Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. január 6. 15:58 Tech, Világ

A gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb ábrája a kínai acélőrületet mutatja be

A holland tengerparton, homokdűnék között közel száz éve működik egy acélgyár. Az Ijmuiden nevű üzem a világ egyik legnagyobb acélgyártója, az indiai Tata tulajdonába tartozik. A gyárban egy különös kísérlettel próbálkoznak: olcsóbb és kevésbé környezetszennyező acélt próbálnak előállítani, amely a Tata reményei szerint húsz százalékkal csökkenti az acélgyártás szén-dioxid-kibocsátását.

A légkörbe kerülő szén-dioxid hajtja az éghajlatváltozást, és az acélgyártás reformjára azért van szükség, mert a cementgyártás mellett (amelyről pár napja írtunk) ez a legszennyezőbb iparág. A légkörbe kerülő szennyező anyagok 7-9 százaléka származik az acélgyártásból. Jóval több szén-dioxidot bocsát ki, mint a repülés (amely az összes kibocsátás 2.5 százalékáért felel), és nem sokkal marad el a mezőgazdaságtól (12 százalék).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a Föld egyik legnagyobb szennyezője lettA cementből fogy a legtöbb a világon az ember által előállított anyagok közül, és nemcsak a bolygó lebetonozása miatt van jelentős hatással ránk.

“Óriási felelősséget jelent az acélipar számára, hogy mi vagyunk az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók” – mondta a Financial Times-nak a Tata európai vezetője, Hans Fischer. Azok között az szereplők között, amelyek sokat tudnának tenni a környezetszennyezés ellen, nem magától értetődő ez a hozzáállás, elég például a legnagyobb amerikai szénbányászati cégre vagy a leendő brazil környezetvédelmi miniszterre gondolni.

Ráadásul nem is csak egy vezető cég, hanem a világ acélipari vállalatainak érdekképviseleti szervezete (World Steel Association) is az legnagyobb kihívásnak tartja az éghajlatváltozást, amely klímavédelmi programot is indított tíz éve.

Az elköteleződés vagy legalábbis annak tűnés azonban egyelőre csak szavak szintjén jelenik meg. A Tata szerint leghamarabb 2030-ban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba a környezetkímélőbb acéltermékei. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy az elmúlt húsz évben közel kétszeresére nőtt a legyártott acéltermékek mennyisége a világon.

 

Míg az Európai Unió és az USA nyersacéltermelése 10-20 százalékkal csökkent 2000 óta, Kínában több mint hatszorosára nőtt. Kína világpiaci részesedése 2000-ben még csak 15 százalékos volt, 2017-ben viszont már közel 50 százalékos. A tíz legnagyobb acélgyártó közül egyedül egy nem ázsiai van, éppen a legtöbbet termelő luxemburgi székhelyű ArcelorMittal.

Az amerikai Columbia Egyetem professzora, Adam Tooze történész egyenesen a gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb grafikonjának nevezte a Financial Times-ban megjelent ábrát, amely szerint közel háromszorosára nőtt az acélgyártás volumene 2000 óta a három legjelentősebb régióban (bár ugye az egész világot nézve a növekedés üteme kétszeres volt; a kínai növekedés pedig valójában több mint hatszoros).

Az acélgyártás előretörésében alapvetően Kína rohamos gazdasági fejlődése, az urbanizáció, a fejlődő országok terebélyesedő középosztályai és a növekvő népesség áll.

Környezeti szempontból az acélgyártással ugyanaz a nehézség, mint a cementtel: nemcsak a hevítés során kerülnek a légkörbe káros anyagok, hanem az acél is szén-dioxid felszabadulása során jön létre. Az acélgyártás alapja a nyersvas, amelyet vasércből állítanak elő a kohászatokban az oxigéntartalmának eltávolításával. A nyersvasat (a széntartalma csökkentése mellett) különböző anyagokkal ötvözik, így jön létre az acél.

Az acélgyártás menete az elmúlt 150 évben nem sokat változott, bár a hatékonyság jelentősen fejlődött azóta. A kémia reakció során felszabaduló szén-dioxid azonban egyelőre elkerülhetetlen mellékhatás. Ezért vagy olyan módszert kellene feltalálni, amely során nem szabadul fel ennyi szén-dioxid, vagy a CCS-technológiát (carbon capture and storage azaz szén-dioxid lekötése és tárolása) kellene fejleszteni.

Tech Világ acél acélgyártás éghajlatváltozás építőipar Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2020. június 28. 12:15 Tech

A Nikola lett az új Tesla, már többet ér, mint a Ford, pedig egyetlen járművet sem adott el

Az üzemanyagcellás kamion ígéretével tőzsdére lépő Nikola Motors lett a befektetők új szerelme. A társaság az üzleti életben még semmit sem bizonyított, és az a piac, amelyre be fog törni, a gyakorlatban még nem létezik. Mire akkor a nagy felhajtás?

Avatar
2020. június 27. 17:02 Tech

Meghal az email, de mi marad utána?

Lassan annyi ideje temetik az emailt, mint az Ottomán Birodalmat. Ki fogja leváltani az én@gmail.com-ot?

Straub Ádám
2020. június 13. 17:17 Tech

Hogyan kerestek pénzt a magyar influencerek a járvány alatt?

Durván visszaesett az influencerekre fordított pénz, de aki ügyes volt, akár a korábbi bevételi terveit is túlteljesíthette.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.