Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. október 30. 06:49 Közélet, Vállalat

Csak akkor nem pénzkidobás a Paks 2, ha évtizedeken át sokkal többet fogunk fizetni az áramért, mint most

Az atomenergia iszonyatosan drága, de szükség van rá, és ezt a többletköltséget valakinek vállalnia kell, ha teljesíteni akarjuk a klímacélokat. Nagyjából így foglalható össze azoknak a szakértőknek a véleménye, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO nevű konferencián a témában állást foglaltak.

Az eseményen alapvetően a megújuló forradalom hatásairól volt szó, de egy közönségből érkező kérdésre az atomenergiáról is elmondták a véleményüket a szakértők. Ezek pedig nem vágtak egybe azokkal a véleményekkel, amit a paksi bővítés melletti érvként az elmúlt években kormányzati körökben hangoztatni szoktak.

Azzal ugyanis a szakemberek kivétel nélkül egyetértettek, hogy az atomerőmű az egyik legdrágább módja az áramtermelésnek, ráadásul a szigorodó biztonsági előírások miatt a költségek nemhogy csökkennének, de még emelkednek is. A zöld energiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, ezért van, vagy lesz sokkal olcsóbb módja is a szén-dioxid kibocsátásmentes energiatermelésnek.

Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértője arról beszélt, hogy egyetemi kurzusokon rendszeresen felmerül a kérdés: lehet-e az atomenergia az ideiglenes megoldás abban az átmeneti folyamatban, amíg az energiaszektor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról (gáz, olaj, szén) átáll a megújulókra. A zöldenergia ugyanis nem tud olyan gyorsan terjedni, mint amilyen ütemben a hagyományos erőműveket ki kellene váltani, ha meg szeretnénk állítani a globális felmelegedést.

A gond csak az, hogy a nukleáris erőmű-beruházások elég hosszú átmenetet jelentenének. Egy nukleáris létesítménynek ugyanis a felhúzása is több mint tíz év, ezt követően pedig több évtizedig működik.

Elvileg ezalatt kell visszahoznia azt a hatalmas befektetést, amit az erőmű kialakítására fordítottak. Egy atomerőmű esetében ez ugyanis a legnagyobb költségtétel. Ha már működik, a létesítmény valóban olcsón állít elő áramot, az ingyenes nap és szélenergia után ennek a legalacsonyabbak a termelési költségei. De ha beleszámoljuk az építés költségeit is, akkor már teljesen más a helyzet.

Ezért csak akkor van esély a beruházás megtérülésére, ha viszonylag magasan tartják az árakat.

Annyira magasan, hogy a legtöbb elemzés szerint összességében valóban az atomenergia az egyik legdrágább. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint már csak 1-2 év, és a megújuló energiatermelés globális szinten lenyomja az atomenergiát.

 

A kormány jelenleg azt kommunikálja, hogy a Paks 2 a rezsicsökkentés fenntartásának záloga, de ez nem volt mindig így. Valójában a magyar állam is a kezdetektől elismerte, hogy a bővítés csak akkor térül meg, ha az új atomerőmű felépítéséig jelentősen emelkednek az árak. Az Európai Bizottsággal is azon ment a vita (többek között), hogy milyen mértékű drágulásra lehet számítani az árampiacon a következő évtizedekben. Az EB ugyanis sokkal kisebb áremelkedéssel számolt, mint a magyar fél, így míg utóbbi kalkulációi szerint megtérülhet Paks 2, előbbi szerint nem. Végül a felek abban maradtak, hogy ebben a kérdésben az uniónak van igaza, de az EB megengedi, hogy a magyar állam támogassa a beruházást.

A bizottság ebbe pont azért ment bele, amit a szakértők is hangsúlyoztak a SUSCO konferencián: atomerőművek nélkül valószínűleg nem teljesíthetőek a klímacélok. Daniel Scholten kérdésünkre úgy fogalmazott: a fő ellenség a szén-dioxid, nem a nukleáris energia, és ha így nézzük, akkor utóbbi logikus választás. Az, hogy ezért többet kell fizetni, nem más, mint a levegő megtisztításának az ára.

Kérdés, persze, hogy mennyire jó választás ez egy olyan kis országnak, mint Magyarország. Itthon ugyanis a teljes áramfogyasztás nagyjából felét Paks fedezi, így az ottani drágább termelés a teljes átlagárat is jelentősen megdobhatja. Nagyobb országok esetében ez nem feltétlenül probléma, hiszen ezekben egy-egy atomerőmű csak kisebb részét adja a teljes termelésnek, így hatásuk sem olyan jelentős. Magyarul, ha igaza van a szakértőknek, és a nukleáris energia valóban drága lesz a jövőben, akkor igazán rosszul az atom mellett döntő kisebb országok járhatnak, mint mondjuk Magyarország.

(MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Közélet Vállalat atomenergia atomerőmű Paks 2 Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Kasnyik Márton
2019. október 20. 16:56 Adat, Közélet

Térképre raktuk Berki Krisztián és Puzsér Róbert szavazótáborát

Budapest nagyon változatos város, ennek megfelelően a négy főpolgármester-jelölt legerősebb körzetei erősen különböznek egymástól. De ezek sokat elmondanak a szavazótáborukról.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.

Fontos

Váczi István
2019. október 21. 06:55 Élet

Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból

Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már rég lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 06:59 Világ

Egyetlen ábrából kiderült, mennyire egymásra van utalva Nyugat- és Kelet-Európa

Félmillió keleti kamionsofőr jár rendszeresen dolgozni arra a területre, ahol az áruk döntő többségét fuvarozni kell, őket szeretnék lenyelni a nyugat-európai munkaadók.