Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. január 6. 15:58 Tech, Világ

A gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb ábrája a kínai acélőrületet mutatja be

A holland tengerparton, homokdűnék között közel száz éve működik egy acélgyár. Az Ijmuiden nevű üzem a világ egyik legnagyobb acélgyártója, az indiai Tata tulajdonába tartozik. A gyárban egy különös kísérlettel próbálkoznak: olcsóbb és kevésbé környezetszennyező acélt próbálnak előállítani, amely a Tata reményei szerint húsz százalékkal csökkenti az acélgyártás szén-dioxid-kibocsátását.

A légkörbe kerülő szén-dioxid hajtja az éghajlatváltozást, és az acélgyártás reformjára azért van szükség, mert a cementgyártás mellett (amelyről pár napja írtunk) ez a legszennyezőbb iparág. A légkörbe kerülő szennyező anyagok 7-9 százaléka származik az acélgyártásból. Jóval több szén-dioxidot bocsát ki, mint a repülés (amely az összes kibocsátás 2.5 százalékáért felel), és nem sokkal marad el a mezőgazdaságtól (12 százalék).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a Föld egyik legnagyobb szennyezője lettA cementből fogy a legtöbb a világon az ember által előállított anyagok közül, és nemcsak a bolygó lebetonozása miatt van jelentős hatással ránk.

“Óriási felelősséget jelent az acélipar számára, hogy mi vagyunk az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók” – mondta a Financial Times-nak a Tata európai vezetője, Hans Fischer. Azok között az szereplők között, amelyek sokat tudnának tenni a környezetszennyezés ellen, nem magától értetődő ez a hozzáállás, elég például a legnagyobb amerikai szénbányászati cégre vagy a leendő brazil környezetvédelmi miniszterre gondolni.

Ráadásul nem is csak egy vezető cég, hanem a világ acélipari vállalatainak érdekképviseleti szervezete (World Steel Association) is az legnagyobb kihívásnak tartja az éghajlatváltozást, amely klímavédelmi programot is indított tíz éve.

Az elköteleződés vagy legalábbis annak tűnés azonban egyelőre csak szavak szintjén jelenik meg. A Tata szerint leghamarabb 2030-ban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba a környezetkímélőbb acéltermékei. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy az elmúlt húsz évben közel kétszeresére nőtt a legyártott acéltermékek mennyisége a világon.

 

Míg az Európai Unió és az USA nyersacéltermelése 10-20 százalékkal csökkent 2000 óta, Kínában több mint hatszorosára nőtt. Kína világpiaci részesedése 2000-ben még csak 15 százalékos volt, 2017-ben viszont már közel 50 százalékos. A tíz legnagyobb acélgyártó közül egyedül egy nem ázsiai van, éppen a legtöbbet termelő luxemburgi székhelyű ArcelorMittal.

Az amerikai Columbia Egyetem professzora, Adam Tooze történész egyenesen a gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb grafikonjának nevezte a Financial Times-ban megjelent ábrát, amely szerint közel háromszorosára nőtt az acélgyártás volumene 2000 óta a három legjelentősebb régióban (bár ugye az egész világot nézve a növekedés üteme kétszeres volt; a kínai növekedés pedig valójában több mint hatszoros).

Az acélgyártás előretörésében alapvetően Kína rohamos gazdasági fejlődése, az urbanizáció, a fejlődő országok terebélyesedő középosztályai és a növekvő népesség áll.

Környezeti szempontból az acélgyártással ugyanaz a nehézség, mint a cementtel: nemcsak a hevítés során kerülnek a légkörbe káros anyagok, hanem az acél is szén-dioxid felszabadulása során jön létre. Az acélgyártás alapja a nyersvas, amelyet vasércből állítanak elő a kohászatokban az oxigéntartalmának eltávolításával. A nyersvasat (a széntartalma csökkentése mellett) különböző anyagokkal ötvözik, így jön létre az acél.

Az acélgyártás menete az elmúlt 150 évben nem sokat változott, bár a hatékonyság jelentősen fejlődött azóta. A kémia reakció során felszabaduló szén-dioxid azonban egyelőre elkerülhetetlen mellékhatás. Ezért vagy olyan módszert kellene feltalálni, amely során nem szabadul fel ennyi szén-dioxid, vagy a CCS-technológiát (carbon capture and storage azaz szén-dioxid lekötése és tárolása) kellene fejleszteni.

Tech Világ acél acélgyártás éghajlatváltozás építőipar Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2019. július 20. 14:32 Tech

Hat napig süket volt az EU-s GPS. Egyáltalán miért költünk erre?

Valószínűleg ott van a mobiljában, az amerikaiak rakétákkal ki akarták lőni, és nem is tud róla. Miért költ rá az EU több mint tízmilliárd eurót?

Straub Ádám
2019. július 14. 15:02 Tech

Megéri lemondani a kábeltévé-előfizetést?

Az amerikaiak 35 százalékának már nincs kábeltévé-előfizetése, itthon azonban még nem olyan egyértelmű, hogy jó döntés csak a streamingszolgáltatókra hagyatkozni.

Avatar
2019. július 8. 06:18 Tech, Vállalat

Olyan jól megy a magyar programozósuliknak, hogy már a régióban terjeszkednek

A veszteséges működés tavaly már inkább kivétel volt mint alapszabály, a piacon beindult a konszolidáció, páran kiszálltak. A Green Fox és a Codecool azonban elindult meghódítani a régiót.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. július 19. 16:07 Közélet

Júliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénz

Hetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó kampányokra.

Bucsky Péter
2019. július 19. 06:45 Közélet

2 milliárdos autópályalehajtót kap Mészáros Lőrinc ásványvizének palackozóüzeme

Mészáros Lőrinc barátja építi, az engedélyeket rohamtempóban adták meg.

Jandó Zoltán Kasnyik Márton
2019. július 17. 06:51 Közélet

Andy Vajna örököse Vajna Tímea a hivatalos iratok szerint

Egy dokumentumból kiderül, hogy Vajnáné a januárban meghalt filmproducer és kaszinómogul egyszemélyes örököse, vagyonának haszonélvezője. Már csak az a kérdés, hogy kiürítették-e a vagyonkezelőt alóla.