Hírlevél feliratkozás
Lukács András
Geofizikus, a Levegő Munkacsoport elnöke, több mint 60 tanulmány szerzője vagy társszerzője a közlekedés, energiapolitika,
zöld államháztartási reform és az uniós támogatások témakörében.

A lényegről kellene beszélni akkor is, amikor a közlekedésről beszélünk

2023. augusztus 22. 17:01

A „Város és mobilitás” sorozatban arra keressük a választ, hogy milyen dilemmák sokasodnak és milyen megoldások kínálkoznak a 21. században a helyi, integrált közlekedésszervezésben Magyarországon.

A városi közlekedés sem kivétel az alól, hogy szinte mindenki úgy beszél és ír róla, mintha nem történnének napjainkban az emberi történelem során soha nem tapasztalt nagyságrendű, emberi léptékben iszonyúan gyors változások a mindannyiunk létfeltételeit biztosító természetben.

Bolygónk sugara 6400 kilométer, ehhez képest a troposzféra (a légkör legalsó rétege, amely a levegőnk tömegének 80 százalékát tartalmazza) hajszálvékony, mintegy 10 kilométer magas. Ebbe a hajszálvékony rétegbe ereget az emberiség naponta sok millió tonnányi szennyező anyagot. Az állat- és növényfajok kihalási üteme százszor-ezerszer nagyobb, mint az ipari forradalom előtt. A hatalmas mértékű erdőtüzek gyakorisága megsokszorozódott az utóbbi években. Egyre több ember éhezéséhez és az élelmiszerárak ugrásszerű emelkedéséhez vezető drámai változások sújtják a mezőgazdaságot. A tengerek halállománya összeomlóban van a túlhalászás miatt, miközben a tengerekből származik több mint 3,3 milliárd ember létfontosságú fehérjeforrása. Az ipar által előállított vegyszerek már megmérgezték a vizeinket és talajainkat.

A billenőpont közelében

A klímaválság több elemében is már elérte vagy vészesen közeledik a billenőponthoz, vagyis ahhoz az állapothoz, amelynél visszafordíthatatlanul leromlanak az emberi lét fennmaradásához elengedhetetlen földi rendszerek. Az éghajlat pedig csak egy bolygónk azon „határai” (planetary boundary) közül, amelyeket túlléptünk, márpedig ezen határok bármelyikének a túllépése civilizációnk pusztulásához vezethet. (A bolygónk élhetőségének kilenc határát az éghajlatváltozásnak, az óceánok elsavasodásának, a sztratoszféra ózonrétege csökkenésének, a nitrogén- és foszforkörforgás változásainak, a globális édesvíz-felhasználásnak, a területhasználatnak, a biológiai sokféleség csökkenésének, a vegyi szennyezésnek és a légköri aeroszolterhelésnek meghatározott mértéke képezi.)

A létünket veszélyeztető folyamatok megállításához a városi közlekedést is alapvetően át kell alakítani:

késlekedés nélkül a töredékére kell visszaszorítani a közúti gépjárműforgalmat és a gépjárművek által elfoglalt területet.

Most még talán van időnk ezt viszonylag tervezetten, átgondoltan véghez vinni, halogatás esetén viszont a fizika, a kémia és a biológia törvényei fogják ezt ránk kényszeríteni.

Késlekedni azért is rendkívül veszélyes, mert a fentebb említett folyamatok nemlineárisak. Egy egyszerű példával szemléltetem, hogy ez mit jelent. Tételezzük fel, hogy van egy 100 ezer négyzetméter felületű gyönyörű, tiszta vizű tó, amelyben elkezd szaporodni egy káros vízinövény. A tudósok megállapítják, hogy amennyiben ez a növény az egész tavat beteríti, a tó egy bűzlő mocsárrá válik. Ha a növény naponta egy négyzetmétert terjeszkedik (ez egy lineáris folyamat), akkor 100 ezer nap, tehát 273 év alatt teríti be a tavat, és így bőven van idő megmenteni. Ha viszont a növény az első napon egy négyzetméternyi területet foglal el, majd az általa elborított terület minden nap megduplázódik (ami egy nemlineáris folyamat), akkor már a 16. napon beteríti a tó felét, és ekkor már csak egyetlen nap marad a megmentésére!

Az egészségmegőrzés védelmében

A gépjárműforgalom visszaszorítása nagymértékben elősegíti az alkalmazkodást is az immár elkerülhetetlen klíma- és környezeti válsághoz. Eredményeképpen csökken a légszennyezés, a zaj- és egyéb környezeti ártalmak. Újra lehet osztani az útfelületeket, a mozgó és álló gépjárművek helyett több növényzetet, gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas felszínt lehet kialakítani. Ezáltal az emberi egészség szempontjából sokkal kedvezőbb városi környezet jön létre.

E tekintetben a növényzet szerepe rendkívül jelentős, amit egy kanadai kutatás eredményével lehet szemléltetni: a Torontóban több mint 30 ezer lakoson végzett átfogó elemzés kimutatta, hogy ha az utcákon 15-20 méterenként áll egy közepes fa, akkor annyival jobb az ott élők egészsége a hasonló jellegű, de fák nélküli utcákéban élőkhöz képest, mint ha hét évvel fiatalabbak lennének náluk. Az egyre gyakoribb hőhullámok elviselhetőségét is jelentősen javítja a növényzet, hiszen ilyen időszakokban az aszfalt vagy egy autó teteje akár 80 fokra is felmelegszik, kályhaként fűtve a környezetét; ugyanakkor egy fákkal borított természetes talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fokot ér el. A védekezés azért fontos a városi szélsőséges meleg ellen, mert – az elmúlt időszak adatai szerint – a nyári hőségnapok alatt gyakran 30 százalékkal is növekszik az elhalálozások száma.

A kellemesebb, biztonságosabb környezet fizikai aktivitásra ösztönöz, hiszen kutatások bizonyítják, hogy szoros összefüggés van az autóhasználat, valamint a mozgásszegény életmód és az abból eredő megbetegedések között. Márpedig a mozgáshiány miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában évente mintegy 600 ezer ember veszti az életét idő előtt – többen, mint a légszennyezés következtében. A WHO szerint is leginkább úgy ösztönözhetjük az embereket a több fizikai aktivitásra, ha környezetbarátabbá tesszük a városi közlekedést.

Ha a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük az egészségünket veszélyeztető egyes ártalmakat, jelentősen javítjuk esélyeinket az egészséges életre, sőt a túlélésre is. A különböző káros hatások ugyanis együtt sokkal erősebben támadhatják a szervezetünket, mint külön-külön.

Mit kell sürgősen tenni?

Az – azóta már megszüntetett – Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) megbízásából a Levegő Munkacsoport konkrét javaslatokat dolgozott ki fővárosunk közlekedésének környezetbarát átalakítására. (A tanulmány megállapításaival, ajánlásaival a BFK is egyetértett.) Sürgető az árak helyretétele, jelenleg ugyanis a személy- és tehergépkocsik üzemeltetői nem fizetik meg az általuk okozott költségeket. (Egy másik, az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmány szerint Magyarországon a társadalomnak okozott költségeknek mindössze egyharmadát fizetik meg a közlekedést terhelő adókon, díjakon keresztül.) A költségeket nem fedező árak viszont – amint az már az ókor óta tapasztalható – hiányt és számos egyéb bajt okoznak. A közúti közlekedés esetében hiányt idéznek elő többek között útfelületből, parkolóhelyből és tiszta levegőből. A megoldás a kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetése, illetve a parkolási díjak emelése és kiterjesztése.

Szükséges továbbá a közterületek újraelosztása: az autók által használt felületek egyre nagyobb mértékű átadása a kerékpározás, gyaloglás, növényzet részére. Követendő azon városok példája is, ahol a település teljes területére 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be (a főútvonalak kivételével). Kellemesebb, biztonságosabb, egészségesebb feltételeket kell teremteni a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára. Célszerű ösztönözni a közautó-használatot és a telekocsizást. A ritkábban lakott településrészeken az igényvezérelt közlekedési rendszereket lehetne elterjeszteni.

A nagyobb mértékű új tömegközlekedési fejlesztésekre már nincs idő, ezért a rendelkezésre álló forrásokat a már meglévő hálózat és járműállomány hatékony működésére és korszerűsítésére kívánatos fordítani – a buszhálózat bizonyos mértékű bővítése mellett, mivel ez viszonylag olcsón és rövid idő alatt megvalósítható. Mielőbb meg kell teremteni a „mobilitás mint szolgáltatás” teljeskörű alkalmazásának lehetőségét, ami a közlekedési szolgáltatások számos formájának egyesítése egyetlen, igény szerint elérhető közlekedési szolgáltatásban. Komoly lehetőségek vannak a gépjárművel történő teherszállítás futásteljesítményének a csökkentésére is.

Mindenekelőtt azonban széles körű szemléletformálásra van szükség.

A történelem már világszerte sokszor bebizonyította (amit Magyarországon most is tapasztalhatunk), hogy a lakosság többsége mindenről és mindennek az ellenkezőjéről is meggyőzhető ügyesen kitalált és sok pénzzel megtámogatott kommunikációval. Eddig a reklámok, a filmek, a híradások szinte állandóan azt sulykolták, hogy autó nélkül nem élet az élet. Most immár az élhető város megteremtése, sőt a puszta fennmaradásunk függ ennek a szemléletnek a megváltoztatásától. A legkevesebb, amit bármelyikünk megtehet, az, hogy támogatjuk a környezetkímélő közlekedési rendszer megvalósításának szükségességéről és lehetőségeiről tájékoztató médiát, valamint az ezen célért dolgozó civil szerveződéseket *A szerző által ajánlott olvasmányok a témában:
Lao-ce (i.e. 6. század): Mikor az ég alatt létezik az út…
Alekszandr Puskin (1799-1837): Mese a halászról meg a kis halról
József Attila (1905-1937): Indiában, hol éjjel a vadak…
.

G7 Holnap

Bogár Zsolt
2023. augusztus 9. 16:23 Élet

Varázsolj kis cilinderből nagy nyulat!

Klímasemlegesség, e-mobilitás, kapacitásszegény infastruktúra - ezek a városi közlekedés problémái.

Vargha Márton
2023. július 25. 16:22 Élet

Klubtagságival lehessen közlekedni a városban!

A sofőr nélküli autók korában a város nyújtotta szolgáltatássá alakulhat a közlekedés, amelyért használatarányos klubtagsági díjat kell fizetni. Bár mindez távolinak tűnhet, ideje lenne rá felkészülni.

Jákói Zsófia
2023. július 19. 19:09 Élet

A csomagszállítás is a probléma része városainkban

A népesség növekedése, az online vásárlás térnyerése és a környezeti fenntarthatóság iránti igény komoly kihívás a városi teherszállításban is.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 22. 16:23 Adat, Világ

Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?

A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.