Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. május 20. 05:53 Közélet

Az állam egyre jobban kivonul a magasabb minőségű középiskolai oktatásból

Az oktatási rendszer 2012-es tanévtől kezdődő jelentős átalakítását, vagyis az intézményeknek a Klebelsberg Központ (közkedvelt rövidítéssel KLIK) alá rendelését kezdetben hangos tiltakozások övezték. Az elmúlt években ezek ugyan elhalkultak, de a diákok és a szülők azóta is elmondják a véleményüket a rendszerről azzal, hogy egyszerűen mást csinálnak, mint amit a kormány elvárna tőlük.

A középiskolákban ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a szülők és a diákok inkább az állami fenntartású gimnáziumokba igyekeznének bejutni, annak ellenére, hogy épp ezeket az iskolákat szorítja háttérbe a felvételi rendszerrel és a férőhely számokkal a kormány. A kereslet (mit szeretnének a szülők a gyereküknek) egyre nehezebben találja meg a számítását, mert a kínálat (az államilag finanszírozott gimnáziumi férőhelyek száma) fokozatosan szűkül. Ezt a jelenséget előző cikkünkben részletesen bemutattuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA középiskolai felvételi rendszer hátraszorítja az állami gimnáziumokat, az állam az egyházi iskolákba tereli a diákokatA Fidesz érában a gimnázium helyett a szakmatanulás a kitüntetett irány, ám a számok arra utalnak, hogy a fiatalok és a szüleik menekülnének ettől.

Orbán Viktor miniszterelnök és a fideszes politikusok többször kifejtették már, hogy nem gimnáziumba, és onnan a felsőoktatásba kellene járni a többségnek, hanem szakmát kellene tanulnia, lehetőleg minél korábban. Ennek megfelelően minél több diákot próbál a rendszer a szakmát adó középfokú képzések felé terelni.

Európai összevetésben valóban alacsony Magyarországon a szakmát adó középfokú képzést választók száma. Csakhogy ennek az oktatási formának a minősége nem kifejezetten acélos Magyarországon, és ezt talán a szülők is érzékelik. A Cedefop nevű uniós oktatási ügynökség számára készített, a magyar szakmai középfokú képzéséről készült elemzés is azt állapította meg, hogy ezek a képzések az alacsony minőség és a rosszabb munkaerőpiaci kilátások miatt nem népszerűek.

A fideszes reformok óta a PISA felméréseken a lemaradó teljesítményt nyújtó diákok aránya növekedni kezdett. Bár európai összevetésben azelőtt is kifejezetten magas volt ez az arány (amely egyébként a társadalmi különbségekre és az oktatás színvonalára is utal), a visszaesés még innen is látványos.

Ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók száma is növekedni kezdett, a 2010-es 10,8 százalékról 2018-ra már 12,5 százalékra nőtt, igaz 2019-re kissé korrigált, 11,8 százalékra. 

A szakmunkásképzés folyamatos előtérbe tolásának azonban nem lett meg a várt hatása. Sőt, ahogy az az alábbi grafikonon is jól látható, amint megalakult 2012-ben a Klebelsberg Központ, és átvette az önkormányzatoktól az alap- és középfokú iskolákat, a diákok a gimnáziumokat kezdték ostromolni. Míg a 2010/2011-es tanévben a középiskolai tanulmányokat megkezdők 33,5 százaléka választotta a gimnáziumokat, addig ez 2019/2020-ra már 42,2 százalékra nőtt.

Az iskolarendszer átalakítása gyors változásokat hozott, egyre többen keresték az alternatívákat, illetve országosan is jelentős különbségek alakultak ki. A fővárosban az alapítványi és magániskolák nyertek nagyobb teret, ma már minden ötödik budapesti középiskolás ilyen intézménybe jár. Vidéken viszont az egyházi fenntartású iskolák erősödtek meg: a gimnáziumi tanulóknak ott már 30 százaléka egyházi intézménybe jár, míg Budapesten 19 százalék ez az arány.

Győr-Moson-Sopron megyében már több gyerek jár egyházi gimnáziumba, mint államiba.

 

Az egyház előretörése azonban még látványosabb az egyéb oktatási intézmények terén. A technikumi és szakgimnáziumi diákok 43 százaléka ma már egyházi intézmények tanulója. Ennek fő oka az lehet, hogy a kormány szakmákat erőltető középfokú oktatási terveit sok esetben az egyházak valósították meg, vagyis az állam ezt a feladatot lényegében kiszervezte, átadta.

Az elmúlt években az állam folyamatosan kivonult a gimnáziumi térből, vagyis onnan, ahol tipikusan a tehetősebb és szerencsésebb helyzetű gyerekek oktatása folyik. A gimnáziumi diákoknak 2013-ban még 64, 2020-ban azonban már csak 57 százaléka járt állami fenntartású iskolába. A szakoktatásban viszont eközben épp ellentétes folyamat zajlott le: az állam egyre inkább kiszorította a magán és alapítványi fenntartású intézményeket – az egyház szerepe is nőtt.

Összességében 2013-ban a középfokú intézmények diákjainak még csak 14 százaléka járt egyházi iskolába, 2020-ra azonban ez 27 százalékra emelkedett.

Érdemes azt is megnézni, hogy területileg mennyire tér el a gimnázium és egyéb középfokú iskolák népszerűsége. A gimnáziumokba a fővárosban 55 százalék jár, míg Somogyban csak 31 százalék. A szegényebb megyékben alacsonyabb az érettségit adó képzések részesedése, erre jó példa Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a diákok 65 százaléka jár érettségit adó képzésre, míg Budapesten 88 százalék.

A tanulók társadalmi helyzete az állami és az egyházi intézményekben egészen hasonló: 2,1 és 2,2 százalékuk hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a magániskolákban ez 1,8 százalék. Az iskolatípusok között azonban már óriási a különbség: a szakiskolákban 26, a szakközépiskolákban 20,7 százalék ez az arány, a gimnáziumoknál azonban csak 1,4 százalék. 

Az országon belül is óriásiak a különbségek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például minden második diák esik a hátrányos kategóriákba a szakközépiskolákban, de még a gimnáziumokban is 11-ből egy gyerek ilyen hátterű. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében egyetlen hátrányos helyzetű diák sincs a gimnáziumokban. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a társadalmi státusz nagyon erősen befolyásolja, hogy ki milyen középiskolai képzésre tud bekerülni.

A középfokú oktatás gyakorlatilag nem látja el a kiegyenlítő szerepét, és leegyszerűsítve a tendencia az, hogy az állam az alacsonyabb minőségű oktatást preferálja, azt igyekszik adni azoknak, akik  rászorulnak. A magasabb színvonalú gimnáziumi oktatásból viszont az állam egyre jobban kivonul, ezt a terepet az egyházi és (adott esetben tandíjas) magániskoláknak adja át. Mivel a jó minőségű állami kínálat egyre szűkül, ettől a lehetőségtől egyre többen esnek el, különösen azok, akik az egyházi iskolák világnézeti követelményeit nem teljesítik, a magániskolák anyagi terheit pedig nem vállal(hat)ják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet gimnázium középfokú oktatás középfokú szakképzés közoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vámosi Ágoston
2025. július 14. 14:41 Közélet, Világ

Recesszióba taszíthatja Magyarországot, ha életbe lép Trump 30 százalékos vámja

Bár a legtöbben a tárgyalási stratégia részének tartják a fenyegetést, a már érvénybe lépett vámok is erősen visszavetették a hazai gazdaságot.

Hajdu Miklós
2025. július 14. 11:00 Közélet

Rég átadták, mégis tovább drágul az M6-os eddig is nagyon költséges utolsó szakasza

Hiába készült már el az autópálya több mint egy éve, és akad forrás az eredeti megállapodás keretein belül, még jó pár milliárdot költhet rá az állam.

Miklós László
2025. július 13. 06:01 Közélet, Vállalat

Nem a szankciók, hanem a költségvetés helyzete miatt drágulhat a gáz és az áram

Olcsó orosz energia csak a kormány szerint létezik, és az ellátást sem veszélyezteti a leválási terv. A költségvetésnek viszont hatalmas teher a gázártámogatás.

Fontos

Jandó Zoltán
2025. július 14. 06:03 Adat, Vállalat

Tizenhétszeresükre nőttek a bérek a labdarúgó NB I-ben 2010 óta, legalábbis papíron

Az ugrás nagy részét a színlelt szerződések megszüntetése hozta, de azért a későbbi emelkedés is lehagyja a legtöbb ágazat fizetésemelésének mértékét.

Pletser Tamás
2025. július 12. 17:09 Pénz

Van egy katonailag is fontos ásvány, amelynek hamarosan meglesz a nyugati ellátási lánca

A nyersanyagbefektetések iránt érdeklődőknek is érdekes lehet az antimon, amelynél pár éven belül jelentősen csökkenhet Amerika keleti függősége.

Gergely Péter
2025. július 12. 06:00 Pénz

Visszatért a nulla forintos folyószámlák kora

Egyre több bank hozza vissza a nulla forintos számlavezetési díjjal elérhető konstrukciókat, de ezek csak elsődleges számlaként használva elérhetők.