Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 30. 11:52 Közélet

Sosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásban

Magyarországon egyre több statisztika azt mutatja, hogy a népesség képzettsége romlik. A 18-24 éves fiatalok között például tizenkét éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya, mint tavaly.

A 2010-es kormányváltás óta gyökeresen megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései Magyarországon, az irányváltás pedig már egy ideje a statisztikákon is tükröződik. A fiatalok képzettségi szintjének romlása egyrészt annak tudható be, hogy a Fidesz-kormány 2012 őszétől 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.

Emellett csökken a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok aránya is, ami annak következménye, hogy a kormány jelentős forráskivonást hajtott végre a felsőoktatásban, szűkítette az állami helyek számát és így nehezebbé tette a bejutást a fiatalok számára.

Korai iskolaelhagyónak számít az, aki 18 és 24 év közötti, ám legfeljebb csak nyolc általánossal rendelkezik. Magyarországon ezeknek a fiataloknak az aránya 12,5 százalék volt 2017-ben, ami 2006 óta a legmagasabb arány. Az elmúlt két évtizedben 2010-ben volt a legkisebb a korai iskolaelhagyók aránya, szám szerint 10,8 százalék.

 

Szintén 2010-ben volt a legmagasabb a érettségi vizsgát tevők aránya a 18 éveseken belül. Abban az évben a 18 évesek 64,4 százaléka érettségizett le nappali képzésben, míg 2017-ban ez az arány egy százalékponttal kevesebb volt. A mélypont 2013-ban volt, épp abban a tanévben, amikortól leszállították a tankötelezettség felső korhatárát.

A legnagyobb mértékben éppen az ország azon területein esett vissza a leérettségiző 18 évesek aránya, ahol a legtöbb hátrányos helyzetű család él. Az Észak-Alföldön 4,5 százalékponttal, Észak-Magyarországon 4 százalékponttal esett vissza 2010 és 2017 között ez az arány, de a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is arányaiban kevesebb 18 éves érettségizett tavaly, mint 2010-ben.

 

Egy másik mutató azt méri, hogy a 22 éves népességből mekkora arányban szereztek diplomát az adott évben. Ez azt feltételezi, hogy érettségi vizsgát tett fiatal rögtön egyetemre megy, és alapszakot végez (osztatlan képzésben később végeznek).

2015-ben diplomázott arányaiban a legtöbb 22 éves, azóta viszont csökkent ez az arány, 1,8 százalékponttal. Valószínűleg 2015-re futottak ki azok az évfolyamok, amelyek még a régi, kedvezőbb feltétlenrendszer mellett felvételiztek.

 

Összességében tehát a fiatalok képzettségi szintje romlik ma Magyarországon, ami mellett a népesség is jelentősen fogy. Ez pedig a munkaerőpiac jelenlegi problémáira valószínűleg csak ráerősít majd a következő évtizedekben.

Ezek a folyamatok pont ellentétes irányba mutatnak ahhoz képest, mint amit a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja felvázolt 180 pontos versenyképességi javaslatában. (Amely elvileg a kormány versenyképességi programjának is az egyik alapját képezi.) Ebben azokat az intézkedéseket foglalták össze, amelyek ahhoz kellenek, hogy Magyarország 10 év alatt Ausztria fejlettségi szintjének 55 százalékáról 80 százalékára zárkózzon fel, és így az ottani jövedelmi viszonyok is elérhető közelségbe kerüljenek.

Az oktatással kapcsolatban az az egyik célkitűzés, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke 6,4 százalékra csökkenjen.

Azt is fontosnak nevezik, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyan csökkentse a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. (Ezek a dokumentum 30-31. oldalán szerepelnek.) Ezen a téren pedig nem csak az érettségi nélküliek területi eloszlása utal arra, hogy jelenleg sem az Ausztriához történő felzárkózást szolgáló irányba mennek a dolgok az oktatásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyóA Fidesz igyekszik a fiatalokat minél hamarabb kiterelni az iskolából, a leghátrányosabb helyzetűek esetében pedig ez könnyen sikerül is.

Közélet felsőoktatás oktatás oktatáspolitika Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2020. július 3. 12:38 Közélet, Világ

Elkezdték felvásárolni a választásokat az amerikai milliárdosok

37-szer annyit költöttek 2018-ban politikai adományokra, mint tíz évvel azelőtt. Eleinte a republikánusok jártak jobban, de 2018-ban már a demokraták kaptak többet.

Hajdu Miklós
2020. július 2. 17:09 Közélet

A minimálbér-emelés gyakran épp a legszegényebb dolgozókat hozza nehezebb helyzetbe

Recesszió idején felerősödhetnek az egyébként többnyire pozitívan fogadott minimálbér-emelések kedvezőtlen hatásai.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.

Bucsky Péter
2020. június 30. 06:51 Közélet

A fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorítás

Főleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.

Jandó Zoltán
2020. június 29. 06:34 Közélet

Vaszily Miklós, akitől az Indexet féltik, Mészáros Lőrinc pénzével indított új médiacéget

Mészáros Lőrinc azóta nem húzott nagyot a médiapiacon, hogy ingyen és bérmentve átadta médiabirodalmát a fideszes médiaalapítványnak.