Mindenkit érintő kérdés az ingatlanárak alakulása, ami Magyarországon 2014-ben meredek emelkedésbe kezdett, és egyelőre nincs egyértelmű jele, hogy a tendencia megtorpanna. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, ha a lakásárak 2015-ben mért átlagából indulunk ki, 2018 első negyedévére 31 százalékos drágulást tapasztalhattunk. Ekkora áremelkedést egyetlen másik tagországban sem regisztrált az uniós statisztikai hivatal, az EU-s átlag is csak 11 százalék volt*Görögország lakásárairól nem közöl adatokat az Eurostat..
Kimagasló volt még a lett, az ír, a portugál és a cseh ingatlanárak 25-29 százalékos növekedése is. Olaszországban viszont – tagállamok közül egyedüliként – kis mértékben csökkentek a lakásárak. A szomszédos tagországok közül pedig csak Szlovéniában volt még 20 százalék fölötti növekedés.
Ha viszont negyedéves alapon nézzük az áremelkedést, ennél is érdekesebb dolgokat látunk. A magyar árváltozás 2014 óta stabilan a pozitív tartományban ingadozik, és azóta két negyedévet leszámítva jelentősen meg is haladta az EU-ban mért változásokat.
Hogy meddig tart ez a lendület, az adatok alapján nem igazán jósolható meg, ugyanis az erős negyedévenkénti ingadozásból aligha bontakozik ki egyértelmű tendencia*A magyar adatok ráadásul a szezonalitást is alig mutatják, ami az uniós értékeken jól látszik az utóbbi néhány évben.. Szakértők szerint a növekvő bérek és foglalkoztatás, illetve a hitelfelvételhez kedvező kamatkörnyezet még tovább hajthatják az ingatlanok drágulását, és várhatóan a 2019-ben megszűnő kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa-kulcs újabb löketet ad majd az áremelkedésnek.
Ahogy korábban megírtuk, a drágulás egyáltalán nem tűnik megalapozatlannak, a javuló gazdasági mutatók tükrében nem beszélhetünk ingatlanpiaci buborékról. Ráadásul figyelembe véve azt, hogy a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlan formájában tartják, egyáltalán nem olyan rémisztő ez a tendencia, sokan járnak jól vele.
Vállalat
A logisztikában, csakúgy, mint a repülésben, két lépéssel előre kell gondolkozni
A technológiai fejlődés gyorsabb, mint a jogszabályoké, interjú Roman Stoličnývel, a Dachser magyarországi ügyvezető igazgatójával
Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a nem kormányközeli kiadók
A Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje is többszöröse annak, mint amennyi külföldi támogatást a független média kap.
Pár dolog kezd eltűnni a magyar vendéglátásból, például a vendég, a pénztárcája és a szakács
Tucatjával zárnak be országszerte még a neves éttermek is, nincs a vendégeknek pénzük, az alapanyag, a rezsi és a közteher viszont az egekben van.
Fontos
Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón
Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.
Szinte senki sem igényel 20 éves kor alatt munkáshitelt
Az alsó korhatár egy banknál 17, a többinél 18 év, de a hitelfelvétel inkább csak 23-25 éves korban válik életszerű lehetőséggé.
A magyar gazdaság rémisztő adatáról, amelyik zuhan, mint a kő
Még ha látna is fantáziát valaki nálunk egy beruházásban, érdemes megkockáztatnia, hogy egy reggel arra ébred, éppen az ő pénzét teszi fel az állam a kaszinóban?
