Az ukrajnai invázió megindulásával együtt az orosz energiaexport is szárnyra kapott, ezzel nemcsak a Kreml bevételeit, hanem az orosz befolyást is generációkra bebetonozva a nemzetközi piacokon.
Az Egyesült Királyságban található Royal United Services Insitute gyűjtése alapján az orosz nukleáris fűtőanyagok és ehhez kapcsolódó technológiák értékesítése 20 százalékos növekedést mutatott 2022-ben, a vevők között pedig az európai országok kimagasló helyet foglalnak el.
A cikk szerint az ebből befolyó pénznél sokkal fontosabb az a politikai befolyás, amit Oroszország a Roszatom terjeszkedésével el tud érni, és
amely évtizedes távlatokban is szilárdan ki tud tartani.
Persze egy atomerőmű építéséhez jelentős pénzösszeg kell, amit általában Oroszország meg is hitelez, de az erőművek kiszolgálása, az alkalmazottak kiképzése és a fűtőanyaggal történő ellátása is a függőségi viszonyt erősíti. A Roszatom szállítja az egyötöd részét annak a dúsított uránmennyiségnek, melyet az Egyesült Államokban található 92 atomerőmű használ fel, és amelyek összesen 100 millió embert energiaszükségletét szolgálják ki.
Olyan NATO-országok, mint Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Csehország továbbra is folyamatosan vásárolnak Oroszországtól fűtőanyagot, de még az ukrán atomerőművek is rászorulnak az orosz importra. Ám míg Bulgária vagy Finnország próbál elszakadni az orosz befolyástól, és máshonnan beszerezni ezeket, Magyarország inkább szorosabbra próbálja húzni a szövetséget Putyinnal – Paks 2 megépítését például egy nem nyilvános tenderen nyerték el az oroszok, úgy, hogy a 10 milliárd eurós költségű beruházás 80 százalékát ők hitelezik meg. Mire az atomerőmű elkészül, az EU egyik legnagyobb külföldi beruházása lesz.
A Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov nemrég azt mondta, hogy további 10 országgal már tárgyalnak új beruházásokról, ebből 3-4 már a megállapodás küszöbén jár.
