Az atomenergia iszonyatosan drága, de szükség van rá, és ezt a többletköltséget valakinek vállalnia kell, ha teljesíteni akarjuk a klímacélokat. Nagyjából így foglalható össze azoknak a szakértőknek a véleménye, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO nevű konferencián a témában állást foglaltak.
Az eseményen alapvetően a megújuló forradalom hatásairól volt szó, de egy közönségből érkező kérdésre az atomenergiáról is elmondták a véleményüket a szakértők. Ezek pedig nem vágtak egybe azokkal a véleményekkel, amit a paksi bővítés melletti érvként az elmúlt években kormányzati körökben hangoztatni szoktak.
Azzal ugyanis a szakemberek kivétel nélkül egyetértettek, hogy az atomerőmű az egyik legdrágább módja az áramtermelésnek, ráadásul a szigorodó biztonsági előírások miatt a költségek nemhogy csökkennének, de még emelkednek is. A zöld energiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, ezért van, vagy lesz sokkal olcsóbb módja is a szén-dioxid kibocsátásmentes energiatermelésnek.
Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértője arról beszélt, hogy egyetemi kurzusokon rendszeresen felmerül a kérdés: lehet-e az atomenergia az ideiglenes megoldás abban az átmeneti folyamatban, amíg az energiaszektor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról (gáz, olaj, szén) átáll a megújulókra. A zöldenergia ugyanis nem tud olyan gyorsan terjedni, mint amilyen ütemben a hagyományos erőműveket ki kellene váltani, ha meg szeretnénk állítani a globális felmelegedést.
A gond csak az, hogy a nukleáris erőmű-beruházások elég hosszú átmenetet jelentenének. Egy nukleáris létesítménynek ugyanis a felhúzása is több mint tíz év, ezt követően pedig több évtizedig működik.
Elvileg ezalatt kell visszahoznia azt a hatalmas befektetést, amit az erőmű kialakítására fordítottak. Egy atomerőmű esetében ez ugyanis a legnagyobb költségtétel. Ha már működik, a létesítmény valóban olcsón állít elő áramot, az ingyenes nap és szélenergia után ennek a legalacsonyabbak a termelési költségei. De ha beleszámoljuk az építés költségeit is, akkor már teljesen más a helyzet.
Ezért csak akkor van esély a beruházás megtérülésére, ha viszonylag magasan tartják az árakat.
Annyira magasan, hogy a legtöbb elemzés szerint összességében valóban az atomenergia az egyik legdrágább. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint már csak 1-2 év, és a megújuló energiatermelés globális szinten lenyomja az atomenergiát.
A kormány jelenleg azt kommunikálja, hogy a Paks 2 a rezsicsökkentés fenntartásának záloga, de ez nem volt mindig így. Valójában a magyar állam is a kezdetektől elismerte, hogy a bővítés csak akkor térül meg, ha az új atomerőmű felépítéséig jelentősen emelkednek az árak. Az Európai Bizottsággal is azon ment a vita (többek között), hogy milyen mértékű drágulásra lehet számítani az árampiacon a következő évtizedekben. Az EB ugyanis sokkal kisebb áremelkedéssel számolt, mint a magyar fél, így míg utóbbi kalkulációi szerint megtérülhet Paks 2, előbbi szerint nem. Végül a felek abban maradtak, hogy ebben a kérdésben az uniónak van igaza, de az EB megengedi, hogy a magyar állam támogassa a beruházást.
A bizottság ebbe pont azért ment bele, amit a szakértők is hangsúlyoztak a SUSCO konferencián: atomerőművek nélkül valószínűleg nem teljesíthetőek a klímacélok. Daniel Scholten kérdésünkre úgy fogalmazott: a fő ellenség a szén-dioxid, nem a nukleáris energia, és ha így nézzük, akkor utóbbi logikus választás. Az, hogy ezért többet kell fizetni, nem más, mint a levegő megtisztításának az ára.
Kérdés, persze, hogy mennyire jó választás ez egy olyan kis országnak, mint Magyarország. Itthon ugyanis a teljes áramfogyasztás nagyjából felét Paks fedezi, így az ottani drágább termelés a teljes átlagárat is jelentősen megdobhatja. Nagyobb országok esetében ez nem feltétlenül probléma, hiszen ezekben egy-egy atomerőmű csak kisebb részét adja a teljes termelésnek, így hatásuk sem olyan jelentős. Magyarul, ha igaza van a szakértőknek, és a nukleáris energia valóban drága lesz a jövőben, akkor igazán rosszul az atom mellett döntő kisebb országok járhatnak, mint mondjuk Magyarország.
(MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
