A magyarok lakhatási költségei nőttek a leginkább az unióban a 2015 előtti tíz évben
A 2015 előtti egy évtizedben az egész Európai Unióban Magyarországon nőttek a lakosság lakhatási célú kiadásai a teljes fogyasztásukhoz képest – többek között ez is kiderül a Luxembourg Income Study nevű nonprofit kutatóintézet júniusban megjelent Inequality Matters című kiadványának egyik tanulmányából.
A teljes népességre vonatkozó adatokból kiderül, hogy Magyarországon 2005 és 2015 között a lakhatási kiadások 16 százalékponttal, 24-ről 40 százalékra emelkedtek, az alacsony jövedelmű háztartások esetében pedig még ennél is jelentősebben, 18 százalékponttal nőttek, 31-ről 49 százalékra emelkedtek. A visegrádi országokat és az EU-átlagot összehasonlítva az egész lakosság esetében az látszik, hogy amíg Magyarországon a lakhatásai kiadások rovására csökkent a többi kiadási tétel, a többi országban nagyobb volt a szórás a tételek relatív súlyának változásában.
Bár a tanulmányban használt adatok 2015-ösek, Magyarországon éppen ebben az évben indult be a lakásárak jelentősebb emelkedése, ami a 2010-es években a harmadik legnagyobb drágulást eredményezte az egész EU-ban.
Lorena Zardo Trindade tanulmánya a lakhatásra fordított kiadások országok közti különbségeiről éppen azt emeli ki, hogy miközben ebben alapvetően nincsenek nagy eltérések az országok között, a máltaiak nagyjából feleannyit költenek lakhatásra, mint a magyarok. Az alábbi ábrán a visegrádi országok közti különbségeket ábrázoltuk a tanulmány alapján. A lakhatási kiadások relatív nagyságán kívül az is érdekes az ábrán, hogy a magyar kiadásokon belül kisebb volt a kultúrára és rekreációra költött jövedelem aránya.
Utóbbiban egyébként a tanulmány szerint jelentős különbségek vannak az EU-n belül: míg a svédek és az osztrákok például nagyjából a jövedelmük ötödét költötték 2015-ben ilyesmire, Romániában és Bulgáriában ugyanez az arány kevesebb, mint 4 százalék volt.
Általánosságban az látszik egyébként, hogy minél gazdagabb egy ország, a lakosai annál nagyobb arányban tudnak az alapvető tételeken kívül másra, tehát például nem élelmiszerre, (nem alkoholos) italra vagy lakhatásra költeni. Romániában, Bulgáriában, Görögországban, és a balti államokban emiatt például a lakosság kiadásainak jelentősebb részét fordítja ilyen kiadásokra, miközben a finnek és a dánok fele annyit költenek arányaiban élelmiszerre, mint a románok vagy a bolgárok.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
