Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. december 4. 06:53 Közélet

Menekülnek a diákok az állami oktatási rendszerből

A lábukkal szavaznak a magyar diákok és szülők a köznevelésről: míg 2005-ben csak minden tizedik diák tanult nem állami intézményben, tavaly már minden ötödik. Nagyok azonban a különbségek attól függően, hogy óvodáról vagy gimnáziumról van szó. Ugyanilyen beszédes az is, hogy milyen óriási a szakadék az ország gazdagabb és szegényebb megyéi között: a tehetősebb Győr-Moson-Sopron megyében már a diákok fele nem állami gimnáziumok tanulója, az elmaradottabb Somogyban csak 12 százalék ez az arány. 

A kormány 2012. szeptember 1-jével hozta létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amibe a korábbi önkormányzati fenntartású iskolákat integrálták. A folyamat rengeteg problémával zajlott le, és máig sem igazán látszik, hogy ez mitől lenne jobb, mint a korábbi rendszer. Számos települési önkormányzat próbálta megmenteni saját intézményét, így alapítványok, kisebbségi önkormányzatok vagy az egyházak kezébe adták, hogy ne tudja az állam elvenni.

Hiába akart egységesebb oktatást a kormányzat a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények egységesítésével, annyira nem bíztak sem az önkormányzatok, sem a tanárok, sem a diákok ebben, hogy egyre többen választottak más fenntartású intézményeket.

 

Különösen a gimnáziumok kerültek ki az állami fenntartás alól, a legnívósabb középfokú oktatást nyújtó intézmények tanulóinak harmada ma már nem állami fenntartású intézménybe jár. Az általános iskolák esetében pedig különösen látványos a 2012-es államosítás utáni gyors megugrás. Az is látszik, hogy a hátrányosabb helyzetű gyermekeket oktató intézmények – mint a speciális iskolák – után nem nagyon kapdostak a fenntartók. Az állam által erőltetett, hosszú távon egyre kevésbé piacképes szakmákat nyújtó szakiskolák és szakközépiskolák után sem érdeklődik más: ezeknél még esett is a nem állami fenntartók száma.

Azt is érdemes megnézni, milyen fenntartású iskolákat választottak a diákok: az alapítványi és egyéb kategóriájú fenntartók száma esett is az elmúlt időszakban – a civil szféra támogatási lehetőségei nem változtak pozitív irányba az elmúlt években.

A kormány oktatáspolitikája az egyházi iskolákat hozta helyzetbe, tíz év alatt megduplázódott a tanulói létszámuk.

Érdemesebb egyház kezébe adni már csak azért is az oktatási intézményeket, mert ők magasabb normatívában részesülnek, mint az állami – és különösen alapítványi – fenntartású intézmények. Az átalakítás egyik hatása lett az is, hogy a korábban szinte teljes egészében (95 százalékban) állami vagy önkormányzati fenntartású óvodáknál is már minden tizedik gyermek egyházi és egyéb fenntartású intézménybe jár.

A fenntartó alapvetően nem lenne fontos, de általában az egyházi és egyéb iskolák, óvodák tudnak magasabb színvonalat képviselni, ide válogatják ki a jobb képességű gyermeket. A magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája, hogy nem képes a gyerekek közötti, otthonról hozott különbségeket csökkenteni, hanem még növeli is azokat. Mivel még inkább szegregálódik az oktatási rendszer, ezt a problémát nem hogy megoldani nem sikerül, hanem az adatok alapján egyre csak romlik a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanA statisztikák szerint romlik a fiatalok képzettsége, így pedig csak álmodozni lehet az Ausztriához történő felzárkózásról.

A különbségek még inkább szembeötlőek, ha regionális szinten vizsgáljuk őket: a leginkább a már eleve hátrányosabb helyzetű Észak-Magyarországon nőtt meg az egyházi és egyéb iskolafenntartók aránya. Itt már eddig is komoly gondot okozott a szegregáció, ezt a folyamatok pedig csak erősítik: már a gyerekek közel negyede nem állami iskolába jár. A Közép-Dunántúlon csak 13,6 százalék ez az arány, talán nem véletlenül: ez egy jóval kiegyensúlyozottabb fejlettségű régió, nincsenek olyan nagy társadalmi különbségek, mint az ország keleti felén.

 

Különösen látványos, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a 2012-es iskolaállamosítás után mennyire megugrott a főként egyházi iskolák száma. Ezekben a térségekben különösen jellemző, hogy a szülők szeretnék elkerülni, hogy gyermekük szegényebb és/vagy roma gyermekekkel járjon együtt iskolába, és úgy látszik, ennek sikerült is megteremteni a feltételeit.

A 2017-es évben megyénként is megvizsgáltuk, hol milyen fenntartású iskolák vannak. Alapítványi iskola például csak Budapesten, Heves és Fejér megyében van. Az egyházi iskolások aránya Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, itt összességében a diákok közel fele már egyházi iskolában jár. Zala megyében a legalacsonyabb az egyházi iskolák aránya, ott csak 13 százalék ez az arány.

 

Az alábbi térképeken azt is bemutatjuk, hogy megyénként összesen, illetve csak a gimnáziumokban és általános iskolákban hogyan alakult a nem állami intézmények tanulóinak aránya 2017-ben. Érdekesség, hogy a szegényebb megyékben alap- és középfokon is magasabb a nem állami intézmények tanulóinak aránya. A jobb gazdasági és társadalmi helyzetben lévő közép- és nyugat-magyarországi megyékben nincsen nagyon szükség az általános iskolák átadására, aminek talán az lehet az oka, hogy itt kisebbek a társadalmi különbségek. Emellett jóval nagyobb a kistelepülések aránya, ahol nem is lehet még egy iskolát indítani.

 

A központosítás hatására alig maradtak önkormányzati fenntartású intézmények: általános iskola például alig 61 darab. Gimnáziumok esetében csupán nyolc önkormányzati fenntartású van: három Budapesten, kettő-kettő Baranyában és Békésben, egy pedig Pest megyében. A fővárosi és megyei önkormányzatok teljesen kivonultak az oktatásból: csupán két óvodát tartanak fenn.

 

Az egyházi iskolák népszerűségének oka kettős: egyrészt az állami fenntartású intézmények elkerülése, másrészt a vélhetően magasabb minőségű oktatás. Ez utóbbihoz az is fontos lenne, hogy ne legyenek túl nagy méretűek az osztályok, csoportok. De – valószínűleg a túl nagy roham miatt – pontosan az egyházi fenntartású intézmények osztályai a legnagyobb létszámúak. Az alapítványi és egyéb – alapvetően magán – fenntartású iskolák teljesítenek ezen a téren a legjobban.

 

A magyar oktatás problémáival részletesen foglalkoztunk podcastunkban is:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatástSzakképzéssel nem lehet megtanítani a fiatal felnőtteket írni-olvasni. A tudomány kérdéseiben a tudósoknak, nem pedig a kormányzatnak kellene döntenie. G7 podcast Pléh Csaba pszichológussal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet általános iskolák egyházi iskolák fenntartók központosítás oktatás óvodák Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.