Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. december 4. 06:53 Közélet

Menekülnek a diákok az állami oktatási rendszerből

A lábukkal szavaznak a magyar diákok és szülők a köznevelésről: míg 2005-ben csak minden tizedik diák tanult nem állami intézményben, tavaly már minden ötödik. Nagyok azonban a különbségek attól függően, hogy óvodáról vagy gimnáziumról van szó. Ugyanilyen beszédes az is, hogy milyen óriási a szakadék az ország gazdagabb és szegényebb megyéi között: a tehetősebb Győr-Moson-Sopron megyében már a diákok fele nem állami gimnáziumok tanulója, az elmaradottabb Somogyban csak 12 százalék ez az arány. 

A kormány 2012. szeptember 1-jével hozta létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amibe a korábbi önkormányzati fenntartású iskolákat integrálták. A folyamat rengeteg problémával zajlott le, és máig sem igazán látszik, hogy ez mitől lenne jobb, mint a korábbi rendszer. Számos települési önkormányzat próbálta megmenteni saját intézményét, így alapítványok, kisebbségi önkormányzatok vagy az egyházak kezébe adták, hogy ne tudja az állam elvenni.

Hiába akart egységesebb oktatást a kormányzat a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények egységesítésével, annyira nem bíztak sem az önkormányzatok, sem a tanárok, sem a diákok ebben, hogy egyre többen választottak más fenntartású intézményeket.

 

Különösen a gimnáziumok kerültek ki az állami fenntartás alól, a legnívósabb középfokú oktatást nyújtó intézmények tanulóinak harmada ma már nem állami fenntartású intézménybe jár. Az általános iskolák esetében pedig különösen látványos a 2012-es államosítás utáni gyors megugrás. Az is látszik, hogy a hátrányosabb helyzetű gyermekeket oktató intézmények – mint a speciális iskolák – után nem nagyon kapdostak a fenntartók. Az állam által erőltetett, hosszú távon egyre kevésbé piacképes szakmákat nyújtó szakiskolák és szakközépiskolák után sem érdeklődik más: ezeknél még esett is a nem állami fenntartók száma.

Azt is érdemes megnézni, milyen fenntartású iskolákat választottak a diákok: az alapítványi és egyéb kategóriájú fenntartók száma esett is az elmúlt időszakban – a civil szféra támogatási lehetőségei nem változtak pozitív irányba az elmúlt években.

A kormány oktatáspolitikája az egyházi iskolákat hozta helyzetbe, tíz év alatt megduplázódott a tanulói létszámuk.

Érdemesebb egyház kezébe adni már csak azért is az oktatási intézményeket, mert ők magasabb normatívában részesülnek, mint az állami – és különösen alapítványi – fenntartású intézmények. Az átalakítás egyik hatása lett az is, hogy a korábban szinte teljes egészében (95 százalékban) állami vagy önkormányzati fenntartású óvodáknál is már minden tizedik gyermek egyházi és egyéb fenntartású intézménybe jár.

A fenntartó alapvetően nem lenne fontos, de általában az egyházi és egyéb iskolák, óvodák tudnak magasabb színvonalat képviselni, ide válogatják ki a jobb képességű gyermeket. A magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája, hogy nem képes a gyerekek közötti, otthonról hozott különbségeket csökkenteni, hanem még növeli is azokat. Mivel még inkább szegregálódik az oktatási rendszer, ezt a problémát nem hogy megoldani nem sikerül, hanem az adatok alapján egyre csak romlik a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanA statisztikák szerint romlik a fiatalok képzettsége, így pedig csak álmodozni lehet az Ausztriához történő felzárkózásról.

A különbségek még inkább szembeötlőek, ha regionális szinten vizsgáljuk őket: a leginkább a már eleve hátrányosabb helyzetű Észak-Magyarországon nőtt meg az egyházi és egyéb iskolafenntartók aránya. Itt már eddig is komoly gondot okozott a szegregáció, ezt a folyamatok pedig csak erősítik: már a gyerekek közel negyede nem állami iskolába jár. A Közép-Dunántúlon csak 13,6 százalék ez az arány, talán nem véletlenül: ez egy jóval kiegyensúlyozottabb fejlettségű régió, nincsenek olyan nagy társadalmi különbségek, mint az ország keleti felén.

 

Különösen látványos, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a 2012-es iskolaállamosítás után mennyire megugrott a főként egyházi iskolák száma. Ezekben a térségekben különösen jellemző, hogy a szülők szeretnék elkerülni, hogy gyermekük szegényebb és/vagy roma gyermekekkel járjon együtt iskolába, és úgy látszik, ennek sikerült is megteremteni a feltételeit.

A 2017-es évben megyénként is megvizsgáltuk, hol milyen fenntartású iskolák vannak. Alapítványi iskola például csak Budapesten, Heves és Fejér megyében van. Az egyházi iskolások aránya Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, itt összességében a diákok közel fele már egyházi iskolában jár. Zala megyében a legalacsonyabb az egyházi iskolák aránya, ott csak 13 százalék ez az arány.

 

Az alábbi térképeken azt is bemutatjuk, hogy megyénként összesen, illetve csak a gimnáziumokban és általános iskolákban hogyan alakult a nem állami intézmények tanulóinak aránya 2017-ben. Érdekesség, hogy a szegényebb megyékben alap- és középfokon is magasabb a nem állami intézmények tanulóinak aránya. A jobb gazdasági és társadalmi helyzetben lévő közép- és nyugat-magyarországi megyékben nincsen nagyon szükség az általános iskolák átadására, aminek talán az lehet az oka, hogy itt kisebbek a társadalmi különbségek. Emellett jóval nagyobb a kistelepülések aránya, ahol nem is lehet még egy iskolát indítani.

 

A központosítás hatására alig maradtak önkormányzati fenntartású intézmények: általános iskola például alig 61 darab. Gimnáziumok esetében csupán nyolc önkormányzati fenntartású van: három Budapesten, kettő-kettő Baranyában és Békésben, egy pedig Pest megyében. A fővárosi és megyei önkormányzatok teljesen kivonultak az oktatásból: csupán két óvodát tartanak fenn.

 

Az egyházi iskolák népszerűségének oka kettős: egyrészt az állami fenntartású intézmények elkerülése, másrészt a vélhetően magasabb minőségű oktatás. Ez utóbbihoz az is fontos lenne, hogy ne legyenek túl nagy méretűek az osztályok, csoportok. De – valószínűleg a túl nagy roham miatt – pontosan az egyházi fenntartású intézmények osztályai a legnagyobb létszámúak. Az alapítványi és egyéb – alapvetően magán – fenntartású iskolák teljesítenek ezen a téren a legjobban.

 

A magyar oktatás problémáival részletesen foglalkoztunk podcastunkban is:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatástSzakképzéssel nem lehet megtanítani a fiatal felnőtteket írni-olvasni. A tudomány kérdéseiben a tudósoknak, nem pedig a kormányzatnak kellene döntenie. G7 podcast Pléh Csaba pszichológussal.

Közélet általános iskolák egyházi iskolák fenntartók központosítás oktatás óvodák Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.