Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. szeptember 20. 04:34 Közélet

Tanárhiány ide vagy oda, egyre több diák tanulja, hogyan kell túlélni a Gripenből való katapultálást

Többen érettségiztek idén honvédelemből, mint valaha – és ehhez jön még hozzá az idén szeptemberben bevezetett új, honvédelmi alapismeretek tantárgy. A középiskolák a választható órakereteik terhére ezt is taníthatják, ám a tolongás még nem kezdődött el, mindössze 6 iskolában van honvédelmi ismeretek – tesztüzemként. 

A hazafias gondolkodást kilenc és tizenegyedikeseknek, azaz 15-17 éves diákoknak kezdték el tanítani heti egy órában egyenruhás katonaoktatók. Ez újabb jele annak, hogy a kormány a “globalizációs fenyegetések” ellenszereként tekint a fiatalok honvédelmi oktatására, elméletileg már fiatal korban felkeltve a nemzet iránti tettrekészséget és áldozatkészséget. Ugyanakkor a tantárgy közel 550 oldalas tankönyvét átolvasva nehéz elképzelnünk, hogy az “Alaki felkészítés I. – a raj sorakoztatása, mozgásmódok kötelékben”, vagy éppen “A lőszerek felépítése – a különböző lövedékek hatásmechanizmusa, színjelölése” képes lenne nagy számban lázba hozni olyan diákokat, akiket az ilyesmi korábban nem foglalkoztatott.

De hogyan kerül a közoktatásba, még ha csak tesztüzemként is, a katonai ismeretek, a honvédelem, mint a hazafiságra és cselekvő hazaszeretetre nevelés eszköze? A folyamatban a kulcsesemények

  • a 2017-től futó Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program,
  • ezen belül a Honvéd Kadét Program HKP) elindítása és bővítése,  
  • illetve a 2020-ban lecserélt Nemzeti alaptanterv (NAT).

Sok kis kadét

A katonai ismeretek a középiskolai szintű oktatásban gyakorlatilag a sorkatonai szolgálat 2004-es megszüntetése és a professzionális szerződéses katonaságra való áttérés után megjelent választható közismereti érettségi vizsgatárgyként, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy katonai pályára irányítsák az érdeklődő fiatalokat.

Erre építette rá 2017-től a kormány az új háromszintű kadétprogramot, azért, hogy „tudatosítsa a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, valamint hozzájáruljon a fiatalok felelős állampolgárrá neveléséhez”, így a “hazafias honvédelmi nevelés” a magyar haderőfejlesztés kiemelt feladatává vált. A honvédség által koordinált kadétprogram első szintje lett a már létező választható katonai alapismeretek képzés, amit 2018-ban átneveztek honvédelmi alapismeretekre. A kadétprogram második szintje az ötéves technikumi katonai szakképzés, a harmadik pedig a bentlakásos honvéd középiskola, ahol gimnáziumi és technikumi osztályok is futnak párhuzamosan. A teljes HKP-ben 2022-re már 4600 kadétot tartottak nyilván, az idei minisztériumi közleményekben pedig már 7000 fölötti szám szerepel. A programban részt vevő iskolák száma a kezdeti kettőről egy év alatt 55-re, majd mostanra több mint duplájára, 144-re emelkedett.

Ez az iskolaszám még így sem nagyon sok, és a most hozzáadott 6 iskolával sem lesz az, de az tény, hogy 

egyre több diák egyre több formában tanul középiskolában vagy technikumban honvédelmet, és a tendencia a kormány szándéka szerint folytatódni fog.

Például korábbi nyilatkozatok szerint bentlakásos katonaiskolából is további tízet építtetnének, de arról is érkeztek már hírek, hogy a Honvédelmi Minisztérium szeretné elérni, hogy a honvédelmi alapismeret tantárgyat felvegyék az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenybe, és az ott elért eredményekért a tanulók a felsőoktatási felvételin többletpontot kapjanak. Mindemellett civil formában a Honvédsuli Egyesület táborokat, nyilvános programokat szervez, hogy a “gyerekek már általános iskolák korban felismerhessék, hogy a honvédelem nemzeti létünk egyik alapja”. Mindemellett pénzzel biztosította a kormányzat azt is, hogy a honvédelmi táborok népszerűek legyenek.

Az Oktatási Hivatal érettségi statisztikái alapján 2023-ban – emelt és közép szinten, illetve a honvédelmi és a korábbi években választható katonai ismereteket egybeszámolva – összesen többen választották a honvédelmi ismeret tárgyat érettségitárgynak, mint az elmúlt 10 évben bármikor: 398-an, míg tavaly 252-en, 2021-ben pedig 208-an.

Tízórai, gépkarabély

Ehhez persze az új NAT is tett egy lépést: a történelemtanítás feladatai közé bekerült a “normakövető magatartás” és a “tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” kialakítása a diákokban. Általános iskola 8.-ban és gimnázium 4. osztályban elkezdték tanítani az állampolgári ismeretek című tantárgyat, amiben szintén nagy teret kapott a hazafias érzés felkeltése és az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítása. A tantárgy céljai között szerepel, hogy a diák megismerje, a “honvédelem milyen kötelezettséget ró minden magyar állampolgárra”, és így elmélyüljenek “a nemzettudat emocionális összetevői”. Megjelenik a tantervben a demokratikus nevelés is, igaz, lényegében a hazaszeret alá rendelve, a hazáját szerető állampolgár megfelelő polgári demokratikus gondolkodásmódjaként.

A friss nyolcadikos állampolgári ismeretek tankönyv például a család fogalmával és településünk megismerésével indít, utána következi a Nemzet, nemzetiség, a haza iránti kötelezettségek fejezet, aminek külön alfejezete a Honvédelem – ezek után kap csak egy alfejezetet Európa a “Globalizáció és európaiság” alfejezetben. A könyv egyébként igyekszik a HKP-hoz is átirányítani a diákokat, az egyik feladat ugyanis így szól: “Nézzetek utána a Honvéd Kadét Programnak! Középiskolásként majd ti is részt vehettek benne. A programban szakkörök, szabadidős elfoglaltságok, táborok, és egy önálló tantárgy segít abban, hogy többet tudjatok meg a honvédelemről, és még ösztöndíj is jár hozzá.”

A Magyar Történelemtanárok Egyesülete még a NAT elfogadása után egyenesen úgy fogalmazott: a honvédelem a rendszerváltás óta minden korábbinál erőteljesebben jelenik meg a tananyagban, ráadásul úgy, hogy tanulási eredménynek tekinti a haza iránti elkötelezettséget. Az Amnesty International pedig anno azt foglalta össze, hol hiányzik az állampolgári ismeretek tantervéből az európai és uniós állampolgári ismeretek és a demokratikus nevelés témája, aminek a helyére lényegében a nemzettudat, lokálpatriotizmus, hazaszeret mint állampolgári kötelezettség került – az állampolgári ismeretek oktatása túlnyomórészt nemzeti alapokon nyugszik más országokban is, de Magyarországon és Lengyelországban jelenik meg feszültség a lényegesen hangsúlyosabb nemzeti és a nemzetek feletti szint között.

De nézzük, mit ajánl ma a honvédelmi alapismeretek tantárgy frissen szerkesztett vaskos tankönyve azoknak a 15-18 éveseknek! A tankönyv hátoldali ismertetője lényegében azt állítja, hogy Magyarország megmaradásának záloga az, ha sok olyan fiatal van, aki hajlandó áldozatot hozni a hazáért:

“egy közösség akkor lehet erős, és csak úgy tud megmaradni a kihívásokkal szemben, ha a tagjai felelősséggel és munkával járulnak hozzá a biztonságos jövő építéséhez. Több mint ezeréves történelmünk során is megfigyelhető, hogy a haza fegyveres védelme soha nem elvont eszmék szolgálatát jelentett, hanem annak a szülőföldnek akár az élet feláldozásával járó védelmét, amit hazánknak nevezünk.” Úgyhogy

“fontos társadalmi érdek hazánk lakosságának honvédelmi felkészítése, különösen fontos “az ifjúság honvédelmi nevelése”.

Eszerint a 9-12. évfolyamosoknak szánt tankönyv nem feltételen leendő katonáknak szól, hanem minden fiatalnak aki tenni akar hazánk biztonságáért, a saját jövőért.

Alább végigvesszük a főbb fejezeteket:

  • Alaki felkészítés I. – A bevezetés után itt taglalják a különböző katonai alakzatokat, zászlótípusokat, a katonai rend és fegyelem jelentőségét. A vigyázzállásról, tiszteletadásokról, a fővetésről a “rendkötelékben elvégzett mozgásmódokról” 15 oldalon át van szó.
  • Hadtörténeti alapismeretek – Ebben közel 50 oldalon át ír a könyv “a hadviselés filozófiai alapjaitól” az “Árpád-kor hadművészeti bravúrjain” át “a magyar katonák a második világháborúban” című alfejezetig. Szóba kerül a nemzeti emlékezet, a hősök tisztelete, a katonai és nemzeti ünnepek, majd az altiszt- és tisztképzés is.
  • A Túlélési ismeretek fejezetben már felmerülnek kézzel foghatóbb dolgok, például a tűzrakás vagy a különböző csomók és kötések, mindez a következő játékos alaphelyzetből: “Egy JAS 39 Gripen vadászgép pilótája vagy. Egy téli, éjszakai bevetés során a géped találatot kap, te pedig katapultálni kényszerülsz. Hamarosan mélyen az ellenség területén érsz földet, ahol nemcsak a szembenálló fél fegyveres erői, de a helyi lakosok is vadászhatnak rád. (…) Hogyan alkalmazod a túlélési technikákat?”
  • A Lőelméletet 30 oldalas fejezetében van tér kifejteni például, hogy a lövedék csőfuratból történő kirepülésékor kezdődik a lövés “harmadik időszaka”, ami a lövedékre gyakorolt léghatás megszűnésével fejeződik be. A ballisztikus röppálya jellemzőit, a tüzelési testhelyzeteket és fogásokat is megismerhetik a diákok, nem beszélve a különböző lövedékek felépítése közötti különbségekről.
  • A Magyar Honvédség című fejezetben 40 oldalon át ír a könyv a katonai kötelékek kialakulásáról, méret szerinti csoportosításukról, a harci kötelékekről, légierőről. Van “jelentkezés a honvédségbe” alfejezet is.
  • Ez után következik az Alaki felkészítés II., de itt már csak 10 oldalnyi tartalom várja a diákokat az egyenruhák történetéről és a katonai rendezvényekről.
  • Mindezek után jön a Haditechnikai ismeretek fejezet, ebben részletesebben is foglalkozik a könyv a lőfegyverekkel, külön alfejezetben a géppisztolyokkal, két alfejezetben a gépkarabélyokkal. A CZ BREN 2A gépkarabély például “kis tömegű, hátrarúgása minimális”, és rá lehet szerelni gránátvetőt is. Harckocsikról és légi eszközökről egy-egy alfejezet szól.
  • Szintén hosszabb fejezet az Egészségügyi ismeretek, ami alapvető elsősegélynyújtás, kiegészítve a sérültek kimentésének szabályaival és sorrendjével, a harctéri sérültek ellátásával.
  • Ez után következik 30 oldalnyi térképészet, a térképek szelvényezésétől a tájoló használatáig, majd a vetületi alapismeretekig.
  • A Biztonságpolitikai és válságreagáló alapismeretek lényegében jelenkori történelem és alap szintű biztonságpolitika a NATO és az ENSZ szerepétől a békefenntartó missziókig. A fejezet leszögezi, hogy Magyarországot nem fenyegeti katonai konfliktus veszélye, de a tömegpusztító fegyverek ellenőrizetlen terjedése, a terorrizmus, népvándorlás, demográfiai kihívások igen.
  • Ezek után következnek az Általános katonai ismeretek, úgymint a támadó harc alapjai, a katonai híradás alapismeretei, a biológiai harcanyagok osztályozása, az atomrobbanás pusztító hatásai, majd a “Szolgálati Szabályzat mint legfőbb szabályzó” című alfejezet.
  • A könyvet a Hadijogi alapismeretek zárja, itt esik szó a hadifoglyokkal való bánásmód részleteiről, a hitszegésről, népirtásról, háborús bűntettekről.

A jelentős eszmékről szóló nagy lélegzetű műveket megfelelő hangvételben kell elindítani, így “A honvédelemről” című első rövid bevezető fejezet a következőképpen helyezi el a háborút mint emberi tevékenységet a világrendben: “Az ember örök időktől fogva harcban állt a természettel, az állatokkal és embertársaival.

Az állatokkal való harcból alakult ki a vadászat, az embertársakkal való küzdelemből a háború.”

Ebben a Nagy Örök Történetben kap szerepet a magyar katona, mert a szöveg így folytatódik: “A társadalommá kovácsolódó emberiség a társadalmi lét első pillanatától kezdve napjainkig – ugyan eltérő okok és más-más célok miatt – szinte folyamatosan háborúkat visel. Nem volt ez másképp a mi őseinkkel sem (…). A magyar katonáknak mint Európa és a kereszténység védelmezőinek, hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy állandósuló harcokban védjék meg családjaikat, szabadságukat, hazájukat és nemzetük jövőjét. (…) Ha kellett, feláldozták az életüket, utolsó csepp vérükkel is hazájukat védve egészen addig, amíg el nem készítették számukra azt a fakeresztet, mely már csak az emléküket őrizte a csatatereken.”

Érdemes Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter és hazafias nevelésért felelős kormánybiztos egyik “tanulmányát” felidézni, ugyanis a program megalapozásában jelentős szerepet játszó politikus esszenciálisan fogalmazza meg a teljes magyar honvédelmi-állampolgári nevelés alapszándékát: “Napjainkban olyan világot élünk, ahol a nemzetek által évszázadok vagy évezredek alatt megteremtett értékek, illetve mindazon teremtő szellemiség, amely ezeket az értékeket létrehozta és megőrizte az utókornak, bizony veszélyben vannak. Az összefoglaló néven csak globalizációnak nevezett, igen összetett folyamat mind a társadalom, mind a családok, mind pedig az egyén szintjén olyan tendenciákat indított el, amelyek a személyiségre, a társas kapcsolatokra és a természetes önvédelmi képességre is kedvezőtlen hatással vannak.” A hazafias és honvédelmi nevelés Simicskó szerint más országokban is a társadalomépítés, az emberi jellem fejlesztésének egyik eszköze, ehhez pedig “egészséges identitástudat”, “nemzettudat”, “értékrend” és “egészséges értékszűrő” szükséges. A politikus írásában így azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy például az amerikai cserkészet vagy a brit, egyébként nem a hadsereg részét képező ifjúsági kadétprogram, vagy éppen az egyéves német önkéntes civil szolgálat valamilyen értelemben a globalizáció káros hatásainak kiegyensúlyozását célzó stratégia.

Simicskó nemzetközi kitekintéséből egyébként az derül ki, hogy valóban van más országokban is hazafias-honvédelmi nevelés, de valójában teljesen más keretrendszerben, civil és ifjúsági szervezetek közbeiktatásával, polgári-civil szolgálattal, kevésbé katonatechnikai fókusszal.

Engedelmes állampolgár

“Az állampolgári nevelés leegyszerűsítő értelmezése szerint az iskolában a tanár elmondja, mit jelent szavazni, hogyan épül fel a jogrend, mi a parlament funkciója. A jelenlegi magyar oktatási rendszer ezt a nemzettudattal, hazaszeretettel, a hagyományos családmodell-lel, illetve a honvédelemmel egészíti ki – ez egy előíró jellegű, erősen ideologikus tananyag. Az én értelmezésemben az állampolgárságot nem lehet mesterségesen ennyire leszűkíteni”, mondja Mészáros György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense, a Neveléstudományi Intézet oktatója és a Pedagógiai Antropológia Kutatócsoport vezetője, aki az elmúlt években több kutatásban foglalkozott az állampolgári nevelés kérdésével.

“Mára egy európai demokratikus társadalomban az állampolgári identitás összetett konstrukció, egyszerre nemzeti és európai, emellett különböző társadalmi kategóriákkal bővült, például a többségi vagy kisebbségi hovatartozásokkal: a nem, a társadalmi osztály, fogyatékosság, kultúra, vallás vagy etnikai csoport mentén is. Az úgynevezett kritikai állampolgárság megközelítése a társadalmi igazságosság kérdését helyezi a középpontba, és nem engedelmes, hanem a társadalmi egyenlőségért cselekvő és kritikus állampolgárokban gondolkodik. Ez a fajta állampolgárság nem feltétlen szabálykövető, hiszen nem minden jelenlegi társadalmi szabályrendszert tekinthetünk szükségszerűen helyesnek — például amikor a szüfrazsettek elkezdték az érdekeiket érvényesíteni a női szavazójogáért,  az akkori szabályok, berendezkedés ellen léptek fel, mégis úgy gondoljuk utólag, hogy helyesen cselekedtek. A kritikai állampolgári nevelés az ideológiákkal és fennálló társadalmi renddel szemben is kritikus társadalmi nevelést takar.”

Mészáros résztvevő megfigyelésre alapozott kutatásai alapján azt állítja, az állampolgári-társadalmi nevelés elsősorban nem a tananyagtól függ: attól, hogy a magyar iskolákban már külön tantárgyként tanított állampolgári ismeretek során szó esik a jogok érvényesítéséről, még nem lesz lehetőségük azt gyakorolni a diákoknak. A magyar közoktatásban a diákoknak általában nincs lehetőségük beleszólni abba, hogy mi történjen velük az iskolában, ritkán van valódi funkciója a diákönkormányzatoknak, a kifejezett véleményeknek, közös vitának – ez sokkal fontosabb abból, a szempontból, hogy milyen tagja lesz valaki a társadalomnak. Mészáros szerint fontos és ritkán figyelembe vett probléma az is, hogy az iskolákban a középosztálybeli diákoknak nincs lehetősége más társadalmi osztályokhoz tartozó fiatalokkal találkozni, együttműködni, hiszen a magyar oktatási rendszer erősen szelektál. 

“Az utóbbi években ráadásul nagy lépést tett a magyar közoktatás a tananyag- és ideológiaközpontú, minél több mindent előíró irányba. A honvédelmi nevelés megjelenése az állampolgári ismeretekben és külön tantárgyként ezt a trendet folytatja, és expliciten, katonai keretbe helyezi a hazához való tartozást is.”

A kutató azért tartja “pedagógiai szempontból károsnak ezt az erős katonai dimenziót, mert tovább erősíti az iskolai engedelmesség előiró formáit: ha lehet is játékosságot vinni a vigyázzállás gyakorlásába, akkor is a fegyelmet, alkalmazkodást, normakövetést jeleníti meg követendő példaként. Az iskolában általában is hangsúlyos a test, mozgás túlszabályozása, az engedelmesség valamilyen fokú elvárása – de ez rátesz erre egy lapáttal. Az engedelmességet tanuló diákok pedig nem lesznek kritikai állampolgárok. A katonai nevelés ezen kívül megjelenít az iskolában egy militáns politikai ideológiát is, ami szerint folyamatosan valami ellen harcolni kell. Érdekes egyébként, hogy amint a tananyagban  nagyobb teret kap a katonai-ideológiai dimenzió, maga az oktatásirányítás is egyre inkább engedelmességet vár az oktatás szereplőitől, és csökkenti a tanárok és iskolák autonómiáját”.

_____

Frissítés, szeptember 20. 16:03: A Honvédség kiegészítő információkat küldött cikkünk megjelenése után, tisztázva, hogy a most tesztüzemben 6 iskolában bevezetett új, kötelező, honvédelmi ismereteket átadó “Honvédelem” tantárgy nem ugyanaz a tantárgy, mint a HKP keretei között 142 iskolában választható “Honvédelmi alapismeretek” tantárgy.

Előbbiről, tehát a Honvédelem tantárgyról a következőt írták: “A Honvédelem tantárgy próbaoktatása az idei tanévtől az országban hat intézményben a 9. és a 11. évfolyamon, heti egy tanórában indult el. A Belügyminisztérium, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium közreműködésével kiválasztott szakképzési és köznevelési intézményekben bevezetett kötelező képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákok egy átfogó képet kapjanak a magyar honvédelemmel összefüggő alapfogalmakról, a honvédelem rendszeréről, a haderőnemekről és a haditechnikai eszközökről. Az évi 36 órás tananyag elméleti és gyakorlati oktatásból áll. A hét témakörre bontott képzés során a diákok olyan hasznos tudást is elsajátíthatnak, mint az elsősegélynyújtás, a térkép- és tereptani ismeretek, a lőelmélet, valamint hazánk kiemelkedő katonai múltjával is megismerkedhetnek. A Honvédelem tantárgy oktatását kifejezetten erre a feladatra felkészített, kiváló katona-oktatók végzik, akik előzetesen komoly pszichológiai alkalmassági és pedagógiai kompetencia vizsgálaton vettek részt. A Honvédelem tantárgy érettségi tárgyként nem választható, a felsőoktatási felvételi eljárásban többletpontot nem jelent.”

Tájékoztatásuk szerint létezik egy új, külön Honvédelem-tankönyv is – ami valószínűleg kevésbé vaskos, mint a Honvédelmi alapismeretek tankönyv –, ugyanakkor ennek nyomát nem találtuk sem az Oktatási Hivatal tankönyv-katalógusában, sem a Zrínyi Kiadó honlapján. Tartalmára így egyelőre a Honvédség fenti leírásából és a cikkben is tárgyalt különböző dokumentumokból és könyvekből következtethetünk.” 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhova születsz, ott is maradsz – a magyar közoktatási rendszer egyik nagy kudarcaA balkáni szint felé csúszó magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes kiegyenlítő hatást gyakorolni a társadalmi-gazdasági különbségekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb OroszországbanSz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodásokat is megismertetik a Kalasnyikovval OroszországbanGyorsan halad Oroszország a gyerekek militarizálásának útján

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet magyar honvédség oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Stubnya Bence
2024. július 11. 13:16 Közélet

Megnehezítheti a 2026-os választás előtt a kormány dolgát az újraszabott uniós kényszerzubbony

A kormány azzal számol, hogy a túlzottdeficit-eljárásban négy évig kell majd bizonyos mértékben csökkenteni a költségvetési hiányt.

Mészáros R. Tamás
2024. július 11. 05:08 Közélet, Világ

Szédítő pávatáncot hozott, de csak mérsékelten növeli Orbán befolyását az EP jobbra tolódása

A jobbszél nagy sajtót kapott helyezkedésénél fontosabbak lesznek néhány tagállam belpolitikai folyamatai az EU jövőjét illetően.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. július 10. 16:47 Közélet

150 milliárd forint bevételről mond le a kormány a három megszűnő különadóval

Átszervezi a kormány a különadókat, három ágazat fellélegezhet jövőre.

Hajdu Miklós
2024. július 10. 13:31 Közélet, Vállalat

Hiába az állami tulajdon, a budapesti reptér zsúfoltságát még nagyon sokáig nem enyhíti új terminál

A nemrég kivásárolt üzemeltető korábbra tervezte a hármas terminál megvalósítását, de a friss bejelentés szerint erre legalább 2032-ig várni kell.

Stubnya Bence
2024. július 10. 05:02 Közélet, Vállalat

Komoly probléma vagy autóipari kamu, hogy nincs elég elektromos töltő?

A szigorúbb klímavédelmet követelők azzal vádolják az autóipart, hogy ürügyként használja az infrastruktúra hiányát, hogy késleltesse az elektromos átállást. De mit mutatnak a számok?