A kormány létrehozott egy munkacsoportot, amely egy első látásra gigantikusnak látszó költségvetési átvilágítást fog levezényelni. Idén a szociális, jövőre pedig az oktatási és beruházási területen kell olyan elemeket találni, amelyekkel csökkenthető az állami kiadás.
Felülnézet: ahogy az az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, az idei költségvetés számai annyira rosszan alakulnak, hogy a stablizálás érdekében azonnali beavatkozásokra van szükség, emellett azonban már a jövő évi büdzsé tartása is rendkívül problémásnak tűnik.
Az okokról és az eddigi meglehetősen kapkodós lépésekről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Számokban:
- A szociális területen (egészségügy, családtámogatás és lakhatás) és az oktatásban-állami beruházásokban egyaránt az összes kormányzati kiadás legalább 10 százalékára kiterjedően kell lefolytatni a felülvizsgálatot.
- Összesen 37 részterület van, és ezek mindegyikénél legalább 3 százalékos megtakarítás elérése a cél.
- A 2024-ben sorra kerülő oktatási és beruházási terület vizsgálati módszertanát később dolgozzák ki.
Alulnézet: a kormány csaknem minden olyan területet át akar vizsgálni, ahol támogatásokat finanszíroz, és a határozat szövege szerint szinte a lehetetlenre készül, mert kevesebb költéssel jobb szakpolitikai eredményeket akar elérni. Arra lehet számítani, hogy át fognak nézni a gyógyszertámogatásoktól kezdve a családi bölcsődéken és a családi pótlékon keresztül az anyatej ellátásig szinte mindent, és megpróbálják átszabni ezek támogatási rendszerét.
Kiolvasható a határozatból, hogy a támogatási rendszerek átalakítását elég szigorúan a szakpolitikai célok fenntartásával képzelik el, azok nem változnak. A családtámogatásoknál már most leszögezik, hogy központi elem marad például a családalapítás ösztönzése és a termékenységi arányszám növelése, a Fidesz-kormányok évtizedes mantrája.
A jelenlegi állami pénzügyi problémák fő oka az, hogy az európai összehasonlításban is kimagasló infláció miatt elfogyott a lakosság pénze, beesett a kereslet, amely a belföldre termelő ipart is lefékezte. Az állami bevételek növelése ebben a helyzetben rövid távon aligha lehetséges, így a kiadási oldalt vissza kell fogni, jövőre például már az uniós szabályok is újra 3 százalék alatti hiányt fognak előírni a tagországok számára. A kígyó azonban könnyen a saját farkába haraphat: a kereslet bezuhanása mögött ugyanis részben pont az is áll, hogy a magyar állam sem költ, többek között azért sem, mert nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.
