Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. január 6. 15:58 Tech, Világ

A gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb ábrája a kínai acélőrületet mutatja be

A holland tengerparton, homokdűnék között közel száz éve működik egy acélgyár. Az Ijmuiden nevű üzem a világ egyik legnagyobb acélgyártója, az indiai Tata tulajdonába tartozik. A gyárban egy különös kísérlettel próbálkoznak: olcsóbb és kevésbé környezetszennyező acélt próbálnak előállítani, amely a Tata reményei szerint húsz százalékkal csökkenti az acélgyártás szén-dioxid-kibocsátását.

A légkörbe kerülő szén-dioxid hajtja az éghajlatváltozást, és az acélgyártás reformjára azért van szükség, mert a cementgyártás mellett (amelyről pár napja írtunk) ez a legszennyezőbb iparág. A légkörbe kerülő szennyező anyagok 7-9 százaléka származik az acélgyártásból. Jóval több szén-dioxidot bocsát ki, mint a repülés (amely az összes kibocsátás 2.5 százalékáért felel), és nem sokkal marad el a mezőgazdaságtól (12 százalék).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a Föld egyik legnagyobb szennyezője lettA cementből fogy a legtöbb a világon az ember által előállított anyagok közül, és nemcsak a bolygó lebetonozása miatt van jelentős hatással ránk.

“Óriási felelősséget jelent az acélipar számára, hogy mi vagyunk az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók” – mondta a Financial Times-nak a Tata európai vezetője, Hans Fischer. Azok között az szereplők között, amelyek sokat tudnának tenni a környezetszennyezés ellen, nem magától értetődő ez a hozzáállás, elég például a legnagyobb amerikai szénbányászati cégre vagy a leendő brazil környezetvédelmi miniszterre gondolni.

Ráadásul nem is csak egy vezető cég, hanem a világ acélipari vállalatainak érdekképviseleti szervezete (World Steel Association) is az legnagyobb kihívásnak tartja az éghajlatváltozást, amely klímavédelmi programot is indított tíz éve.

Az elköteleződés vagy legalábbis annak tűnés azonban egyelőre csak szavak szintjén jelenik meg. A Tata szerint leghamarabb 2030-ban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba a környezetkímélőbb acéltermékei. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy az elmúlt húsz évben közel kétszeresére nőtt a legyártott acéltermékek mennyisége a világon.

 

Míg az Európai Unió és az USA nyersacéltermelése 10-20 százalékkal csökkent 2000 óta, Kínában több mint hatszorosára nőtt. Kína világpiaci részesedése 2000-ben még csak 15 százalékos volt, 2017-ben viszont már közel 50 százalékos. A tíz legnagyobb acélgyártó közül egyedül egy nem ázsiai van, éppen a legtöbbet termelő luxemburgi székhelyű ArcelorMittal.

Az amerikai Columbia Egyetem professzora, Adam Tooze történész egyenesen a gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb grafikonjának nevezte a Financial Times-ban megjelent ábrát, amely szerint közel háromszorosára nőtt az acélgyártás volumene 2000 óta a három legjelentősebb régióban (bár ugye az egész világot nézve a növekedés üteme kétszeres volt; a kínai növekedés pedig valójában több mint hatszoros).

Az acélgyártás előretörésében alapvetően Kína rohamos gazdasági fejlődése, az urbanizáció, a fejlődő országok terebélyesedő középosztályai és a növekvő népesség áll.

Környezeti szempontból az acélgyártással ugyanaz a nehézség, mint a cementtel: nemcsak a hevítés során kerülnek a légkörbe káros anyagok, hanem az acél is szén-dioxid felszabadulása során jön létre. Az acélgyártás alapja a nyersvas, amelyet vasércből állítanak elő a kohászatokban az oxigéntartalmának eltávolításával. A nyersvasat (a széntartalma csökkentése mellett) különböző anyagokkal ötvözik, így jön létre az acél.

Az acélgyártás menete az elmúlt 150 évben nem sokat változott, bár a hatékonyság jelentősen fejlődött azóta. A kémia reakció során felszabaduló szén-dioxid azonban egyelőre elkerülhetetlen mellékhatás. Ezért vagy olyan módszert kellene feltalálni, amely során nem szabadul fel ennyi szén-dioxid, vagy a CCS-technológiát (carbon capture and storage azaz szén-dioxid lekötése és tárolása) kellene fejleszteni.

Tech Világ acél acélgyártás éghajlatváltozás építőipar Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Straub Ádám
2020. február 15. 17:21 Tech

Bemutatták a csodamobilokat, amiket aztán nem is veszünk meg

Pár éve az ezerdolláros telefon még kiverte a biztosítékot, manapság viszont már a félmillió forintos készülék sem számít rendkívülinek.

Hajdu Miklós
2020. február 12. 10:02 Tech

Bevándorlók helyett inkább robotokra bíznák az idősek ellátását Japánban

Hihetetlen feladatokat sikerült már robotizálni Japánban, azonban bármennyire is ódzkodnak a vendégmunkásoktól a szigetországban, kénytelenek a munka egy részét rájuk bízni.

Avatar
2020. február 8. 17:10 Tech

Hackelések a valódi életből, amik sokkal durvábbak, mint amit a filmekben látni

Villogást, mágnesességet, sőt a számítógép zümmögését kihasználva is lehet adatokat lopni. Mivel manapság az adat minden, ezt ki is használják.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Torontáli Zoltán
2020. február 20. 07:01 Adat, Világ

Megdöbbensz, ha megnézed, ki mennyit nyer az uniós költségvetésen

Fejenként évi félmillió forint lehet a magyar állampolgárokra jutó előny a következő hét évben. De mennyit nyernek a csehek és a szlovákok, esetleg az írek vagy a görögök? Sok ez vagy kevés?

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.