. (Ezeket egy következő cikkben járjuk körbe, a mostaniban a Magyar Virtuózokat mutatjuk be.)

Évi egymilliárd forint állami támogatás

A kamarazenekart 1988-ban alapította meg Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Az egyetem honlapja szerint az eleinte csak vonósokból álló formáció a fennállása óta több mint 50 külföldi turnén vett részt Japántól Panamáig. A határokon túl – ahol a leírás alapján főleg a kilencvenes és a kétezres években voltak aktívak – eddig több mint ötszáz koncertet adtak.

A zenekar fellépéseit egy ideje már egy 2009-ben alapított cég, a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. szervezi (a kamarazenekar és a tévés tehetségkutató szövevényes viszonyának egyik narratívájáról itt lehet olvasni). A publikus adatokból nem derül ki, és a zenekar sem árulta el, hogy korábban hogyan működtek^*1990-ben létrehoztak Szenthelyi vezetésével egy Magyar Virtuózok Kamarazenekar Egyesület nevű szervezetet, de a cégbíróság aktái lényegében teljesen hiányosak az első két évtizedről.. Így az is homályos, hogy az első két évtizedben mekkora bevétele volt a Magyar Virtuózoknak, a céges forma létrejötte után mindenesetre gyors növekedésnek indult. 

Szenthelyi Miklós, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar művészeti vezetője, szólistája egy 2011-es koncerten. Fotó: Kollányi Péter/MTI

Az új vállalkozásnak a működés első teljes évében, azaz 2010-ben 9,1 millió forint volt az árbevétele. Két év múlva azonban már 250 millió, újabb két év múlva pedig 1,6 milliárd forint.

Négy év alatt tehát 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok forgalma.

A szervezet árbevétele évi 1,8 milliárd forint körül stabilizálódott, nyeresége pedig az egymilliárd forintot is meghaladta három éven keresztül.

A társaság 2010 és 2018 között összesen 6,7 milliárd forint nyereséget termelt. Ezt a hatalmas mennyiségű pénzt egy nem túl hosszú életű állami támogatásnak, a tao-rendszernek köszönheti. Nyolc év alatt ugyanis szinte pontosan a nyereségével megegyező összegű állami támogatást (6,9 milliárd forintot) kapott a zenekar. 

A színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer éppen abban az évben, 2009-ben lépett életbe, amikor megalapították a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft-t. A rendszernek az volt a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek az éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthetnek nyereséges cégektől, amelyek tehát a profitjuk után fizetendő adót az állam helyett ezeknek a szervezeteknek utalhatták^*Ezt az összeget a következő évben kaphatták meg..

Ahogy korábban bemutattuk, a tao-rendszerrel hatalmas mennyiségű pénz került a kultúrába. Soha nem látott anyagi stabilitást hozott az előadó-művészeti szférának, a színházakban tíz év alatt papíron duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyékolta be a működését.

A fenti grafikon mutatja, hogy mennyire félrecsúsztak az eredeti tervek, részben a visszaélések miatt. A tervezet elfogadásakor úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el^*Ennél távolabbra nem terveztek 2009-ben. . A következő négy évben pedig még közel háromszorosára, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma is közel a triplájára emelkedett. 

A kultúrába áramló közpénz-tízmilliárdok annyira fenntarthatatlanná, a visszaélések pedig annyira egyértelművé váltak, hogy a kormány 2018 őszén felszámolta a rendszert. Éppen abban az évben, amikor a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is elindult a lejtőn, akárcsak egy hasonló mértékű támogatást kapó, bizonyíthatóan csaló kamuszínház-hálózat.

Évi 400-600 koncert

A Magyar Virtuózok az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a tao-rendszernek. Míg a 2011-ben kapott 30 millió forintos tao-támogatással még csak az 59. volt az előadó-művészeti szervezetek között, két évvel később már a harmadik. Innentől kezdve minden évben a négy leginkább támogatott szervezet közé tartozott A Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján.

2018-ban pedig 1,4 milliárd forinttal már a kamaraegyüttes kapta a legtöbb kultúr-taót.

A zenekar az összesen közel hétmilliárd forintos támogatással a negyedik legnagyobb összeget kapta a tao-rendszer alatt a kulturális szférában. A ExperiDance táncegyüttest üzemeltető Rivalda Stúdió, a Budapesti Operettszínház és a Magyar Állami Operaház előzte csak meg. A Magyar Virtuózok közel kétszer annyi tao-támogatáshoz jutott, mint a BBC által a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar, amely rendszeresen fellép a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, illetve több pénzt kaptak, mint a Katona, a József Attila, az Örkény, a Nemzeti és a Radnóti Színház összesen. 

A Magyar Virtuózok a legismertebb magyar popsztárokat is lekörözte. Egy két éve kiszivárgott, és több szereplő által hitelesített lista alapján a legismertebb magyar popsztárok gázsija sem haladja meg érdemben a fellépésenkénti hárommillió forintot. Ha ők az év minden napján fellépnének, akkor sem érnének a nyomába a Magyar Virtuózok 1,8 milliárdos árbevételének.

A vállalkozás felfutásában komoly szerepet játszott, hogy a tao-rendszer felállása után a Magyar Virtuózok profilja is jelentősen átalakult. A korábbi évtizedekkel ellentétben a 2010-es években a külföldi koncertek nagyrészt elmaradtak, szinte csak Magyarországon voltak fellépéseik. Ahogy a zenekart vezető Szenthelyi Miklós írta nekünk, 2009-ben új missziójuk lett: „komolyzenét a fiataloknak is”. 

Szenthelyi szerint a zenekar klasszikus programjai mellett modernebb koncerteket és előadásokat is megrendeztek. Rendszeresen léptek fel a Mátyás-templomban, zenemaratonokat tartottak a Kongresszusi Központban, és számos alkalommal kísértek magyar popzenészeket. A hasonló, szimfonikus zenekarral felturbózott szuperprodukciók előző években látott felfutásában jelentős szerepe volt a tao-rendszernek, ahogy az Index vagy mi írtuk is korábban. 

A Magyar Virtuózok egyik résztulajdonosa, Zentai Péter azt mondta nekünk, a kamarazenekar évi 400-600 koncertet adott, és előfordult, hogy napi öt fellépése is volt különböző formációkban, mivel több mint kétszáz művész tartozott a kötelékébe (átlagosan húsz embert alkalmazott a csúcsidőszakban). A cég több nemzetközi sztárnak is szervezett magyarországi koncerteket, ilyen volt Anastacia vagy Ennio Morricone 2016-os fellépése is.

Ennio Morricone 2016-os budapesti koncertje. Fotó: Mohai Balázs/MTI

Szenthelyi Miklós és Zentai Péter szerint a Magyar Virtuózok kimagasló nyereségessége ezeknek a nemzetközi szintű produkcióknak köszönhető. Ez a magyarázat viszont azért visszás, mert 2016-ban valóban több nemzetközi sztár is fellépett, 2017-ben azonban – a Magyar Virtuózok beszámolója és a Facebook-oldala szerint – egy ilyen szintű fellépőjük sem volt. Ennek ellenére a cég ugyanúgy bő 1,8 milliárd forintos árbevételt hozott össze mindkét évben.

Arra nem adtak magyarázatot, hogyan értek el ugyanakkora árbevételt a szerintük kimagasló nyereségességet magyarázó nemzetközi szuperprodukciók nélkül. Szenthelyi és Zentait is kértük, hogy írjon példát hasonló kaliberű fellépőre 2017-ből, de nem adtak konkrét választ. Zentai több, szerinte hasonló kaliberű művész nevét is átküldte nekünk, akiknek a magyarországi koncertjein állítása szerint szerepet vállalt a Magyar Virtuózok 2014 és 2018 között, de internetes kereséssel mi mégsem találtunk olyan fellépést, amelyben szerepet játszott volna 2017-ben a Magyar Virtuózok. Szenthelyi nem válaszolt erre a felvetésünkre.

Szenthelyi és Zentai a nemzetközi produkciók Magyarországra hozatala mellett azzal indokolta még a Magyar Virtuózok kimagasló gazdasági eredményeit, hogy a globális konjunktúrának és az Orbán-kormány munkájának köszönhetően jóval több pénz jutott a kultúrára, és jelentősen nőtt a komolyzene iránti kereslet Magyarországon. 

2016-ra volt annyi pénz az emberek zsebében, hogy ki tudtak fizetni 25 ezer forintot egy komolyzenei koncertre, sőt, ennek többszörösét is egy-egy nemzetközi komolyzenei sztár fellépésére

– mondta Zentai. 

Lényegében eltűntek

Hiába termelt azonban éveken át egymilliárd forintos nyereséget a Magyar Virtuózok, és hiába nőtt ezt követően is az életszínvonal, a tao-rendszer 2018-as felszámolása után összeomlott a zenekar. A kultúr-tao megszüntetése utáni első teljes évben, 2019-ben mindössze 102 millió forint volt a forgalma,

két év alatt tehát 95 százalékkal csökkent az árbevétele.

Szenthelyi és Zentai három okkal magyarázták a visszaesést. Az egyik legfőbb ok, hogy Szenthelyi egészségi állapota nem engedte meg, hogy hegedűművészként koncertezzen. Szerintük szintén fontos tényező a „nemzetközi szintű koprodukciós események tolódása, elmaradása, valamint az évadok tervezhetetlensége”. Harmadrészt pedig – Zentai szerint – a „kulturális tao megszüntetése sem segítette az iparágat”. 

A felsorolt okoknál fogva nagyon nehéz helyzetbe került Magyarországon a komolyzene. Ellehetetlenültek a beszállítók, teljes bizonytalanság lett úrrá a rendezvényekkel kapcsolatban

– mondta Zentai Péter. Szerinte a háttérszolgáltatók (a hangtechnikusok, a jelmeztervezők vagy a hangszerszállítók) is megroppantak, közülük „nagyon sokan” a vállalkozás szüneteltetése vagy megszüntetése mellett döntöttek. „Ilyen kockázattal nem lehet vagy bizonytalan koncerteket szervezni” – mondta Zentai, aki szerint számos nagynevű zenekar került hasonló helyzetbe, de jó hírnevükre hivatkozva egyet sem szeretett volna megnevezni.

A legismertebb szimfonikus zenekarok adatai mindenesetre nem támasztják alá ezt a narratívát. A korábban említett Budapesti Fesztiválzenekarnak például jelentősen, 1,3 milliárdra nőtt az árbevétele 2019-ben, bár veszteséges volt. A Havasi Balázs által fémjelzett Symphonic Concert Management szintén növelte tavaly az árbevételét, 985 millió forintos forgalom mellett közel 100 millió volt az adózott eredménye. 

Ugyan a Magyar Virtuózok Zentai szerint továbbra is koncertezik, lényegében láthatatlanná vált. A korábban rendszeresen frissülő Facebook-oldalán idén alig van új poszt, honlapja nem működik, a megadott telefonszáma sem él, és még az éves beszámolóját is jelentős késéssel adta le. Szenthelyi nem adott magyarázatot az ezeket érintő kérdésekre (mindössze annyit írt, hogy a Facebook mindig is másodlagos szerepet töltött be náluk, de arra sem válaszolt, hogy miért csökkent az aktivitásuk a közösségi oldalon).

A zenekar elsorvadt, de a Magyar Virtuózok Művészeti Kft-nek még 2019 végén is több mint 6 milliárd forint vagyona volt az évek során felhalmozott profitnak köszönhetően. Csak a pénztárukban és a bankszámláikon több mint 2 milliárd forint állt, és további bő másfél milliárdot adtak kölcsön valakinek. Az viszont nem derült ki, hogy ezzel a vagyonnal mi fog történni. Zentai Péter annyit mondott nekünk, hogy non-profit szervezetről van szó, ezek működését törvény szabályozza, és e szerint fognak eljárni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet előadó-művészet kultúra Magyar Virtuózok Kamarazenekar tao Olvasson tovább a kategóriában