Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2024. május 14. 05:48 Adat, Közélet

Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad

Nincs könnyű dolga, ha valaki személyi jövedelemadója egy százalékának felajánlása előtt az egyházak gazdálkodásáról szeretne tájékozódni. Hiába keresné például a katolikus vagy a református egyház honlapján, hogy miből gazdálkodnak és mire költenek ezek a szervezetek, semmit nem fog találni. A magyar jogszabályi környezet ugyanis az egyházakat szinte minden nyilvános közzététel, beszámoló alól mentesíti. Míg a legkisebb civil szervezeteknek is kell működésükről, bevételeikről és kiadásaikról éves jelentést közzétenni, amit bárki ingyenesen elérhet, a több száz milliárd forintból gazdálkodó egyházakra ez nem vonatkozik.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben a hazai egyházak támogatása kapcsán így nyilatkozott Indexnek:

az egyházfinanszírozás ma Magyarországon igen ellentmondásos, mivel a törvényesen szabályozott kifizetéseken túl egy-egy egyházi projekt vagy intézmény nem transzparens módon kap állami támogatást, nincs benne az állami költségvetésben, így sem az egyházak, sem az állam részére nem teszi lehetővé a távlatos tervezést. Alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye az, hogy ki és milyen egyházi célokra költhet adóforintokat.

Ezt igazolja a statisztikai adatok, központi költségvetési beszámolók alapján készült elemzésünk is. A KSH által gyűjtött adatok szerint a nyilvántartásba vett egyházak 2022-ben 915 milliárd forint bevételt és 867 milliárd forint kiadást könyvelhettek el. Ez igen jelentős összeg: a 2022-es év GDP-jének 1,4 százalékát érte el a bevétel, míg a teljes kormányzati kiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék adódik. Szintén csak az összehasonlítás kedvéért, az egyházak bevételei az állami oktatási kiadások felét, az egészségügyi kiadások harmadát érik el.

Az egyházak bevételeit az alábbi grafikon mutatja meg a 2022-es évre.

Az összesen 915 milliárd forintból 69 százalékot tettek ki az állami támogatások,

az egyházaknak felajánlott szja egy százalék pedig egy százalékot.

Az állami támogatás nagyobb része, 375 milliárd forint normatív támogatás volt. Ezek olyan állami források, amiket törvények szerint meghatározott célokra, közérdekű tevékenységre, például iskola vagy kórház fenntartására kapnak az egyházak. Ezt a törvényi feltételek teljesítése esetén bármely fenntartó megkaphatja, legyen az önkormányzat, egyház vagy állami intézmény.

Tetszés szerint

A nem normatív támogatások közel 254 milliárd forintot értek el 2022-ben. Ezeket a pénzeket a kormány tetszése szerint osztja, ráadásul a központi költségvetés tényleges kifizetéseit vizsgálva nem lehet ezt az összeget fellelni, csupán 194 milliárd forint szerepel egyházi kiadások kapcsán. Ezek az alábbiak:

  • egyházi közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása 32 milliárd forint;
  • egyházi alapintézmény-működés, szja-rendelkezés és kiegészítése 19 milliárd forint;
  • átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 22 milliárd forint;
  • egyházi fenntartású intézményekben foglalkoztatottak kompenzációja 0,1 milliárd forint;
  • egyházi működési, program és fejlesztési támogatások 121 milliárd forint.

Az utóbbit teljesen saját belátása szerint osztja szét a kormány, ami segíti a Fideszt abban, hogy lojálissá tegye az egyházakat és az egyházakon belül is a kiválasztott vezetőket. Ez a klientúrarendszer az, ami a Balog Zoltánhoz hasonló, a Fideszhez közel álló egyházi vezetők felemelkedését és hatalomban tartását segíti.

A hitélettel kapcsolatos kiadások az egyházi költségeknek alig harmadát tették ki, és itt is jelentős az állami finanszírozás szerepe: 154 milliárd forint jut erre évente a költségvetésből.

Egyházi előretörés az oktatásban és egészségügyben

A normatív támogatásokra visszatérve, az egyházak által fenntartott óvodák, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények speciális elbírálás alá esnek, hiszen jellemzően magasabb normatíva jár nekik, mint az állam saját intézményeinek – igaz, ennek mértéke intézménytípusonként eltérő, és a különbség nem mindig jelentős. Az oktatásban az egyházi bevételek 65 százalékát a normatív támogatás adja, és ezt az állam még kiegészíti további 20 százalékkal. Ez a 2022-ben 69 milliárd forint olyan forrás, ami csak az egyházi intézményeknek jár, az államiaknak nem. Az egyházak saját forrásból – ami lehet uniós támogatás vagy más állami pályázati forrás is – évi 48 milliárd forinttal egészítik ki az oktatási kiadásokat.

A KSH kimutatása szerint az állam saját oktatási intézményeire 2022-ben 1759 milliárd forintot költött, míg az egyházak oktatási intézményeire 288 milliárd forintot.

Az állami oktatási kiadások hetedét már az egyházi intézmények kapták meg 2022-ben.

Az egyházak a kiegészítő állami támogatás és saját forrásaik miatt jellemzően magasabb színvonalú oktatást tudnak biztosítani az iskoláikban, így többszörösen előnyös helyzetbe kerülnek az állami fenntartású intézményekkel szemben.

Összességében az egyházi bevételek 37 százaléka oktatási, 21 százaléka szociális ellátási, alig 4 százaléka egészségügyi ellátási célokat szolgál. Így

az egyházak költségvetésük közel kétharmadát fordítják az államtól átvállalt feladatokra, alapvetően állami finanszírozással.

A szociális ellátásban is bőkezű az egyházakkal az állam, hiszen az évi 109 milliárdos normatívát kiegészíti 42 milliárd forintos egyedi támogatásokkal is. Ehhez 42 milliárd forintot adnak hozzá az egyházak. Az egészségügyben viszont alig öt százaléknyi az egyházak saját forrása, akárcsak a normatíva, így kiemelt az egyedi kormányzati források szerepe, ezek 32 milliárd forintot tettek ki 2022-ben.

Kulturális programjaikat finanszírozzák csak nagyrészt saját forrásból az egyházak, az évi 9 milliárd forint közel kétharmadát saját maguknak teremtik elő.

Adózás alól felmentve

A közvetlen támogatásokon túl is igen jelentős forrást jelent az egyházaknak, hogy az adózás alól szinte teljes egészében fel vannak mentve. Nem kell például a társasági adóval számolni, és szintén jelentősebb segítség, hogy az ingatlanbérbeadás is lehet adómentes, illetve a megszerzett, ajándékba kapott ingatlanok után sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

Miközben ezek és a beszámolási mentességek segíthetnek a pénzügyi költségek kordában tartásában, összefügghetnek azzal is, hogy botrányok és visszaélések nyomán több bírósági ítélet is született nem megfelelő gazdálkodás miatt. Ahogy a katolikus egyházi iskoláknál feltárt gazdasági visszaéléseknél látható, az ezeken átfolyatott pénzek politikai célokhoz kapcsolódhatnak, ingatlanvagyont gazdagíthatnak. Mivel a magyarországi egyházak túlnyomórészt adófizetői forrásokkal gazdálkodnak, észszerű lenne a nagyobb transzparencia és a magasabb fokú pénzügyi ellenőrzés megkövetelése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam egyre jobban kivonul a magasabb minőségű középiskolai oktatásbólHova mehet a gyerek, ha nem vallásos a család és nincs sok pénze? Gimnáziumba egyre nehezebben, pedig a szülők legszívesebben oda küldenék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztrendszer kialakulásához vezet az oktatási egész pályás letámadásIdeje lenne számot vetni azzal, mivel tartozunk a gyerekeinknek. Az összesnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMenekülnek a diákok az állami oktatási rendszerbőlMíg 2005-ben csak minden tizedik diák tanult nem állami intézményben, tavaly már minden ötödik, de az országon belül óriásiak a különbségek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet állami támogatás egyházak egyházi gazdálkodás evangélikus egyház katolikus egyház református egyház Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 10:52 Adat

Volt javulás, de még mindig korán halnak a magyarok

Tíz év alatt alig emelkedett a születéskor várható élettartam Magyarországon.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.