A fogyasztáson belül nincsenek nagy átrendeződések, továbbra is rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet, és ez nem hagy teret a dőzsölésnek.
A jövedelemrobbanás nemcsak a fogyasztást pörgeti fel a következő hónapokban, hanem valószínűleg az inflációt is.
A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.
Növekvő takarmányárak mellett csökkenő eladási árak, alaposan fel van adva az üzleti lecke a magyar tenyésztőknek.
A Magyar Nemzeti Banknak sem sikerült a kör négyszögesítése, a magas infláció miatt további kamatemelések várhatók.
Az alacsony jövedelmű magyar háztartásokban a kiadások csaknem felét, a teljes lakosságnál pedig 40 százalékát tették ki 2015-ben a lakhatási költségek.
Nyugaton hiába mondják a fiatalok, hogy odafigyelnek a klímatudatos étkezésre, a fogyasztásukon ez nem látszik. Magyarországon viszont minél idősebb valaki, annál több húst fogyaszt.
A koronavírus-járvány első szakasza fejre állított mindent a napi fogyasztási cikkek piacán, a második hullámot a nagy szereplők nyerik meg, de hogy mi lesz utána, azt senki sem tudja.
A globális felső 10 százaléknak évente tizedével kéne csökkentenie a károsanyagkibocsátását, hogy a 1,5 fokos klímacélon belül maradjunk.
A fogyasztói pesszimizmus is ragályosan terjed a társas kapcsolatokon keresztül, nem csak a vírus.