Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 29. 10:25 Élet, Világ

Az új brazil elnököt nem nagyon érdekli az esőerdő, már csak a piac védheti az Amazonas-medencét

Miután Jair Bolsonaro szélsőjobboldali politikus vasárnap megnyerte a brazil elnökválasztást, világszerte komolyra fordultak a találgatások arról, hogy milyen következménye lehet változásoknak. Azért lehet egyelőre csak találgatni, mert Bolsonaro kampánya sokkal inkább épült hangzatos mondásokra, mint konkrétumokra, és így van ez többek között a globális szinten fontos brazil környezetvédelemmel is.

Ahogy korábban a Wired is rámutatott, elég zavarba ejtő, de Bolsonaro választási programjában nem szerepel az Amazonas-medence, még említés szintjén sem. Környezetvédelmi politikájáról csak annyit lehet tudni, hogy az új elnök támogatni akarja a megújuló energiaforrások térnyerését, privatizálná az állami olajtársaság, a Petrobras egy részét, több vízerőművet szeretne, ugyanakkor elég aggasztó módon beszántaná a környezetvédelmi minisztériumot, a hivatalt beolvasztaná a mezőgazdasági tárcába. Magyarul a környezetvédelmet alárendelné a mezőgazdság érdekeinek.

Az erdőirtás témáját eddig csak áttételesen érintette az elnök, és amit ezekből a megnyilatkozásokból ki lehet hámozni, az nem túl szívderítő. Bolsonaro azzal nyerte meg magának a farmerek jelentős részét, hogy “jogbiztonságot” ígért nekik, amit úgy kell érteni, hogy korlátozni fogja a környezetvédelmi szabályok betartásán dolgozó állami hatóságok jogosítványait.

A védett területeken a farmerek jelenleg fő szabály szerint csak a földek 20 százalékán irthatják ki az erdőt, de a törvény betartatása sokszor nehézségekbe ütközik. A környezetvédelmi és a nemzeti parkokat védő hatóságok rendre bírságolják a földtulajdonosokat, ám Bolsonaro pont azt ígérte, hogy visszafogja ezt az állami kontrollt.

A farmerek már a választási kampány alatt is vérszemet kaptak, augusztusban összesen 545 négyzetkilométer esőerdőt irtottak ki, ami háromszorosa az egy évvel korábbi területnek.

A 2015-ös Párizsi Egyezményben Brazília azt vállalta, hogy 2030-ra 43 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Az amazonasi esőerdő egy óriási szén-dioxid elnyelő terület, de ha csökken a területe, és így a megkötő képessége is, akkor a célok tarthatatlanok lesznek.

Bolsonaro sosem mondta ki egyértelműen, hogy ki szeretné léptetni Brazíliát az egyezményből, de Donald Trump amerikai elnök hasonló törekvését üdvözölte, az ügyből pedig nemzeti szuverenitási kérdést igyekezett csinálni a kampányban. A megválasztott brazil elnök szerint a Párizsban vállalt megkötések miatt az ország területéből 136 millió hektár felett elvesztette az ellenőrzést, ami szerinte vállalhatatlan, miközben nem látja, hogy cserébe milyen konkrét előnyöket élvez Brazília. A legfeljebb 20 százalékos erdőirtási szabály átírásához azonban az alsóházban és a szenátusban is a jelenleginél komolyabb politikai támogatottságra lenne szüksége, amelynek realitását pillanatnyilag szinte lehetetlen megbecsülni.

Bizonyos politikai csoportok ugyanis élvezik azoknak a farmereknek a támogatását, akik a környezetbarátabb megoldásokban érdekeltek. Ennek hátterében főleg az olyan kezdeményezések állnak, mint a 2017-ben aláírt Amszterdami Egyezmény, amelyben Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország és Norvégia vállalta, hogy 2020-tól nem importál esőerdő-irtásból nyert területről származó terméket.

Brazília gazdasága szempontjából az utóbbi években a szója kulcsfontosságú termény lett, és az Amszterdami Egyezményben többek között a szójára is áll a potenciális embargó. A szójatermelők egyébként már 10 éve tartják magukat az erdőirtási moratóriumhoz, de ennek ellenére is növelni tudták a termelékenységüket, és például a kínai piacon komoly versenytársai tudnak lenni az amerikai szállítóknak is.

A Financial Times-nak egy Kínában szójával kereskedő brazil cég vezetője azt mondta, ha lesznek is változások a jogi környezetben, az nem feltétlenül jelenti a termelési módok megváltoztatását. Ez pedig arra utal, hogy a külső kényszer erősebb lehet a belső lazításnál, azaz hiába engedi el Bolsonaro a gyeplőt, nem fog minden szójatermelő újabb erdőirtásba kezdeni.

Élet Világ Amazonas Brazília elnökválasztás erdőirtás esőerdő Jair Bolsonaro környezetvédelem Párizsi Egyezmény szén-dioxid kibocsátás szója Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 25. 12:15 Élet

Rosszul tudtunk pár dolgot a gyerekek nyelvtanulásáról

A játékos-éneklős nyelvtanulást akár már 8-9 éves korban fel lehet váltani az analitikus megközelítéssel, ha ezt gyerekbarát módon teszik.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 24. 11:49 Élet, Világ

Beárazták az emberéletet a csehek, és 15 millió forintra jött ki

Meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelyet egy biztosító támogatásként kifizethet évente egy beteg gyógyszerére.

Avatar
2019. augusztus 22. 17:30 Élet

Már túl van a nehezén, aki megismeri saját naivitását

Érdemes különböző munkabeosztásokkal, megtakarítási formákkal vagy dohányzásról leszoktató módszerekkel kísérletezni, mert közben jobban megismerjük magunkat, ez pedig segíti a cél elérését.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. augusztus 24. 07:23 Világ

Példátlan következményekkel járhat a brazíliai erdőégetés

Lassan visszafordíthatatlan lesz Amazónia erdőinek pusztulása. Ha ez nem csak Brazília szuverén ügye, akkor akár a katonai beavatkozás is szóba jöhet.

Stubnya Bence
2019. augusztus 23. 14:16 Adat, Vállalat

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.

Bucsky Péter
2019. augusztus 23. 06:54 Közélet

Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.