Annalena Baerbock, a zöldpárti német külügyminiszter szerint nem lenne szabad meghosszabbítani a még működő német nukleáris erőművek élettartamát, ebben azonban a zöldek egyedül maradhatnak a koalíción belül, és az energiaválságtól tartó szavazók többsége is inkább atompárti. A német kormány az ellátásbiztonságról szóló jelentéstől teszi függővé a döntést, de túl sok idejük nincs: a fűtőelemeket másfél hónapon belül meg kellene rendelni.

Németország a 2011-es fukusimai nukleáris baleset után, Merkel kormányzása alatt döntött úgy, hogy 2022 végéig az ország mind a 17 atomerőművét leállítja. Ezek közül már csak három működik: a bajorországi Isar 2, a holland határ közelében lévő Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2. Ezeket év végéig kellene leállítani, és most a kérdés, hogy az orosz gázszállítások bizonytalansága miatt meghosszabbítják az élettartamukat. Van ezeken kívül még további három atomerőmű, amelyekben tavaly szüntették meg az áramtermelést, technikailag ezek is rövid idő alatt újra működésbe hozhatók lennének, ha meglenne hozzá a politikai elhatározás.

A német kormány jelenleg azzal számol, hogy a kieső orosz szállítások miatt 15-20 százalékkal kell visszafogni az energiafogyasztást. Az ipari felhasználás csökkentése mellett a háztartások fogyasztásának visszafogását is tervezik, a közintézményekben pedig télen már nem fűtik majd a folyosókat, az irodákat pedig legfeljebb 19 fokra akarják felfűteni. Az energiaválság miatt közben újra feljebb kapcsolták a szénerőműveket, és szó van a német palagáz kitermeléséről is, azonban az utóbbival kapcsolatban is jelentősek a környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak.

Az atomerőművek üzemben tartása, melyek jelenleg a német villamosenergia-igény hat százalékát fedezik,  szintén nagyon erősen megosztja a német közvéleményt és politikát.

A zöldek számára az atomellenesség évtizedek óta a programjuk és identitásuk egyik fő pillére.

Maga a zöld párt is a nukleáris fegyverkezés és az atomerőművek elleni mozgalomból született a nyolcvanas években. Az orosz-ukrán háború miatt a párt már lemondott néhány korábbi szent tehenéről, így a külpolitikai be nem avatkozás elvéről és a körülményektől független pacifista szólamokról, de attól tartanak, hogy ha ezt a nukleáris energia kapcsán is megteszik, ugyanúgy elveszthetik önazonosságukat, mint ahogy az a centrum felé eltolódott szocdemekkel és a korábbi konzervativizmusából sokat feladó CDU-val is történt az elmúlt években.

Baerbock külügyminiszter a Bild am Sonntagnak adott vasárnapi interjújában arról beszélt, az atomerőművek nem jelentenének megoldást a gázproblémára. Emellett a várható költségekre hivatkozott: mint mondta, Németország az elmúlt években több millió eurót költött az atomenergia kivezetésre, ezért őrültség lenne visszatáncolni, és az nagyon sokba kerülne az adófizetőknek.

Bár egyelőre az üzembentartás ideiglenes meghosszabbításáról van csak szó, Baerbock szerint az atompártiak valójában hosszú távon is szeretnének a nukleáris energiánál maradni. Az ellenzéki CDU vezetője tagadja, hogy ilyen szándékai lennének: a  Friedrich Merz pártelnök azt mondja, a nukleáris energiára egy átmenetiu periódusban, kettő-öt évig lenne még szükség. Valójában a CDU sem egységes a kérdésben. A konzervatív-centrista párt több témában is egyre inkább zöldül, és például a baden-württembergi CDU az országos pártvezetéssel szemben a lehető leggyorsabb bezárás mellett van.

A leginkább atomenergiapárti politikai erő valójában nem ellenzékben, hanem kormányon van: a liberális FDP egyértelműen a bezárások elhalasztása mellett van, vagyis az igazi feszültség a koalíción belül van az FDP és a Zöldek között. Az Olaf Scholz kancellár vezette szociáldemokraták ugyanakkor egyelőre nem foglaltak egyértelműen állást.

A kormány hivatalosan egy stresszteszttől teszi függővé a döntést, ebben az ellátásbiztonságról gyűjtenek mélyebb információkat. Korábban azt állították, hogy az eredmények augusztus végére várhatóak, egyelőre azonban nincs róluk hír – bár a Wall Street Journal már két hete arról értesült, hogy a jelentés végül az atomerőművek üzemben tartásának meghosszabbítását fogja javasolni. A stresszteszt így a politikai időhúzásra mindenképpen alkalmas, ezt azonban nem lehet túl sokáig csinálni: a meglévő üzemanyagrudak idén télen még elegendőek, de a 2023/24-es téli energiaellátáshoz legkésőbb most októberig meg kellene rendelni az új elemeket. Addig azonban lemegy az alsó-szászországi tartományi választás és a zöldek is túl lesznek a pártkongresszusukon, és a gazdasági szükséghelyzettel érvelve lesz idejük felkészíteniük a tagságukat a döntésre. A német közvélemény a felmérések szerint ugyanakkor inkább “atompárti”: 67 százalék szerint öt évvel meg kellene hosszabbítani a német atomerőművek üzemidejét, 41 százalék pedig még új nukleáris blokkok létesítését is jó ötletnek tartaná.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atomenergia energiaválság németország Olvasson tovább a kategóriában