Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. október 30. 06:49 Közélet, Vállalat

Csak akkor nem pénzkidobás a Paks 2, ha évtizedeken át sokkal többet fogunk fizetni az áramért, mint most

Az atomenergia iszonyatosan drága, de szükség van rá, és ezt a többletköltséget valakinek vállalnia kell, ha teljesíteni akarjuk a klímacélokat. Nagyjából így foglalható össze azoknak a szakértőknek a véleménye, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO nevű konferencián a témában állást foglaltak.

Az eseményen alapvetően a megújuló forradalom hatásairól volt szó, de egy közönségből érkező kérdésre az atomenergiáról is elmondták a véleményüket a szakértők. Ezek pedig nem vágtak egybe azokkal a véleményekkel, amit a paksi bővítés melletti érvként az elmúlt években kormányzati körökben hangoztatni szoktak.

Azzal ugyanis a szakemberek kivétel nélkül egyetértettek, hogy az atomerőmű az egyik legdrágább módja az áramtermelésnek, ráadásul a szigorodó biztonsági előírások miatt a költségek nemhogy csökkennének, de még emelkednek is. A zöld energiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, ezért van, vagy lesz sokkal olcsóbb módja is a szén-dioxid kibocsátásmentes energiatermelésnek.

Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértője arról beszélt, hogy egyetemi kurzusokon rendszeresen felmerül a kérdés: lehet-e az atomenergia az ideiglenes megoldás abban az átmeneti folyamatban, amíg az energiaszektor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról (gáz, olaj, szén) átáll a megújulókra. A zöldenergia ugyanis nem tud olyan gyorsan terjedni, mint amilyen ütemben a hagyományos erőműveket ki kellene váltani, ha meg szeretnénk állítani a globális felmelegedést.

A gond csak az, hogy a nukleáris erőmű-beruházások elég hosszú átmenetet jelentenének. Egy nukleáris létesítménynek ugyanis a felhúzása is több mint tíz év, ezt követően pedig több évtizedig működik.

Elvileg ezalatt kell visszahoznia azt a hatalmas befektetést, amit az erőmű kialakítására fordítottak. Egy atomerőmű esetében ez ugyanis a legnagyobb költségtétel. Ha már működik, a létesítmény valóban olcsón állít elő áramot, az ingyenes nap és szélenergia után ennek a legalacsonyabbak a termelési költségei. De ha beleszámoljuk az építés költségeit is, akkor már teljesen más a helyzet.

Ezért csak akkor van esély a beruházás megtérülésére, ha viszonylag magasan tartják az árakat.

Annyira magasan, hogy a legtöbb elemzés szerint összességében valóban az atomenergia az egyik legdrágább. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint már csak 1-2 év, és a megújuló energiatermelés globális szinten lenyomja az atomenergiát.

 

A kormány jelenleg azt kommunikálja, hogy a Paks 2 a rezsicsökkentés fenntartásának záloga, de ez nem volt mindig így. Valójában a magyar állam is a kezdetektől elismerte, hogy a bővítés csak akkor térül meg, ha az új atomerőmű felépítéséig jelentősen emelkednek az árak. Az Európai Bizottsággal is azon ment a vita (többek között), hogy milyen mértékű drágulásra lehet számítani az árampiacon a következő évtizedekben. Az EB ugyanis sokkal kisebb áremelkedéssel számolt, mint a magyar fél, így míg utóbbi kalkulációi szerint megtérülhet Paks 2, előbbi szerint nem. Végül a felek abban maradtak, hogy ebben a kérdésben az uniónak van igaza, de az EB megengedi, hogy a magyar állam támogassa a beruházást.

A bizottság ebbe pont azért ment bele, amit a szakértők is hangsúlyoztak a SUSCO konferencián: atomerőművek nélkül valószínűleg nem teljesíthetőek a klímacélok. Daniel Scholten kérdésünkre úgy fogalmazott: a fő ellenség a szén-dioxid, nem a nukleáris energia, és ha így nézzük, akkor utóbbi logikus választás. Az, hogy ezért többet kell fizetni, nem más, mint a levegő megtisztításának az ára.

Kérdés, persze, hogy mennyire jó választás ez egy olyan kis országnak, mint Magyarország. Itthon ugyanis a teljes áramfogyasztás nagyjából felét Paks fedezi, így az ottani drágább termelés a teljes átlagárat is jelentősen megdobhatja. Nagyobb országok esetében ez nem feltétlenül probléma, hiszen ezekben egy-egy atomerőmű csak kisebb részét adja a teljes termelésnek, így hatásuk sem olyan jelentős. Magyarul, ha igaza van a szakértőknek, és a nukleáris energia valóban drága lesz a jövőben, akkor igazán rosszul az atom mellett döntő kisebb országok járhatnak, mint mondjuk Magyarország.

(MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Közélet Vállalat atomenergia atomerőmű Paks 2 Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence Pálos Máté
2021. október 20. 06:09 Közélet

„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetés

A kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

Lássuk az energiát a válságban

Felgyorsulhat a megújuló energiaforrások térnyerése és ha innovatív módon használjuk ki ennek a lehetőségeit, akkor jól jöhetünk ki ebből a helyzetből.

Váczi István
2021. október 16. 16:58 Adat, Közélet

Eldőlt a hazaárulózásig fajuló kormány-ellenzék vakcinavita

Nem tudta volna felgyorsítani a magyar oltási programot, ha a kormány az év elején leköti a hazánknak az uniós beszerzés keretében járó teljes Moderna-mennyiséget.

Fontos

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.

Hajdu Miklós
2021. október 20. 15:54 Adat

Márki-Zay ott szerepelt jobban, ahol magasabb fokú az iskolázottság és a gazdasági aktivitás

Az előválasztás győztese a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben lévő megyékben, a fővárosban pedig a kormánypártibb körzetekben szerepelt jól.

Jandó Zoltán
2021. október 20. 12:55 Adat

Intő romániai helyzet: csak a halál árnyékában szűnik meg az oltásellenesség

Nyáron még nem tudtak mit kezdeni a lejáró vakcinákkal, most, hogy katasztrofális a helyzet, hirtelen a hétszeresére ugrott a beadott oltások száma.