Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 30. 11:52 Közélet

Sosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásban

Magyarországon egyre több statisztika azt mutatja, hogy a népesség képzettsége romlik. A 18-24 éves fiatalok között például tizenkét éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya, mint tavaly.

A 2010-es kormányváltás óta gyökeresen megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései Magyarországon, az irányváltás pedig már egy ideje a statisztikákon is tükröződik. A fiatalok képzettségi szintjének romlása egyrészt annak tudható be, hogy a Fidesz-kormány 2012 őszétől 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.

Emellett csökken a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok aránya is, ami annak következménye, hogy a kormány jelentős forráskivonást hajtott végre a felsőoktatásban, szűkítette az állami helyek számát és így nehezebbé tette a bejutást a fiatalok számára.

Korai iskolaelhagyónak számít az, aki 18 és 24 év közötti, ám legfeljebb csak nyolc általánossal rendelkezik. Magyarországon ezeknek a fiataloknak az aránya 12,5 százalék volt 2017-ben, ami 2006 óta a legmagasabb arány. Az elmúlt két évtizedben 2010-ben volt a legkisebb a korai iskolaelhagyók aránya, szám szerint 10,8 százalék.

 

Szintén 2010-ben volt a legmagasabb a érettségi vizsgát tevők aránya a 18 éveseken belül. Abban az évben a 18 évesek 64,4 százaléka érettségizett le nappali képzésben, míg 2017-ban ez az arány egy százalékponttal kevesebb volt. A mélypont 2013-ban volt, épp abban a tanévben, amikortól leszállították a tankötelezettség felső korhatárát.

A legnagyobb mértékben éppen az ország azon területein esett vissza a leérettségiző 18 évesek aránya, ahol a legtöbb hátrányos helyzetű család él. Az Észak-Alföldön 4,5 százalékponttal, Észak-Magyarországon 4 százalékponttal esett vissza 2010 és 2017 között ez az arány, de a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is arányaiban kevesebb 18 éves érettségizett tavaly, mint 2010-ben.

 

Egy másik mutató azt méri, hogy a 22 éves népességből mekkora arányban szereztek diplomát az adott évben. Ez azt feltételezi, hogy érettségi vizsgát tett fiatal rögtön egyetemre megy, és alapszakot végez (osztatlan képzésben később végeznek).

2015-ben diplomázott arányaiban a legtöbb 22 éves, azóta viszont csökkent ez az arány, 1,8 százalékponttal. Valószínűleg 2015-re futottak ki azok az évfolyamok, amelyek még a régi, kedvezőbb feltétlenrendszer mellett felvételiztek.

 

Összességében tehát a fiatalok képzettségi szintje romlik ma Magyarországon, ami mellett a népesség is jelentősen fogy. Ez pedig a munkaerőpiac jelenlegi problémáira valószínűleg csak ráerősít majd a következő évtizedekben.

Ezek a folyamatok pont ellentétes irányba mutatnak ahhoz képest, mint amit a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja felvázolt 180 pontos versenyképességi javaslatában. (Amely elvileg a kormány versenyképességi programjának is az egyik alapját képezi.) Ebben azokat az intézkedéseket foglalták össze, amelyek ahhoz kellenek, hogy Magyarország 10 év alatt Ausztria fejlettségi szintjének 55 százalékáról 80 százalékára zárkózzon fel, és így az ottani jövedelmi viszonyok is elérhető közelségbe kerüljenek.

Az oktatással kapcsolatban az az egyik célkitűzés, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke 6,4 százalékra csökkenjen.

Azt is fontosnak nevezik, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyan csökkentse a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. (Ezek a dokumentum 30-31. oldalán szerepelnek.) Ezen a téren pedig nem csak az érettségi nélküliek területi eloszlása utal arra, hogy jelenleg sem az Ausztriához történő felzárkózást szolgáló irányba mennek a dolgok az oktatásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyóA Fidesz igyekszik a fiatalokat minél hamarabb kiterelni az iskolából, a leghátrányosabb helyzetűek esetében pedig ez könnyen sikerül is.

Közélet felsőoktatás oktatás oktatáspolitika Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2019. május 24. 06:40 Adat, Közélet

A győztesekhez tartozni jó, akkor is, ha politikai táborokról van szó

Az MSZP-sek jóval boldogabbak voltak a fideszeseknél, amíg az ő pártjuk volt kormányon. 2010 óta viszont a szocialisták bizonyulnak a szomorúbb csoportnak az egyre derűsebb Fidesz-szimpatizánsokkal szemben.

Váczi István
2019. május 23. 06:40 Közélet

580 millióból tervezik meg, hogy Velence legyen Budapesten

Megkötötték a szerződést az Észak-Csepel és Dél-Pest megújítására vonatkozó részletes beépítési terv elkészítésére. Már-már túl szép ahhoz, hogy meg is valósuljon.

Jandó Zoltán
2019. május 22. 12:34 Közélet, Vállalat

Birkózás kezdődött a TV2 irányításáért

Átalakították a cég vezetését, hogy Mészáros Lőrinc bizalmi embere mindenre rálásson. Közben Orbán Viktor vejének vállalatánál is hasonló változások voltak.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. május 23. 14:42 Vállalat

Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég

Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Váczi István
2019. május 23. 13:13 Vállalat

Vajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalék

Magyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.

Jandó Zoltán
2019. május 22. 17:53 Adat

A migránsok helyett most már az oktatástól és az egészségügytől rettegnek a magyarok

Ahol három éve még az emberek 40 százaléka félt a migrációtól, most már csak 11, az egészségüggyel viszont háromból két magyar szerint komoly gondok vannak.