Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. szeptember 17. 17:32 Élet

„Szinte csak az operál, aki szeret” – miért alakult ki hosszú várólista a szürkehályog-műtétekre?

A szürkehályog-műtét rutinbeavatkozás, de ennek száma sokkal jobban visszaesett idehaza a járványévek alatt, mint más uniós országokban: 2021-ben lakosságarányosan csak Romániában végeztek belőle kevesebbet. A magánszektorban több százezer forintba kerülő műtétre a közegészségügyben jelenleg több mint 12 ezren várnak. A hivatalos lista lefaragása lassan halad, az elmúlt fél évben csak pár száz fővel csökkent, de a G7-nek nyilatkozó szemorvos szerint a valóságban inkább nőttek idén a várakozási idők, ugyanis a jelenlegi szabályozási környezet nem kedvez a járvány előtti szemműtétszámok elérésének.

Elhomályosodó esélyek

Az Eurostat friss adatai szerint az EU-ban az egyik leggyakoribb műtéti beavatkozás 2021-ben a szürkehályog-műtét volt. Az egész EU-ban több mint 4,3 millió ilyen műtétet végeztek el, ami a 2019-es, még járvány előtti adatnál 4 százalékkal kevesebb. Mivel 2021 a harmadik hullám és a különböző korlátozások miatt még járványév volt, ez a 4 százalékos csökkenés nem mondható drasztikusnak.

Az országos adatokból látszik, hogy nagy különbségek voltak a 100 ezer lakosra jutó szürkehályog-műtétek számában: a legtöbb beavatkozáshoz Franciaországban, Ausztriában és Észtországban jutottak hozzá a betegek, de hasonlóan magas az adat Csehországban, Németországban vagy Lettországban, ezekben az országokban is ezer fölötti a százezer lakosra jutó szám.

Romániában viszont ez az adat csak 250, és Magyarországon sem éri el az 500-at. Lengyelországban már meghaladta a félezret, de például Bulgáriában is másfélszer annyian „fértek hozzá” százezer főből ehhez a szemműtéthez, mint Magyarországon.

2019-ben még a magyar egészségügyben nagyjából annyi szürkehályog-műtétet végeztek lakosságarányosan, mint Olaszországban, Spanyolországban vagy Szlovéniában, és többet, mint Szlovákiában vagy Horvátországban. Tehát a magyar műtétszám nem volt kiugró egyik irányban sem. A járvány sújtotta 2020-ban is még előztük Bulgáriát és Lengyelországot, de a szintén járványévnek számító 2021-re már csak Románia volt mögöttünk az EU-országok közül – más országokban már felfelé mentek a szemműtétszámok, míg nálunk tovább csökkentek.

Szürke hétköznapok, hosszú listák

A szürkehályog jellemzően időskori betegség, amely során a szemlencse lassan és fájdalommentesen, hónapok-évek alatt elszürkül, csökken az áttetszősége, ezért homályos látás alakul ki, ami vakságig is eljuthat. Műtéti kezelése mára a fejlett nyugati világban lényegében rutinbeavatkozásnak számít, egynapos műtét keretei között mikrosebészeti technikával szedik le a homályos lencsét, és műlencsét tesznek a helyére, helyi érzéstelenítés mellett. Korábban csak jelentős látásveszteségnél műtötték, de az orvosi technológiai fejlődése lehetővé tette, hogy már 50 százalék körüli látásvesztésnél elvégezzék a beavatkozást, amely 15-35 percig tart.

A szürkehályog-műtét a magyar egészségügyben is az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozás, nem meglepő, hogy erre alakultak ki a koronavírus-járvány és a különböző korlátozások alatt a leghosszabb várólisták. Az adatok alapján feltételezhetjük, hogy ezeket a megnyúlt várólistákat 2021-ben a magyar egészségügy kevésbé tudta kezelni, mint más országok az EU-ban – ugyanakkor tény, hogy Magyarországon 2021-ben a járványkorlátozások miatt június közepétől november közepéig lehetett szabadon műteni, és ezek a műtéti korlátozások országonként eltérhettek.

Mindenesetre szürkehályog-műtétre 2022 májusában is még majdnem 17 600-an vártak, akkor az átlagos várakozási idő 62 nap volt. Aztán 2023 márciusra ez lecsökkent közel 12 900 főre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) akkor közölte, a rendszerben várakozó betegek száma még mindig duplája a járvány előttinek, de mindent megtesznek azért, hogy 2023-ban a várólisták hossza rövidüljön és a várakozó betegek száma csökkenjen, ezért többletfinanszírozást adnak azoknak a szolgáltatóknak, amelyek betegeket vállalnak át máshonnan.

Most, fél évvel később a NEAK várólista-adatbázisa szerint az országban szürkehályogműtétre 12 492-en várakoznak, az átlagos várakozási idő pedig 44 nap.

Kiugró a várólista hossza az Észak-Alföldön, ott ugyanis az elmúlt hat hónapban az átlagos várakozási idő 100 nap volt. Jelenleg egyébként további 1131-en szerepelnek a szürkehályog-műtét előjegyzési listáján, nekik még nincs konkrét műtéti időpontjuk.

A kórházi várólisták csökkentésére a kormány tavaly tavasszal indított egy 13,6 milliárd forintos programot. Azóta a szürkehályog-műtét hivatalos várólistája durván 30 százalékkal (ebből az elmúlt fél évben csak pár százalékkal) csökkent. A második leghosszabb várólista, a térdprotézis-műtét kevesebb mint 10 százalékkal, 11 476-ról 10 734-re csökkent tavaly tavasztól mostanáig.

Szemenként 300 ezer

Természetesen a várólisták hossza nem csak attól függ, hogy egy adott országban lakosságarányosan sok vagy kevés műtétet végeznek el. Az OECD adatai alapján a szürkehályog-műtétre három hónapnál hosszabban várakozók aránya az összes várakozó között nem kiugróan magas Magyarországon: 2019-ben és 2020-ban is alacsonyabb volt ez az arány, mint Spanyolországban, Portugáliában vagy Lengyelországban. Ugyanígy alacsonynak volt mondható ebben a két évben az első szemorvosi vizsgálat és a műtét között átlagosan eltelt napok száma európai összehasonlításban.

Persze lakosságarányosan Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban a hosszabb hivatalos várólisták mellett több beavatkozást tudtak elvégezni 2020-ban és 2021-ben is, 2019-ben pedig nagyjából ugyanannyit.

Az Eurostat adatai között elvileg a köz- és magánegészségügyi műtétek is szerepelnek, ugyanakkor ennek arányáról és az arány alakulásáról még a magyar adatbázisokban sincs jelenleg elérhető adat, de információink szerint a magánszolgáltatóknál elvégzett szürkehályog-műtétek kevesebb mint 10 százalékát teszik ki az összes beavatkozásnak.

Magánegészségügyi ellátónál a szürkehályog-műtét körülbelül 265-290 ezer forinttól indul, de a beültetett lencsétől függően az ár 400-520 ezer forint is lehet – egy szem esetében, és esetenként az árhoz további konzultáció vagy vizsgálatárak is hozzáadódnak. Vagyis ha az olcsó lencsét és az alapbeavatkozást nézzük, akkor egy szem szürkehályogműtétjére durván el kell költeni a nettó havi átlagbér 80 százalékát.

Az általunk megkérdezett egészségügyi szakértő a következő lehetséges okokról beszélt az adatok kapcsán:

  • A szemészek, asszisztensek tipikusan nagy arányban mentek el a magánegészségügybe dolgozni az elmúlt években.
  • Még mostanra sem érte el a magyar egészségügy a járvány előtti kapacitásait, kisebb az egészségügy teljesítménye most, mint 2019-ben.
  • A közintézményben dolgozó orvosok, így a szemészek, fix bért kapnak, nincs a rendszerben motiváció az ellátott esetszám növelésére – szemben a korábbi hálapénzrendszerrel. A műtétet segítő egészségügyi asszisztens pedig azért nem motivált, mert az ő bére nem emelkedett.
  • A kórházigazgatónak sincs eszköze motiválni a beosztottjait arra, hogy növeljék az ellátott esetszámokat.

Fellegek a szemészet körül

A G7-nek nyilatkozó, névtelenséget kérő, egynapos sebészeten operáló szemész szakorvos hasonló okokról számolt be. Ráadásul a jelenlegi helyzet olyan borús, hogy szerinte 2022-ben és idén sem fogja elérni a műtétek száma a járvány előtti – európai szinten nagyjából középmezőnyt jelentő – szintet. A jelenlegi, járvány után bevezetett új egészségügyi szabályozási környezet nem kedvez ennek a speciális technológiát és orvosi gyakorlottságot igénylő, de egynapos műtét során, injekció nélkül, érzéstelenítő cseppel viszonylag gyorsan és költséghatékonyan elvégezhető beavatkozástípusnak.

  • Amíg nem tesznek be a rendszerbe egy teljesítményalapú bérelemet, addig az orvos nem érdekelt a műtétszám növelésében: „szinte csak az operál, aki szeret.”
  • A várólista-csökkentés miatt korábban emeltek a szürkehályog-műtét tb-támogatásán, hogy jobban megérje elvégezni a kórházaknak, de az emelés mértéke mára csökkent, és nem bizonyul elegendő ösztönzőnek.
  • Jelenleg csak a hivatalos várólista csökken, a gyakorlatban a várakozási idő nő, ugyanis a páciensek előbb azért várakoznak, hogy a hivatalos várólistára felkerüljenek – előfordul, hogy több hónap az első vizsgálat, és egy év is lehet a várakozás a szürkehályog-műtétre.
  • A kórházakban olyan munkaidő-nyilvántartást vezettek be, hogy kevésbé tudnak az orvosok elmenni egynapos sebészetre operálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTetszhalott állapotba kerülhet az 1,2 millió embernek beígért budai szuperkórház-projektA pár száz milliárdos építési projektek közül a stadionok már jól mennek, a kórházak viszont egyáltalán nem, pedig arra még uniós pénzt is lehetett volna kapni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány szerint tisztább viszonyokat, szakértők szerint rosszabb szolgáltatást hoz majd a CT- és MR-vizsgálatok államosítása5-15 milliárd forintba is kerülhet a reform, ami a MOK szerint rontja a betegek gyógyulási esélyeit, és több embert kényszerít magánellátásba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem láttunk még Fidesz-kormányt ilyen elszántan spórolási lehetőségeket keresniAnnyira nincs pénz, hogy már a kormányzati kiadások legalább 20 százalékán próbálnak fogni valamit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészségügy műtét orvosi béremelés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.