Magyarország példát mutathat Közép-Európának, ha Mészáros Lőrinc tényleg bezárja az erőművét
A magyar kormány 2030-ban szeretne véget vetni a szénalapú energiatermelésnek – ezt Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára mondta egy klímavédelemmel foglalkozó londoni újságnak, a Climate Home News-nak.
Meglepőnek tűnik, hogy egy itthon ismeretlen külföldi újságban jelent meg először ez az állítás, de nem találtuk nyomát, hogy korábban ilyen konkrét céldátumot nevezett volna meg kormányzati szereplő. Ezzel Magyarország lehet az első közép-kelet-európai ország, amely meghatároz egy konkrét időpontot a szén kivezetésére.
A kijelentés alapvetően a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőművet érinti, amely az egyetlen jelentős szénerőmű Magyarországon. A paksi atomerőmű után a lignittel működő mátrai a második legnagyobb magyarországi erőmű, a hazai éves áramtermelés nagyjából húsz százalékát adja.
Botos Barbara azt mondta a Climate Home News-nak, hogy a lignitalapú áramtermelés hosszútávon már nem életképes gazdaságilag a kibocsátási kvóták (ETS) árának meredek emelkedése miatt. Miután az Európai Tanács 2017 végén megreformálta ETS-rendszert, a kvóta ára jelentésen emelkedni kezdett, és mostanra mintegy kétszeresére nőtt. A rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük, így a kvótaárak emelkedése nyilván egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat.
A helyettes államtitkár szerint a kibocsátási kvóták áremelkedése miatt a kormányzat jelenleg is tárgyalásban áll a Mátrai Erőmű vezetésével arról, hogy felhagyjanak a szénalapú működéssel. Botos szerint a kormány céldátuma 2030, de hivatalos döntés vagy stratégia még nem született erről.
A jelenleg is hatályos, 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiát 2011-ben fogadta el a parlament, de az ITM-ben jelenleg is zajlik a felülvizsgálata. Kaderják Péter államtitkár azt mondta, hogy tiszta, okos és megfizethető energiaszolgáltatások biztosítása a cél.
Mészáros Lőrinc korábban azt mondta, hogy az erőmű fejlesztésében gondolkoznak, és vizsgálják annak a lehetőségét, hogy egy új blokkot építsenek. Az erőmű vezérigazgatója, Valaska József azonban márciusban azt mondta nekünk, hogy a kapacitásbővítést értelmetlennek tartaná. Azt is mondta, hogy már a 2011-es energiastratégiában is az szerepelt, hogy 2030-tól kezdődően a szén vagy lignit csak a CCS (szén-dioxidot tároló) és tisztaszén-technológiákkal képzelhető el, amelyeknek a Mátrai Erőműnél nem lenne realitásuk.
A Mátrai Erőmű szeptemberben fogadta el a 2030-ig szóló stratégiáját. Bár egyértelműen nem szerepelt benne, ebben is utaltak arra, hogy 2030 után nem terveznek a lignitalapú termeléssel. Az erről szóló közleményükben azt írták, hogy “a szénkorszak a következő évtizedben véget ér”, emiatt elsősorban a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás révén őriznék meg vezető szerepüket az energiapiacon.
A mátrai erőmű széntere Visonta közelében. Fotó: Komka Péter/MTI
Ennek érdekében a Mátrai Erőmű két, összesen 40 megawatt teljesítményű naperőmű építésébe kezd bele. Szeptemberben tették le a bükkábrányi létesítmény alapkövét, és készítik elő a halmajugrai fotovoltaikus erőmű-beruházást is. Emellett tervezik egy, a települési hulladékból előállított hazai tüzelőanyag kétharmadának hasznosítására alkalmas termelőegység megépítését.
Miért lehetett Mészáros Lőrinc számára pénzügyileg racionális az erőmű megszerzése tíz évvel a várható bezárása előtt? Erre az egyik válasz az lehet, hogy a óriási pénzeket mozgathat majd meg a terület rekultivációja, amelyhez az Európai Unió is komoly támogatást adhat.
A WWF 2016-ban publikált listája szerint az Európai Unióban vizsgált 257 szénerőmű közül a mátrai volt a 27. legszennyezőbb. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a Mátrai Erőmű a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó Magyarországon, az energiaszektor károsanyag-kibocsátásának közel 50 százalékáért felel, és a teljes szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért.
A környező országokhoz képest Magyarország sokkal kevésbé függ a szénalapú energiától, csak Ausztriában és Szlovákiában kisebb a szén jelentősége. Korábban számos nyugati ország bejelentette, hogy leáll a szénalapú energiatermeléssel 2030-ig, mint például Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Portugália, Ausztria és a skandináv országok. Ha Magyarország is hivatalosan bejelentené ezt, az első ilyen közép-kelet-európai országgá válna (bár egy szlovák miniszter is beszélt már arról, hogy Szlovákiában is bezárhatnak a szénerőművek 2023-ig).
Közélet
Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó
Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Fontos
Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály
Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.
Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?
Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.
Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai
Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.
