A kormány szerint tisztább viszonyokhoz, az orvosi kamara és szakértők szerint viszont rosszabb működéshez vezet majd, hogy jövő év végétől kizárják a magánszolgáltatókat a CT- és MR-vizsgálatok készítéséből.
Mi történt? Múlt hét pénteken adták be, kedden pedig már meg is szavazták azt a költségvetési módosító javaslatot, amely alapján 2024 novemberétől csak állami intézmények, magáncégek már nem végezhetnek közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat.
- Az érintett magáncégek kártalanításban részesülnek majd, aminek az összegét a belügyminiszter fogja meghatározni.
Tágabb kontextus: jelenleg nagyjából az ilyen vizsgálatok negyedét-harmadát végzik el magáncégek: ezek a szolgáltatók saját gépeikkel és alkalmazottaikkal teljesen piaci alapon is végezhetnek ilyen vizsgálatokat, de meghatározott kereteken belül, államilag szabályozott kvóta és árak mellett megrendeléseik is lehetnek.
- A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ilyen esetekben közvetlenül, vagy kórházakon keresztül fizet nekik, és azt is meghatározza, hogy adott időtávon belül hány beteget láthatnak el ilyen konstrukcióban.
Előzmények: a technológia megjelenésekor, a ‘90-es években az államnak nem volt elég forrása kellő számú gép beszerzésére, ezért magáncégekkel szerződött le. Számos budapesti és vidéki nagyvárosi kórházban alakult ki ez a gyakorlat – mondta Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a Szabad Európának.
Számokban: az Eurostat 2020-as adatai szerint itthon 94 CT-, és 48 MR-berendezés van állami tulajdonban, és a Hvg.hu becslése szerint még nagyjából 45-50 CT és 20-25 MR lehet magáncégek tulajdonában.
- 400-500 és 100-200 millió forint: nagyjából ennyibe kerül egy MRI és egy CT-gép, így az államnak jelentős pénzeket kell majd ezek beszerzésére költenie.
- Az államosítás teljes költsége kártérítéssel együtt 5-6, más becslések szerint akár 15 milliárd forint lehet – írta a Népszava.
Mit mondanak ők? A cél tiszta viszonyok teremtése, a köz- és magánellátás egyértelmű szétválasztása – mondta a Hvg.hu-nak Takács Péter egészségügyekért felelős államtitkár.
- Szerinte az államosítás csak közfinanszírozott szolgáltató területén lévő magántulajdonú gépekre vonatkozik, tehát például ha vármegyei kórház területén magántulajdonban lévő CT- vagy MR-gép van, ilyenből pedig becslése alapján országosan “talán hét van”.
Reakciók: az érintett cégek, az orvosi kamara és az egészségügyi szakértők is attól tartanak, hogy a rendszer rosszabbul fog működni az átalakítást követően.
- A Magyar Orvosi Kamara szerint az intézkedés tovább növeli a szakemberhiányt, a várólistákat, több embert kényszerít magánellátásba, és rontja a betegek gyógyulási esélyeit.
- Az átalakításnak nem látszanak az orvosszakmai indokai, és senki sem fog tőle hamarabb daganatos lelethez jutni vagy nagyobb eséllyel meggyógyulni Dózsa Csaba szerint.
- Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász pedig a Hvg.hu-nak azt mondta, a magánegészségügynek megvannak a korlátai, de ezen a területen a magáncégek jelenléte javította a rendszer hatékonyságát.
