A szénenergia homályos jövője miatt több szempontból is bizonytalan a Mátrai Erőmű sorsa, amelyről hétfőn derült ki, hogy az Opus Global révén Mészáros Lőrinc lesz a többségi tulajdonosa*Az Opus Global közvetett irányítása alatt lévő Status Power Invest Kft. 2019. június 20-ig vásárolja meg cseh partnere, az EPH csoport 50 százalékos tulajdonrészét a Mátra Energy Holdingban. Ezzel a Status Power Invest Kft., a Mátrai Erőmű Zrt. által kibocsátott részvények (72,665 százalék) egyedüli közvetett tulajdonosává válik. Az erőmű kisebbségi tulajdonosa az MVM.. Mészáros a saját lapjának adott interjúban azt mondta, hogy az erőmű fejlesztésében gondolkoznak, és vizsgálják annak a lehetőségét, hogy egy új blokkot építsenek.
Az Opus Global decemberben jelentette be, hogy a cseh EPH csoporttal közösen vásárolja be magát az erőműbe, a gyors szakításuk oka pedig éppen az volt, hogy Mészárosékkal szemben a csehek a vállalat racionalizálásában gondolkodtak. Ez Mészáros szerint elbocsátásokat vagy a blokkok leállítását jelenthette volna. Mészáros terveiben kulcsszerepe lehet az erőművet korábban 23 éven át vezető Valaska Józsefnek, akiről a felcsúti polgármester állítása szerint a cég vezérigazgatója lesz, “kvázi egyszemélyi felelősként”.
Valaska tavaly nyáron nyugdíjba vonult, de a tulajdonosváltás miatt visszatért, hogy “szakértelmével segítse” az átmenetet és az új tulajdonost. Mészáros azt mondta, hogy a térség fideszes parlamenti képviselője, Horváth László hívta fel a figyelmét Valaskára, akinek megismerték a “gondolkozását, a javaslatait, az elképzeléseit”, és már hónapok óta dolgoznak együtt.
Bővítés nem lesz
Valaskának tehát főszerepe lehet az erőmű jövőjében, és a G7-nek részletesen beszélt arról, hogy milyen alternatívák jöhetnek számításba. Valaska hangsúlyozta, hogy ezek az ő elképzelései, és majd ha “áprilisban valóban elfoglalja a helyét”, akkor a tulajdonosok eldöntik, hogy mi valósuljon meg ezekből.
Az alapvetően a közeli bányák lignitjére alapozó erőmű teljesítménye 960 MW, amely nagyjából fele a paksi atomerőmű kapacitásának. A mátrai a második legnagyobb erőmű, a hazai éves áramtermelés nagyjából húsz százalékát adja. Az öt, lignittel működő blokk közül a két kisebbet (összesen 200 MW) 2022 júniusáig le kell állítani az Európai Unió környezetvédelmi előírásai miatt. Tartalékként megtartják azért őket, mert üzemzavar esetén működhetnek.
A fennmaradó három blokkra a jelenlegi engedélyek 2025-2027-ig érvényesek. A ligniterőművek esetében öt évre előre kell megkapni az engedélyt, tehát Valaska szerint elég 2021-ben dönteni arról, hogy ezeket a blokkokat továbbra is üzemeltetni szeretnék-e. “Az új blokkról tehát elegendő öt év múlva dönteni” – mondta Valaska utalva a Mészáros Lőrinc által felvetett fejlesztésről, amely egyébként már több mint tíz éve téma az erőműnél. Egy új blokk tehát a meglévők kiváltásával jöhetne létre, ebből adódóan nem jelentene kapacitásbővítést.
Erre az a magyarázat, hogy nagyon drága beruházás lenne a bővítés, mert a blokkok erőforrását jelentő lignitbányák kapacitását is növelniük kellene. Valaska szerint mindig úgy tervezték, hogy ha építenek új blokkot, régieket állítanának le. “A bányáknál is az lenne a logikus, hogy tovább használjuk őket, annak nem lenne értelme, hogy átmenetileg növeljük a kapacitásukat, majd bezárjuk őket 2029-ben” – mondta Valaska.
Valaska József 2015-ben egy külszíni bánya újranyitási ünnepségén Aldebrőnél. Fotó: MTI/Komka Péter
A parlament által 2011-ben elfogadott és jelenleg is hatályos, 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia alapján ugyanis Valaska azt állítja, hogy szénerőművek 2030-ig üzemelhetnek. Ez a dokumentum 2030-ig az atom-szén-zöld energiamixben látta a jövőt. A szénenergia szinten tartását tartotta reális célnak, mivel a szén az egyedül gyorsan mozgósítható belső tartalék krízishelyzetben (ilyen lehet a földgáz árrobbanás vagy egy nukleáris üzemzavar), ezért az is cél, hogy a szakmai kultúra ne vesszen ki. Ez alapján Mészáros már azért is jogosan beszélt nemzetstratégiai érdekeltségről, mert a Mátrai Erőművön kívül nincs jelentős szénerőmű Magyarországon.
Az Energiastratégia ugyanakkor arról is ír, hogy a szénerőművek a magas széndioxid-kibocsátásuk miatt várhatóan elvesztik versenyképsségüket. A stratégia szerint ha nem lesz átütő fejlődés a szén-dioxidot tároló (CCS) technológiában, akkor “tisztán piaci környezetben a szén részaránya fokozatosan csökkenni fog az energiamixben”. Valaska állításának megfelelően a stratégia azt írja, hogy 2030-tól kezdődően a szén vagy lignit csak a “CCS és tiszta szén technológiákkal képzelhető el”*Bár Aradszki András energiaügyi államtitkár legutóbb azt mondta, hogy 2050-ig kellene szénmentessé tenni az országot., amelynek a Mátrai Erőműnél nem lenne realitása. Az utóbbi időben magyar kormányzat részéről is lehet érezni egy erős elhúzódást a tisztább energiák felé. Lázár János például tavaly beszélt arról, hogy az ország energiaellátását hosszútávon fele-fele arányban atom- és zöldenergia fedezné.
Rámennek a napenergiára
Valaska szerint nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni az energiapiacon a következő években. Korábban mi is írtunk arról, hogy ipari mértékben már olcsóbb a megújuló energia, mint a szén vagy az atom, azonban komoly gondot jelent az energia tárolása, amely kulcskérdés az ingadozó termelés miatt.
Valaska szerint jó példa a kiszámíthatatlanságra, hogy Németország elhatározta, hogy 2022-ra leállítja az atomerőműveit, de mivel az energiatárolás még gyerekcióőben jár, így könnyen felértékelődhet a szénerőművek szerepe. “Ha Németország megtartja a szenet, akkor Magyarország miért ne tartsa meg? (…) Nem látni még, hogy Elon Musk világából mi fog megvalósulni” – mondta Valaska, aki szerint a következő öt évben talán tisztulhat a kép. “Mivel az erőmű kapacitása rendelkezésre áll 10-12 évre, ezért nincs azonnali kényszer szénalapú fejlesztésre” – mondta.
A mátrai erőmű Visonta közelében. Fotó: MTI/Komka Péter
A szénerőműveket a legszennyezőbbek közé sorolják a környezetvédők, akik évek óta bírálják a Mátrai Erőművet. A WWF 2016-ban publikált listája szerint az Európai Unióban vizsgált 257 szénerőmű közül a mátrai volt a 27-ik legszennyezőbb. A Mátrai Erőmű szerint azonban csúsztatott a szervezet, ugyanis a szén-dioxid-kibocsátást tekintve került fel a listára az erőmű, azonban a szén-dioxid szerintük nem egészségkárosító gáz. A tudományban viszont elég széleskörű az egyetértés, hogy a szén-dioxid levegőbe kerülése katalizálja a globális klímaváltozást.
Perger András, Greenpeace energiapolitikai szakértője azt mondta, hogy nem lát komolyabb megtorpanást a nemzetközi zöldenergia-boomban. Szerinte idő kell, hogy végbemenjenek a szükséges hálózati fejlesztések és megvalósuljon a zöldenergia tárolása, ezért a rugalmas termelők nagyon felértékelődtek az elmúlt években. “Most már az időjárási kötöttségekből fakadóan valóban kevésbé rugalmas nap- és a szélenergiához kell igazodni, nem pedig fordítva” – mondta Perger, aki szerint ez nem a nagy szénrőműveknek kedvez, hanem a nemzetközi trendek alapján a kisebb, rugalmasabb termelőknek, például a gáz- vagy biomassza-erőműveknek kedvez bárhol a világon.
Attól függetlenül, hogy a Mátrai Erőmű kivárhat a szénalapú fejlesztésekkel, több területen is tervez beruházásokat. 16 megawattos napenergia-kapacitása a legnagyobb Magyarországon, és Valaska szerint engedélyük van két 20 megawattos napelemparkra, amelyek jövőre állnak üzembe. Továbbá pályáznak egy újabb 20 megawattosra, amely energiát is tudna tárolni. Ha az elkészülne, szerinte hosszú ideig nem tudná utolérni senki napenergiában az erőművet. Valaska nem árulta el, hogy folytatnák-e ezt követően is a napelempark bővítését, csak annyit mondott, hogy “elvileg bővíthetik”.
Az erőmű 16 megawattos naperőműve a 2015-ös átadásakor. Fotó: Ruzsa István/MTI
Az erőműben egy új blokk is engedélyeztetés alatt áll, amely csak biomasszát és hulladékot tüzelne. Ez a Kelet-Magyarországon keletkező mezőgazdasági hulladékokat és az egyéb hulladék energetikailag használható részét hasznosítaná. Valaska szerint ennek nem lenne nagy a villamosenergia-kapacitása (25 MW), de nagy hőtermelő kapacitása lenne.
Érdekes lesz, hogy a korábban szakmai befektetőnek beállított – és ugye az erőművet racionalizáló – cseh EPH nélkül mennyire lesz sikeres a kiszámíthatatlan és az Opus Global számára ismeretlen piacon. A Opus abban bízik, hogy a korábban masszívan nyereséges, évente tíz milliárd forint körüli nyereséget termelő Mátrai Erőműnél csak egyedi esetek miatt keletkezett kilencmilliárd forintos veszteség.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
