Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. június 5. 17:33 Közélet

Gyűlnek a letétbe tett felmondólevelek, az Alkotmánybírósághoz fordulnak a tanárok

A két nagy pedagógus-szakszervezet az új kormánnyal szemben is kiáll korábbi sztrájkkövetelései mellett, és mivel álláspontjuk szerint a közoktatás és a tanárok helyzete az elmúlt hónapokban csak tovább romlott, egyre jobb tárgyalási pozícióba kerülnek. A kormány ugyanakkor a sztrájkkövetelések teljesítésére eddig nem mutatott hajlandóságot, és ez most sem változott, sőt a konfliktus egyre élesebb.

Miután a szakszervezetek levélben tájékoztatták Orbán Viktort a sztrájk folytatásának szándékáról, a sztrájktárgyalásokra a kormány Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárt jelölte ki, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszüntetése után már a közoktatásért újonnan felelős Belügyminisztérium képviseletében lehet majd jelen a tárgyalásokon.

A kormány és a pedagógus-szakszervezetek közötti ellentét az ötödik Orbán-kabinet munkába állása után gyorsan eszkalálódott, de az iskolai év június 15-ig tart, és várhatóan addig már nem szerveznek újabb sztrájkot a pedagógusok. Mivel a kormány korábbi közlése szerint a pedagógusi bérrendezés legkorábban 2023-ban kerülhet napirendre, az őszi tanévkezdésre tovább nőhetnek a feszültségek, és jó esély van arra, hogy sztrájkkal kezdődik a tanév.

Felmondáshullám

Nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) már letétbe helyezett felmondólevelekről érkeztek hírek: egy hét alatt száz pedagógus jelezte, hogy ha nem rendeződik a helyzet, otthagyják a tanári pályát. Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi elnöke a Szabad Európának azt mondta, a valós szám ennél több lehet.

A felmondásokat közjegyző jelenlétében helyezik letétbe, a folyamat titkos. A felmondásokat akkor adják be, ha elég összegyűlik a nyomásgyakorláshoz.

A fiatal pedagógusok könnyebben mozdulnak, van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs negyven év alatti pedagógus, írta le a helyzetet Komjáthy. A PDSZ-elnökségi tag azzal számol, hogy a nyugdíjas tanárok foglalkoztatása nőni fog, ugyanis nemrég felemelték heti húsz órára a lehetséges óraszámukat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetésA kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

A PDSZ gyűjti a különböző iskolák tanárainak korcsoportos megoszlását mutató ábrákat, az alábbi például a Pomázi Mátyás Király Általános Iskola tanárainak korösszetétele.

Forrás: PDSZ Facebook-oldala

Mindeközben egy fővárosi pedagógus a közösségi médiában kérte a hozzá hasonlóan a tanári pálya elhagyását fontolgató kollégáit, hogy egy időben tegyék meg a kilépést, hátha ezzel változást tudnak kényszeríteni. Emellett elhagyta a pályát az a tanár, akinek kiállása lökést adott a polgári engedetlenségi mozgalomnak a pedagógusok között.

Figyelemre méltó az is, hogy az egyházi iskolák pedagógusai körében tartott nem reprezentatív, körülbelül 100 főt elérő körkérdés alapján szerintük is drámai a helyzet a magyar oktatásban, és túlnyomó többségük szerint a kormányzat részéről legfeljebb csak igen csekély megbecsültség érezhető a pedagógusok felé, írta meg a Szemlélek.

Mit is követelnek a tanárok?

Elsősorban a nemzetközi összevetésben is kiugróan alacsony fizetésük megemelését, és azt, hogy a magasabb bért hosszú távon is biztosítsa a kormány.

„A legfontosabb továbbra is bérrendezés, és az, hogy új vetítési alaphoz kössék a béreket. Elfogadjuk, ha a tavalyi minimálbérhez kötik a fizetéseket, de a legfontosabb, hogy semmiképpen se a 2013-asból számítsák, mint most. Nem követeljük, hogy a mindenkori minimálbér legyen az alap, de valamilyen automatizmusnak lennie kell, különben újra elértéktelenednek a bérek egy esetleges emelés után. Ez lehet a KSH által megállapított átlagbér vagy diplomás átlagbér vagy bérminimum meghatározott százaléka is. Mi nagyvonalúan belevesszük a számításainkba a kétszer 10 százalékos pótlékemelést 20 százalékos fizetésemelésként, így jön ki az, hogy a jelenlegihez képest 45 százalékos béremelést követelünk. Ha az idei, megemelt minimálbérrel számolnánk, akkor 95 százalékos béremelésről kellene beszélnünk”, mondta a G7-nek korábban követeléseikről Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

A szakszervezet számításai szerint a követelt bérrendezés nagyjából 285 milliárd forintba kerülne a kormánynak, már ha igaz a minisztérium állítása, miszerint a pótlék megemelésére 63 milliárd forintot költött a kabinet.

A többi követelés között szerepel az oktatás-tanulást segítő dolgozók bérének rendezése, illetve a pedagógusok munkaterheinek újraszervezése is. A szakszervezetek szerint a helyettesítésekkel ugyanis kódolva van a rendszerben az ingyenmunka, amit ráadásul a tanárhiány is fokoz. Arról, hogy a különböző helyettesítésekért jár-e a tanároknak túlórapénz vagy azok beleszámítanak a munkarendjükbe, jelenleg is zajlik egy feltehetően precedens értékű munkaügyi per, amit hét pedagógus indított a tankerület ellen. Míg elsőfokon a tanároknak adott igazat a bíróság, és a tankerületet visszamenőleg kifizetésre kötelezte, addig a másodfok nemrég visszaküldte a jogi harcot a startvonalra, ugyanis új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot.

Adrenalin és nyári szünet

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindeközben azzal vádolta a szakszervezeteket, hogy a baloldalnak kampányoltak a választás előtt, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig a nyári szünet mint motivációs forrás felemlegetésével váltotta ki a pedagógusok felháborodását. A PDSZ kongresszusa felszólította Parraghot, hogy kérjen bocsánatot és végkielégítés nélkül távozzon a közéletből.

Éles ellentét bontakozott ki a sztrájktörvény módosítása miatt is. A kormány egy rendelettel – a koronavírusra hivatkozva és a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokat bővítve – gyakorlatilag ellehetetlenítette a valóban látványos és valódi nyomásgyakorló erővel bíró sztrájkot, aminek következtében egyes tanárok a polgári engedetlenség eszközéhez fordultak. A szakszervezetek aztán hiába szólították fel Novák Katalin köztársasági elnököt arra, hogy ne írja alá a törvényt, Novák egyetlen szó vagy gesztus nélkül átengedte azt.

A jogszabály korlátozza a sztrájkot és az elégséges szolgáltatást bővíti: minden óvodában és iskolában biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, ráadásul úgy, hogy a csoportokat nem lehet összevonni. A tanórák felét, bizonyos esetekben 100 százalékát meg kell tartani, ráadásul a sajátos nevelési igényű és a tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő diákok foglalkozásait szintén változatlanul kell biztosítani.

A szakszervezetek álláspontja szerint a törvény láthatatlanná és nyomásgyakorlásra alkalmatlanná teszi a sztrájkot. A PDSZ minden jogi lépést megtesz a sztrájkjog érvényesüléséért, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, de ha szükséges, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmennek.

Május végén a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete is csatlakozott a tiltakozásukhoz a jogszabály visszavonását követelve, de közös nyilatkozatot adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok konföderációja is. 

Az aláíró konföderációk, a magyar pedagógus szakszervezetekkel egyetértve, elutasítják azt a törekvést, hogy a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról történő szabad megállapodás, illetve a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozatának helyébe egy – álláspontunk szerint jogkorlátozó – taxatívan szabályozó megoldás lépjen

– írták közleményükben. Hozzátették:

„E módosítás elfogadása esetén a korlátozott sztrájkjog csak azt eredményezheti, hogy az oktatásban dolgozók kisebb érdekérvényesítő képességgel fognak rendelkezni a munkahelyeken, anélkül azonban, hogy az őket képviselő ágazati szakszervezetek számára érdemi beleszólást biztosítanának a munkakörülményeket, a szakmai feladatellátást és a bérviszonyokat érintő fenntartói-működtetői döntésekbe.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkarAkárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet kormány közoktatás pedagógus sztrájk tanár tanár bérek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Stubnya Bence
2024. július 11. 13:16 Közélet

Megnehezítheti a 2026-os választás előtt a kormány dolgát az újraszabott uniós kényszerzubbony

A kormány azzal számol, hogy a túlzottdeficit-eljárásban négy évig kell majd bizonyos mértékben csökkenteni a költségvetési hiányt.

Mészáros R. Tamás
2024. július 11. 05:08 Közélet, Világ

Szédítő pávatáncot hozott, de csak mérsékelten növeli Orbán befolyását az EP jobbra tolódása

A jobbszél nagy sajtót kapott helyezkedésénél fontosabbak lesznek néhány tagállam belpolitikai folyamatai az EU jövőjét illetően.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.