Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. április 25. 07:18 Adat, Élet

A klímatudatos nyugati fiatalok több húst esznek, mint az idősek

Bár a fiatalok számára a klímaváltozás a különféle közvélemény-kutatások kiemelten fontos kérdése, és az elmúlt időszakban a nyugati világban egyre népszerűbbek lettek az alacsonyabb CO2-kibocsátással megtermelhető élelmiszereket előnyben részesítő, húsokat teljesen, vagy részben elhagyó táplálkozási formák, a washingtoni World Resources Institute (WRI) elemzése alapján az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a fiatalok ennek ellenére is több húst fogyasztanak, mint az idősebbek.

Ahogy arról korábban a G7-en többször is részletesebben írtunk, akkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. Például úgy, hogy kevesebb húst eszünk, ugyanis az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint az állattenyészés önmagában 14,5 százalékban felel az üvegházhatású gázok termeléséért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a húsnak, azon belül is a szarvasmarhának (és a báránynak) van magasan a legnagyobb ökológiai lábnyoma az egy grammnyi fehérjebevitel arányában, míg a növényi alapanyagoknak a legalacsonyabb.

 

Egy felmérés szerint az USA-ban a 18 és 23 év közötti korcsoport 93 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a környezeti szempontok figyelembe vételével igyekszik fenntarthatóan táplálkozni. Az Egyesült Királyságban a 16-25 éves korcsoportot vizsgáló tanulmány azt állapította meg, hogy ebben a korosztályban jelentősen nagyobb a vegetáriánusok és a vegánok aránya, mint az idősebb korosztályokban.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozástudományi Felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey – NHANES) alapján 1999 és 2016 között a 20-34 év közötti korcsoportban nem változott a felvágottak fogyasztásának a mennyisége. Ugyanakkor a teljes húsfogyasztáson belül változtak a preferenciák, főleg a szárnyasok fogyasztása nőtt a vörös húsok rovására. Ez előnyös klímavédelmi szempontból, de nem annyira, mintha a húsról növényi alapú élelmiszerekre váltottak volna. 

Hasonló eredményre jutott egy Egyesült Királyságban elvégzett felmérés is, amely szerint 2008 és 2012 között a 19 és 30 év közötti korcsoport kevesebb vörös húst fogyasztott, mint a 46-60 közötti korcsoport, de többet, mint a 65 év felettiek. A WRI ugyanebből az adatbázisból, tehát az angol Nemzeti Táplálkozási Felmérésből (National Diet and Nutrition Survey – NDNS) azt hozta ki, hogy ez a trend még a közelmúltban, 2016-ban és 2017-ben is kitartott.

Ráadásul az Egyesült Királyságban az USA-ban tapasztalt helyettesítés sem tapasztalható: a 34 évnél fiatalabbak körében a vörös hús fogyasztása arányaiban hasonló volt, mint más korcsoportokban, miközben a fiatalabbak több csirkét és pulykát ettek, mint az idősebbek. A WRI szerint ráadásul ugyanerre a trendre utalnak a kanadai és mexikói adatok is.

Az Egyesült Királyság második legnagyobb áruházlánca, a Sainsbury’s adatai alapján az is látszik, hogy miközben 2017 és 2020 között a húsok és halak forgalma összességében csökkent, a 18 és 24 közötti korosztály volt az egyetlen, amelynek ebben a kategóriában nőtt a fogyasztása. A teljes fogyasztási kategóriában 32 százalék volt a forgalomnövekedés, és ezen belül a legkomolyabb üvegházhatású gázkibocsátó hús, a marha forgalma 35 százalékkal nőtt.

A WRI elemzése szerint mindez arra utal, hogy a fiatalok fenntartható táplálkozás iránti érdeklődése nem feltétlenül mutatkozik meg a fogyasztói döntésekben. Ezért komolyabb elköteleződésre lenne szükség a fogyasztói szinten túl az üzleti és szabályozói szinten is annak érdekében, hogy az embereket fenntarthatóbb irányba tereljék, amikor arról döntenek, hogy milyen élelmiszert vásárolnak.

De mi a helyzet ugyanezzel Magyarországon? Sajnos arra vonatkozó közvélemény-kutatás, hogy a magyar fiatalok figyelembe vesznek-e klímavédelmi szempontokat a táplálkozásnál, tudomásunk szerint nem készült. A húsfogyasztás korosztályok szerinti trendjeit ugyanakkor méri a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ez alapján nagyjából pont az ellenkezője látszik itthon, mint a WRI által vizsgált nyugati országoknál.

A KSH adatai alapján 2015 és 2018 között minden korcsoportban nőtt az egy főre jutó éves húsfogyasztás, a 65 év feletti korcsoport pedig minden évben rendre több húst fogyasztott, mint 25 év alattiak.

Az is érdekes, hogy miközben az Egyesült Királyságban az egyes korcsoportoknál a vörös hús fogyasztása éves szinten nagyjából megegyezett, miközben a baromfi fogyasztás az életkorral arányosan csökkent, Magyarország esetében inkább úgy néz ki ez az eloszlás, hogy minél idősebbek felé haladunk a korcsoportokban, annál inkább nő az összes húsféle fogyasztása.

A különféle húsok fogyasztásának 2015 és 2019 közötti időszakban tapasztalt változásában sem látható Magyarországon az a trend, amit a WRI elemzése az USA és az Egyesült Királyság esetében beazonosít.

Ahogy az az ábrán is látszik, jelentős csökkenés csak a fiatalok sertéshús-fogyasztásában volt, ezen kívül az összes korosztályban és az összes kategóriában növekedést mutatnak az adatok. Igaz ugyan, hogy a 25 évnél fiatalabbak körében nőtt legkisebb mértékben a marhahús-fogyasztás, de a csirkehús növekedése például minden korosztályban nagyjából hasonlóan alakult. Klímavédelmi szempontból a magyar adatok alapján viszont aggodalomra ad okot, hogy a marha- és borjúhús-fogyasztás minden korosztályban sokkal jelentősebben nőtt, mint a baromfi- és a sertés.

Ahogy arról korábban az Oxfam és a Stockholm Environment Institute (SEI) közös kutatása alapján írtunk, Magyarország lakossága 2014-ben a globális felső 20-30 százalékba tartozott jövedelmi megoszlás alapján, és mivel globális viszonylatban a magasabb jövedelmi szintek jelentősebb kibocsátással járnak együtt, ezért annak is van jelentősége, hogy a magyar lakosság milyen hatással van a környezetre például a táplálkozásán keresztül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jómódúak tehetnének leginkább a klímaváltozás ellen, köztük sok magyar isA globális felső 10 százaléknak évente tizedével kéne csökkentenie a károsanyagkibocsátását, hogy a 1,5 fokos klímacélon belül maradjunk.

A jövedelmi szint és a húsfogyasztás karbonlábnyomának összefüggéséről Magyarország esetében a KSH adatai alapján nehéz magabiztos következtetéseket levonni, ugyanis sok – az alábbi ábrán nem ábrázolt – kategória van a statisztikai hivatal felmérésében, amelyben keveredhetnek a vörös és a fehér húsok, például az “egyéb hentesáru”, vagy a “szalámi, szárazkolbász, sonka” kategóriában.

A klímavédelmi szempontból legrosszabbnak számító marhahúsnál és az ilyen szempontból közepesnek számító halnál látszik egyértelmű összefüggés a magasabb jövedelmi szint és a nagyobb fogyasztott mennyiség között, a baromfi- és sertéshús esetében viszont nincs ennyire egyértelmű összefüggés a statisztikai hivatal 2019-re vonatkozó adatai alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhábanA táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbbet árt a klímának, ha magyar marhahúst eszünk, mint ha mexikói avokádótElhanyagolható mértékű a szállítás közben keletkező károsanyag-kibocsátás az importélelmiszereknél. A messziről hozott zöldség még akkor is klímabarátabb a helyi húsnál, ha másik kontinensről szállítják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerreTudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Adat Élet étkezés fogyasztás hús klímaváltozás marhahús vörös hús Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.

Bucsky Péter
2021. november 30. 06:48 Adat, Vállalat

Túl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozni

A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 06:55 Adat, Világ

Az alapvető élelmiszerek több mint fele olcsóbb Németországban, mint Magyarországon

Egy nagy bevásárlás ennek ellenére is jóval drágább. A részletes árlistából kiderül, mi okozza az eltéréseket - itt az Aldi-Lidl sorozatunk újabb része.

Fontos

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Avatar
2021. november 29. 15:56 Pénz

Két és fél millió forintba kerül a zuhanytálca helye, meddig tart az ingatlanpiaci drágulás?

Amíg a kínálat szűkül, az építési költségek emelkednek és a kereslet is élénk marad, az árak további emelkedésére kell számítanunk - a Danube Capital elemzőjének írása.