Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 29. 10:25 Élet, Világ

Az új brazil elnököt nem nagyon érdekli az esőerdő, már csak a piac védheti az Amazonas-medencét

Miután Jair Bolsonaro szélsőjobboldali politikus vasárnap megnyerte a brazil elnökválasztást, világszerte komolyra fordultak a találgatások arról, hogy milyen következménye lehet változásoknak. Azért lehet egyelőre csak találgatni, mert Bolsonaro kampánya sokkal inkább épült hangzatos mondásokra, mint konkrétumokra, és így van ez többek között a globális szinten fontos brazil környezetvédelemmel is.

Ahogy korábban a Wired is rámutatott, elég zavarba ejtő, de Bolsonaro választási programjában nem szerepel az Amazonas-medence, még említés szintjén sem. Környezetvédelmi politikájáról csak annyit lehet tudni, hogy az új elnök támogatni akarja a megújuló energiaforrások térnyerését, privatizálná az állami olajtársaság, a Petrobras egy részét, több vízerőművet szeretne, ugyanakkor elég aggasztó módon beszántaná a környezetvédelmi minisztériumot, a hivatalt beolvasztaná a mezőgazdasági tárcába. Magyarul a környezetvédelmet alárendelné a mezőgazdság érdekeinek.

Az erdőirtás témáját eddig csak áttételesen érintette az elnök, és amit ezekből a megnyilatkozásokból ki lehet hámozni, az nem túl szívderítő. Bolsonaro azzal nyerte meg magának a farmerek jelentős részét, hogy “jogbiztonságot” ígért nekik, amit úgy kell érteni, hogy korlátozni fogja a környezetvédelmi szabályok betartásán dolgozó állami hatóságok jogosítványait.

A védett területeken a farmerek jelenleg fő szabály szerint csak a földek 20 százalékán irthatják ki az erdőt, de a törvény betartatása sokszor nehézségekbe ütközik. A környezetvédelmi és a nemzeti parkokat védő hatóságok rendre bírságolják a földtulajdonosokat, ám Bolsonaro pont azt ígérte, hogy visszafogja ezt az állami kontrollt.

A farmerek már a választási kampány alatt is vérszemet kaptak, augusztusban összesen 545 négyzetkilométer esőerdőt irtottak ki, ami háromszorosa az egy évvel korábbi területnek.

A 2015-ös Párizsi Egyezményben Brazília azt vállalta, hogy 2030-ra 43 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Az amazonasi esőerdő egy óriási szén-dioxid elnyelő terület, de ha csökken a területe, és így a megkötő képessége is, akkor a célok tarthatatlanok lesznek.

Bolsonaro sosem mondta ki egyértelműen, hogy ki szeretné léptetni Brazíliát az egyezményből, de Donald Trump amerikai elnök hasonló törekvését üdvözölte, az ügyből pedig nemzeti szuverenitási kérdést igyekezett csinálni a kampányban. A megválasztott brazil elnök szerint a Párizsban vállalt megkötések miatt az ország területéből 136 millió hektár felett elvesztette az ellenőrzést, ami szerinte vállalhatatlan, miközben nem látja, hogy cserébe milyen konkrét előnyöket élvez Brazília. A legfeljebb 20 százalékos erdőirtási szabály átírásához azonban az alsóházban és a szenátusban is a jelenleginél komolyabb politikai támogatottságra lenne szüksége, amelynek realitását pillanatnyilag szinte lehetetlen megbecsülni.

Bizonyos politikai csoportok ugyanis élvezik azoknak a farmereknek a támogatását, akik a környezetbarátabb megoldásokban érdekeltek. Ennek hátterében főleg az olyan kezdeményezések állnak, mint a 2017-ben aláírt Amszterdami Egyezmény, amelyben Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország és Norvégia vállalta, hogy 2020-tól nem importál esőerdő-irtásból nyert területről származó terméket.

Brazília gazdasága szempontjából az utóbbi években a szója kulcsfontosságú termény lett, és az Amszterdami Egyezményben többek között a szójára is áll a potenciális embargó. A szójatermelők egyébként már 10 éve tartják magukat az erdőirtási moratóriumhoz, de ennek ellenére is növelni tudták a termelékenységüket, és például a kínai piacon komoly versenytársai tudnak lenni az amerikai szállítóknak is.

A Financial Times-nak egy Kínában szójával kereskedő brazil cég vezetője azt mondta, ha lesznek is változások a jogi környezetben, az nem feltétlenül jelenti a termelési módok megváltoztatását. Ez pedig arra utal, hogy a külső kényszer erősebb lehet a belső lazításnál, azaz hiába engedi el Bolsonaro a gyeplőt, nem fog minden szójatermelő újabb erdőirtásba kezdeni.

Élet Világ Amazonas Brazília elnökválasztás erdőirtás esőerdő Jair Bolsonaro környezetvédelem Párizsi Egyezmény szén-dioxid kibocsátás szója Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 20. 17:05 Élet, Világ

Nem sikerült a Google-nak vércukormérő kontaktlencsét fejleszteni

Ilyen az, amikor egy nagyon ígéretes fejlesztés négy év próbálkozás után kimúlik, a projektet felfüggesztették.

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Fontos

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.