Tehermentesítés helyett kihasználja sok magánegészségügyi szereplő az állami ellátórendszert – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár az ATV-nek adott interjújában. Szerinte ugyanis a piaci szereplők jellemzően az olcsóbb beavatkozásokat vállalják, a költségesebb kezeléseket pedig a közintézményekre hagyják. Szerinte ráadásul a félresikerült magánkezelések nyomán fellépő szövődmények is az állami ellátást terhelik.

• „A parazita erős szó, de kihasználják azokat a lehetőségeket, hogy minden nyereséget a maszek szolgáltató szed, és minden kockázatot az állam visel” – mondta az államtitkár. Azt is felrótta a magánszolgáltatóknak, hogy a humánerőforrásokon is osztoznak az állammal, „ugyanazok az orvosok dolgoznak mindkét helyen”.

Miért fontos ez? A köz- és magánellátás párhuzamos működése biztosította hosszú ideig az orvosoknak a méltó megélhetéshez szükséges jövedelmet, elvándorlás helyett sokuk kezdett magánpraxisba. A közkórházakban dolgozókat nehéz a mostani rendszerben többletteljesítményre bírni – korábban például a hálapénz lehetett az egyik motiváló tényező.

Alulnézet: mostanra egyre hosszabb várólisták alakultak ki, például az egyik leggyakoribb beavatkozásnak számító szürkehályog-műtétek száma sokkal jobban visszaesett idehaza a járványévek alatt, mint más uniós országokban. „Szinte csak az operál, aki szeret” – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő, egynapos sebészeten dolgozó szemész szakorvos.

• A szürkehályogműtétre jelenleg több mint 13 ezren várnak, az átlagos várakozási idő 45 nap volt az elmúlt fél évben. A magánegészségügyben a műtét ára 265 ezer forinttól indul, de a beültetett lencsétől függően az ár 520 ezer forint is lehet (egy szem esetében), és az árhoz további konzultáció- vagy vizsgálatdíjak is hozzáadódhatnak.

Igen, de: ugyanakkor a magánellátást választók amellett, hogy maguk fizetik a kezelésüket, alapvetően – legalábbis közvetlenül – nem terhelik az állami kórházakat, helyet hagynak a közellátást használó pácienseknek. „A magánegészségügy nélkül a közegészségügy bajban lenne” – mondta Karai Gábor az orvosi tanácsadással foglalkozó Teladoc ügyvezetője nemrégiben a Portfolio szakmai konferenciáján.

Mi várható? Az államtitkár szerint év végére már csak hat olyan beavatkozás lesz, amelyhez 60 naposnál hosszabb a várólista. Új, minőségértékelésen alapuló finanszírozási rendszert vezet be a kormány, a közkórházak a magánkezelések nyomán fellépő szövődményeket pedig továbbra is ellátják, a költségét azonban a magánrendelés felé ki fogják számlázni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVadkapitalista és kommunista egészségügy együttélése mindenki számára vesztes helyzetet teremtAz elmúlt pár év egészségpolitikai intézkedései nyomán a magasabb fizetések mellett a szolgáltatások színvonala nem lett jobb, a közhangulat javulása se érződik, és az ellátottak száma sem nőtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány szerint tisztább viszonyokat, szakértők szerint rosszabb szolgáltatást hoz majd a CT- és MR-vizsgálatok államosítása5-15 milliárd forintba is kerülhet a reform, ami a MOK szerint rontja a betegek gyógyulási esélyeit, és több embert kényszerít magánellátásba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Szinte csak az operál, aki szeret” – miért alakult ki hosszú várólista a szürkehályog-műtétekre?A magyar egészségügyet jobban megütötte a járvány, mint más EU-országokét. A szemműtéteknél csak keveset sikerült lefaragni idén a hivatalos várólistából.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet betegellátás egészségügy egészségügyi ellátórendszer magánegészségügy Olvasson tovább a kategóriában