Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. június 15. 16:34 Közélet

„Szomorú, hogy a köznevelésben újonc miniszterek nem akartak szembesülni a valósággal”

Bár tanévzáró kerekasztal-beszélgetésként hirdették meg, valójában rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a tanársztrájk szervezésében is részt vevő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerda délelőtt, élénk sajtóérdeklődés mellett.

Totyik Tamás PSZ-alelnök a tanárhiányról, a pedagógusok túlterheltségéről, a méltatlanul alacsony és befagyasztott bérekről, az elöregedő tanárkarról mutatott régóta ismert grafikonokat és adatokat, amelyek tulajdonképpen a két nagy tanárszakszervezet országos sztrájkjához vezettek.

Kilátásba helyezett engedetlenség

Emellett az eseményen aktív óvodapedagógus, pályakezdő tanár, fővárosi gimnáziumi kutatótanár, vidéki kisiskolai tanító vagy éppen pedagógiai szakszolgálatnál dolgozó gyógypedagógus is arccal, névvel beszélhetett elég kötetlenül arról, hogy ők a saját bőrükön hogyan tapasztalják a magyar közoktatás általános problémáit. Ezek az örkényi sötét abszurdba illő történetelemeket vagy éppen a beszélő torkát elszorító felháborodás hangszíneit sem nélkülöző beszámolók voltak azok, amik sűrű atmoszférát teremtettek az eseményen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem adják fel a harcot a tanárok, ha kell, folytatják a sztrájkotA két nagy pedagógus szakszervezet ugyanazokat a követeléseket újra beadja majd a frissen megalakult kormánynak, de jogi értelemben a március 16-án megkezdett sztrájk fog folytatódni, ha nem teljesülnek addig a tanárok követelései

Főleg úgy, hogy a történeteket a kezdő fizetésekről, a kétségbeesésükben a pályát elhagyó tanárokról a területért felelős Pintér Sándor belügyminiszter és Csák János kulturális miniszter üres széke és névtáblája hallgathatta csak, ugyanis a három héttel ezelőtti meghívásra Pintér kedden mondott nemet, Csák nem is válaszolt. Totyik szerint szomorú, hogy „az oktatás területen újonc miniszterek még minisztériumi képviselőt sem küldtek az eseményre”, és ehelyett első megszólalásaikkal inkább „fenyegetően léptek fel” a tanárok felé. „Inkább azon kellene elgondolkodniuk, hogy egyáltalán biztosított-e a rendszer működése.”

A feszültség azért is gyülemlett fel a tanév végére, mert ugyan kevés eredménnyel folytatódtak a sztrájktárgyalások, a szakszervezetek júniusban lemondtak arról hogy a következő tanév előtt szervezzenek munkabeszüntetést. Ugyanakkor az elmúlt napokban két gimnázium tanári kara helyezte kilátásba, hogy szeptembertől a polgári engedetlenség útjára lép. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél pedig gyűlnek a letétbe tett pedagógusi felmondólevelek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

Mindeközben a minisztérium is mozgásba lendült, legalábbis látszólag. Pintér a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőjével egyeztetett, és bár a beszámolók szerint nyitott volt a tanárok „gondjaira”, az egyeztetésen a bérek és munkaterhek kérdése szóba sem került. A minisztérium ezek után online kérdőívet küldött a tanároknak „a köznevelési rendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről”, erre a mostani sajtótájékoztatón Totyik álegyeztetésként, álkonzultációként hivatkozott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán büszke a tanárfizetések emelésére, de csak kőbe véste a bérek további elértéktelenedésétA bértárgyalások közben jelent meg a rendelet a pótlék emeléséről, de ezzel legfeljebb csak ugyanott lesz a pedagógusok reáljövedelme jövőre, ahol tavaly volt.

A fogsoromat majd kifizetik a gyerekeim 

Az eseményen a következőket mesélték a tanárok, amikor lehetőséget kaptak arra, hogy magukról, a szakmájukról, tapasztalataikról beszéljenek.

  • „Most minősültem gyakornokból pedagógus 1-es kategóriájú tanárrá, de így is 16 ezerrel forinttal egészíti ki az állam a fizetésemet azért, hogy a bérem diplomásként elérje legalább a garantált bérminimumot. Nem tudom, hogy ez melyik fiatal számára teszi vonzóvá a pályát, de én egyre kevesebb ilyenről hallok”, mondta Tóth Tünde, a Kőbányai Harmat Általános Iskola pályakezdő pedagógusa.
  • „Én lebeszélem a tanítványaimat arról, hogy ezt a pályát válasszák. Tizennégy éve pályán lévő kolléganő mondott fel, mert nem tudja törleszteni a lakáshitelt. Másik kolléga azért, mert három gyereket nem tud eltartani. Énektanárnőnk azért, mert a torka nem bírja a terhelést. De nemcsak a bérek miatt beszélem le őket, hanem a pedagógusképzés legutóbbi átszervezése miatt is”, mondta Baranyai Klára, a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára. „Mindent meg fogok tenni azért, hogy ilyen körülmények között a diákjaim ne menjenek erre a képzésre. (…) Mi már nem fogunk elmenni a pályáról, mi már felneveltük a gyerekeinket, lakáshitelünk lejárt, a fogsorunkat a nyugdíjas éveinkben a gyerekeink valahogy kifizetik. De a gyereknevelés előtt állók nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ennyit keressenek” – tette hozzá. 
  • „A pedagógus életpálya-modellről és a minősítési rendszerről annyit, hogy hozzám egy általános iskolai pedagógia-rajz szakos tanár jött ki azért, hogy megállapítsa, vajon 27 év után alkalmas vagyok-e a következő szintre, nettó 18 ezer forint pluszbérért”, fűzte hozzá. 
  • „Egy főiskolai végzettségű tanár Ped. I-es kategóriában 14 évig ugyanazon a bérszinten marad a tábla szerint. Április 1-én állt fel egy kolléganőnk, mert nem bírják tovább a férjével. Ő hat órában egy multihoz ment, kétszer annyi fizetésért”, mondta Braxátor Marianna a Kőrösi Csoma Általános Iskola és Gimnáziumból.
  • „A törvény szerint 369 fő pedagógus szakembernek kellene dolgoznia a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálatunknál az ellátottak létszáma alapján, ehhez képest az engedélyezett létszám 190 fő, és még az sincs betöltve”, mondta Lakatosné Deák Ágnes gyógypedagógus.
  • „Nálunk a gyógypedagógus a kötelező óraszámánál másfélszer többet dolgozik, de így sem tudjuk biztosítani az előírt fejlesztést azoknak a gyerekeknek, akiknek szükségük lenne rá. Nyolc órát kellene, és emberhiányt miatt csak kettőt kap meg”, mondta Hende István, egy jáki kisiskola pedagógusa.
  • „Minden porcikám tiltakozik az ellen, hogy az óvodába délután pedagógiai képesítés nélküli asszisztens is bemehessen, ez gyermekmegőrzővé silányít egy pedagógiai alapintézményt. Olyan mélyen vagyunk már megbecsültség szempontjából, hogy ennél mélyebben már nem lehet lenni, sokszor a döntéshozók meg sem említenek bennünket mint a nevelés-oktatás részét”, mondta Verba Magdolna óvodapedagógus.
  • „Nem csak a pályakezdők bére alacsony. Miután elvégeztem a phd-t, 5 évvel később átsoroltak kutatótanári, a legmagasabb besorolásba. 32 évvel pályakezdésem után elértem így a mérnökként BsC szintű diplomával pályakezdő fiam szintjére, de csak azért, mert a béremhez még hozzá jött a tantestület vezetéssel járó plusz. De egy MsC-mérnök kezdő nettója annyi, amennyi az én bruttóm soha nem lesz, még nyugdíj előtt sem. Hogyan ajánljuk így a fiataloknak ezt a pályát?”, tette fel a kérdést Baranyai Klára.
  • Hende István beszámolt azokról a perekről, ahol másfél év alatt visszaperelték a jogtalanul alacsonyabb bérkategóriába sorolt dolgozók elmaradt béreit. „Megnyertük a pert, a tárgyalás előtti napon kifizették a perben érintett öt dolgozónak a pénzt. Ezek után az öt dolgozót megint visszaminősítették a bértáblán, megint jogtalanul, emiatt újabb pert indítottunk, amit szintén megnyertünk. A jogerős ítéletet elküldtem a miniszternek és a tankerület vezetőjének is. Akkor kapta meg a tankerületben érintett mintegy 70 ember. Több százezer forintról van szó a két bér különbsége miatt. A mi iskolánkban ez három embert érintett, egy négy-, egy öt- és egy hétgyerekes édesanyával csinálták ezt meg.” 
  • „Amikor pályakezdő voltam, 18 óra volt a heti kötelező óraszám, most napi 4-5-6 órát kellene, 36 gyerek előtt, kvázi színpadon. Nem tananyagot mondunk fel, hanem mindegyikükre odafigyelünk, megfeszülök, hogy a megszülető intuíciójukat ápoljam. Borzasztó nehéz, nagyon elfárad az ember, és ezt szerintem nem látja át a társadalom. Elfogadjuk, hogy egy színész úgy kapja meg a fizetését, hogy este két órát van színpadon, de azt nem fogadjuk el, hogy egy tanár úgy kapjon fizetést, hogy napi 3-4 órát tanít?”, vetette fel Baranyai Klára.

Utolsó pillanatok

Az adatok szerint a rendszerből körülbelül 15 500 pedagógus hiányzik, a betöltetlen álláshelyek aránya körülbelül 11 százalék. Ráadásul 12 év múlva a pedagóguskorfa miatt a tanárok majdnem fele nyugdíjba megy, és messze nem elég az utánpótlás a létszám fenntartásához.

„Remélem, hogy az elhangzottak elhallatszanak az égig… vagy a Holdig. Vagy legalább az illetékes minisztériumokig”, zárta Totyik a beszélgetést. A PSZ sajtómunkatársa hozzátette: „biztos vagyok benne, hogy a miniszterek meg fogják hallgatni ezt a beszélgetést.”

A következő sztrájktárgyalás június 28-án lesz. A PSZ egyik vezetőségi tagja szerint az lesz az utolsó alkalom, amikor a követelésekről lehet érdemben tárgyalni, mert a kollégáknak nyáron tudniuk kell, mi várható a következő tanévben. „Az utolsó pillanatokban vagyunk, a türelem elfogyott”, mondta.

„Van az a pont, amikor elég. Nem fogják a kollégák csak hivatástudatból ellátni a munkájukat. Felelőssé teszem a kormányt, hogy még mindig az időt húzza. Üzenjük innen, hogy legyen döntés, de gyorsan, mert nem lesz szeptemberben, akivel el lehet kezdeni a tanévet”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyűlnek a letétbe tett felmondólevelek, az Alkotmánybírósághoz fordulnak a tanárokA kormány továbbra sem mutat hajlandóságot a követelések teljesítésére, így a konfliktus egyre élesebb. Az őszi félév akár sztrájkkal is kezdődhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont a hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárokHa egy kezdő finn tanár Lappföldre megy tanítani, többszörös bért kap; idehaza viszont már annak is örülni kell, ha a végzettek nem egyből a közoktatáson kívül keresik a boldogulást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás pedagógus sztrájk Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2023. május 26. 12:35 Közélet, Pénz

Olyan rossz állapotban van a magyar költségvetés, hogy az már a befektetőknek is kezd feltűnni

A rezsicsökkentés, az egykulcsos jövedelemadó és a gazdasági növekedés beáldozása is felmerül a költségvetés egyensúlyának megőrzésére vonatkozó lehetőségek között.

Stubnya Bence
2023. május 25. 17:19 Közélet

Két évre ígérték, de jövőre is megmaradnak a hungarikumnak számító extraprofitadók

Konkrétumok még nem hangzottak el, de úgy néz ki, hogy lesz olyan extraprofitadó, ami nő, olyan, ami csökken, és olyan is, amit kivezethetnek.

Stubnya Bence
2023. május 25. 14:06 Közélet

Orbán Viktor projektjének része, vagy csak a magyar diákokat segíti az MCC bécsi egyetemvásárlása?

Az intézmény elnöke nem fél az intézmény átpolitizálódásától, egy CEU-s szociológus szerint viszont Orbán ellen CEU-t épít az MCC-vel, és a Modul felvásárlásának célja az európai politikai befolyásának kiterjesztése.

Fontos

Banyár József
2023. május 28. 17:35 Élet

A gyermeknevelés luxussá vált, ezt akartuk?

A jövő nemzedék felnevelése a társadalom egyik legfontosabb befektetése, de ezt mintha senki sem akarná tudomásul venni, amikor a gazdaságról vagy a nyugdíjrendszerről van szó.

Jandó Zoltán
2023. május 28. 04:32 Adat

Ősszel annyi gázunk lesz, hogy nem tudjuk majd hova tenni, az árak bezuhanhatnak

Ha ilyen ütemben folytatódik a betárolás, szeptember elejére elérhetjük a szinte teljes töltöttséget. Tavaly emiatt egy hónap alatt nyolcadára esett a gázár.

Nagy Zsolt
2023. május 27. 17:32 Pénz, Világ

Orbánék új barátja élőben mutatja meg, hogy kell nagyban Monopoly-t játszani

A háború után meglóduló energiaárak alaposan kitömték a katari államkasszát, és a pénzt nem restek részben a külpolitikai céljaik mentén befektetni.