Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. május 1. 04:34 Közélet

Nem adják fel a harcot a tanárok, ha kell, folytatják a sztrájkot

Április utolsó napjaiban minden jel abba az irányba mutat, hogy a pedagógusok harca ott fog folytatódni, ahol április elején félbemaradt. A két nagy pedagógus szakszervezet ugyanazokat a követeléseket újra beadja majd a frissen megalakult kormánynak, de jogi értelemben a március 16-án megkezdett sztrájk fog folytatódni, ha nem teljesülnek addig a tanárok követelései. Márpedig az előző kormány nem mutatott erre hajlandóságot, ehelyett a sztrájktárgyalások közben egy pótlékemelést igyekeztek fizetésemelésként keretezni, és leszögezték: a pedagógusbérek kérdésének rendezése 2023-ban esedékes. 

Ez a kommunikáció akkor sem változott érdemben, amikor a sztrájk első napjai után Gulyás Gergely miniszter és Kövér László házelnök is azt mondta nyilvános fórumokon, hogy a kormány jogosnak tartja a követeléseket és a következő kormányzati ciklusban foglalkoznak vele: “reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk rá”, fogalmazott a házelnök. Később a helyettes államtitkár ígért meg jövőben esedékes tárgyalásokat a pedagógusoknak.

A kormány mindeközben egy rendelettel a koronavírusra hivatkozva és a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokat bővítve gyakorlatilag ellehetetlenítette a valóban látványos és valódi nyomásgyakorló erővel bíró sztrájkot, aminek következtében egyes tanárok a polgári engedetlenség eszközéhez fordultak. A szakszervezetek adatai szerint március 16-án, 17-én, és 18-án mintegy 40 ezren vettek részt a sztrájkban, a legalább egy napig tiltakozó kollégák száma pedig meghaladta a 29 ezret. Ezzel szemben a kormány azt hangsúlyozta, hogy a tanárok 87 százaléka nem sztrájkolt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

A sztrájkot a szakszervezetek azért szüneteltették mégis, mert az csak akkor jogszerű, ha közben tárgyalások zajlanak a munkáltatóval, ebben az esetben végül is a kormánnyal. Az új kabinet megalakulásáig a kormány viszont csak ügyvivő, és a csökkentett jogkörök miatt valódi követeléseket nem lehet érdemben megvitatni vele – sajtóhírek szerint ráadásul az oktatásügyért is felelős minisztérium éléről leköszön Kásler Miklós.

Nincs hova hátrálni

A szakszervezetek hétfőn követelték a formálódó kormánytól egy Orbán Viktornak címzett nyílt levélben, hogy állítsanak fel önálló oktatási minisztériumot, hiszen a kialakult helyzet is bizonyítja, hogy az oktatást, egészségügyet, kultúrát magába olvasztó minisztérium nem alkalmas az oktatásügy hatékony képviseletére. 

“Ahogy megalakul az új kormány, benyújtjuk követeléseinket újra. Nem tudunk hova hátrálni. A legfontosabb továbbra is bérrendezés, és az, hogy új vetítési alaphoz kössék a béreket. Elfogadjuk, ha a tavalyi minimálbérhez kötik a fizetéseket, de a legfontosabb, hogy semmiképpen se a 2013-asból számítsák, mint most. Nem követeljük, hogy a mindenkori minimálbér legyen az alap, de valamilyen automatizmusnak lennie kell, különben újra elértéktelenednek a bérek egy esetleges emelés után. Ez lehet a KSH által megállapított átlagbér vagy diplomás átlagbér vagy bérminimum meghatározott százaléka is. Mi nagyvonalúan belevesszük a számításainkba a kétszer 10 százalékos pótlékemelést 20 százalékos fizetésemelésként, így jön ki az, hogy a jelenlegihez képest 45 százalékos béremelést követelünk. Ha az idei, megemelt minimálbérrel számolnánk, akkor 95 százalékos béremelésről kellene beszélnünk”, mondta a G7-nek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. 

A szakszervezet számításai szerint a követelt bérrendezés nagyjából 285 milliárd forintba kerülne a kormánynak, már ha igaz a minisztériumnak állítása, miszerint a pótlék megemelésére 63 milliárd forintot költött a kabinet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Minden nap úgy megyek be a gimnáziumba, hogy fáj a gyomrom“ – ilyen az oktatási válság a tanárok szemszögébőlA Helyközi Járat legutóbbi riportjában egy fiatal, a tanári pályát pár év után otthagyó és egy tapasztalt, nyugdíj előtt álló pedagógus mesélt arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon tanárként boldogulni.

A többi követelés között szerepel az oktatás-tanulást segítő dolgozók bérének rendezése, illetve a pedagógusok munkaterheinek újraszervezése is. A szakszervezetek szerint a helyettesítésekkel ugyanis kódolva van a rendszerben az ingyenmunka, amit ráadásul a tanárhiány is fokoz. Arról, hogy a különböző helyettesítésekért jár-e a tanároknak túlórapénz vagy azok beleszámítanak a munkarendjükbe, jelenleg is zajlik egy feltehetően precedens értékű munkaügyi per, amit hét pedagógus indított a tankerület ellen. Míg elsőfokon a tanároknak adott igazat a bíróság és a tankerületet visszamenőleg kifizetésre kötelezte, addig a másodfok nemrég visszaküldte a jogi harcot a startvonalra, ugyanis új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot.

Befagyasztott bérek

A pedagógusbéreket a kormány 2014-ben fagyasztotta be. A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszerben a béreket a minimálbérhez viszonyítva határozták meg: alapfokú végzettségű pályakezdő pedagógusoknál 120, főiskolainál 180, egyetemi végzettséggel pedig 200 százalékot tűztek ki, bár még ezt sem kapták meg azonnal, a béreket csak évek alatt fejlesztették fel ezekre a százalékokra, miközben adminisztratív pluszfeladatokkal és pluszórákkal is nőtt a pedagógusok leterheltsége. Aztán 2015-ben átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot: a mindenkori minimálbér helyett a számítást innentől a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végezték el. Ezzel rögzítették a pedagógusbéreket, és lemetszették azokat az általános bérfejlődésről, vagyis a tanárokat egyszerűen kivonták a gazdasági fejlődés haszonélvezői közül.

Ma is a 101 500 forintos vetítési alapból számolják a béreket – a szakszervezetek követelése évek óta ennek a „kiolvasztása”, vagyis az, hogy a rendszer automatikusan a mindenkori minimálbérből számolja a bértábla különböző összegeit. A kormány alapvetően erre mondott nemet tavaly, így idén minden jel szerint marad az az abszurd helyzet, amiben a főiskolai végzettségű kezdő tanár alapbére jóformán megegyezik a garantált bérminimummal, vagyis a szakmunkásoknak adható legalacsonyabb fizetéssel.

Azt, hogy a növekedő garantált bérminimum az évek alatt hogyan érte el és hagyta le a különböző kategóriába eső pedagógusbéreket, az alábbi grafikonon ábrázoltuk.

Ezekhez az alapbérekhez ugyanakkor a 2020-ban történt bevezetésétől kezdve hozzáadódott az alapjuttatás 10 százalakában meghatározott ágazati szakmai pótlék – ezt emelték meg januártól 20 százalékra. Ebből következik az is, hogy a fizetés valójában nem 10 százalékkal, hanem kevesebbel emelkedik. Noha egy adott pótlék emelése nem azonos a béremeléssel – a pótlék nem számít bele a közalkalmazottak jubileumi jutalmába –, a pedagógusok február elején valóban valamivel több pénzt kaptak kézhez. 

Így az egyetemet végzett, a fővároshoz közeli gimnáziumban pályakezdőként tanító – a pedagógusbér-helyzetet áttekintő korábbi cikkünkben bemutatott – Hajnalka eddigi mintegy 241 ezer forintos bruttó fizetése nagyjából 263 ezer forintosra nőtt: bére így körülbelül ezer forinttal lett több, mint az idén 261 700 forintra emelt garantált bérminimum.

A gyerekkori álmát megvalósító, szüleivel élő, egy ösztöndíj miatt még öt évig az állami oktatási szférához kötött ifjú pedagógus három-négy év múlva, minősítő vizsga után léphet szintet és válhat „igazi“ pedagógussá a bértábla szerint: akkor az ágazati pótlékkal együtt az eddigi 258 ezer forint helyett 292 ezer forintot fog keresni bruttóban. A fizetése ekkor lesz először több, mint a 2022-es garantált bérminimum, bő 30 ezer forinttal.

A tavaly év végi 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetéstől azonban még mindig elég messze jár majd, azt még a következő kategóriában, hat-nyolc pályán töltött év után sem éri el, akkor ugyanis 317 ezer forintot fog keresni bruttóban.

Hangsúlyozzuk: a két lépcsőben megemelt ágazati pótlékkal együtt.

Az tény, hogy ha osztályfőnök vagy munkaközösség-vezető lesz, azért újabb, hasonló nagyságú pótlékot kaphat, ami persze nyilvánvalóan többletmunkával is jár. (Közben természetesen megvalósulhat a kormány által 2023-ra ígért bérrendezés, de minden bizonnyal a diplomás kezdőfizetések is emelkednek majd.)

Tehát a főiskolai végzettségű fiatal tanárok a megemelt pótlékkal is csak akkor keresik meg a garantált bérminimumot, ha már három-öt éve pályán vannak, és ezalatt a gyakornoki státuszból felléptek a „Ped. I.“ legalsó kategóriájába. A diplomás átlagbért a főiskolai végzettségű pedagógus bére a megemelt pótlékot beleszámolva is csak akkor haladja meg, ha közel 20 évet tölt a pályán, vagy ha 9-11 év után a minősítővizsgát abszolválva fellép a Ped. II. kategóriába.

Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a magas infláció és inflációs várakozások miatt ez a pótlékemelés nem sokkal több, mint a pedagógusjövedelmek reálértékének megőrzése, ugyanis más béremelést tavaly nem kaptak a tanárok.

 

Sztrájkalap és kompenzáció

“Az Európai Bizottság háromszor 10 százalékos pedagógus-béremelést javasolt a magyar kormánynak, és azt, hogy indexálják a béreket. Ha ezt 1 éven belül megadnák, és beépítenék a bérbe az ágazati pótlékként megadott emelést, akkor nagyjából eljutnánk a diplomás átlagkereset mintegy 70 százalékáig. Ez már elfogadható irány lenne, de az uniós pénzhez a kormánynak még saját erőt is hozzá kellene tennie az állami költségvetésből”, mondja Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke, aki arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy a parlamenti választási eredmény a pedagógusok, az oktatásban dolgozók körében növeli vagy csökkenti a további sztrájkhajlandóságot, de ezzel kapcsolatban az a tapasztalatuk: minél kisebb – és kiszolgáltatottabb – településről van szó, annál kisebb és bizonytalanabb a sztrájkhajlandóság. 

“Felmerült a belső fórumainkon, hogy van-e értelme efelé a kormány felé követeléseket megfogalmazni, ha az eddigi sztrájk és a polgári engedetlenség után sem léptek érdemben. De a többségi vélemény az, hogy ennek ellenére is folytatni kell a harcot, mert a követeléseink jogosak”, mondta Nagy Erzsébet, aki szerint nem szabad, hogy elvesszen a remény abban, hogy az akció eredményes lesz.

Ebből a szempontból különösen fontos a különböző adományokból összegyűjtött sztrájkalap, ebből kompenzálják a sztrájkoló tanárok anyagi hátrányait, ugyanis a sztrájkolónak a sztrájk alatt nem jár fizetés. “Egy sávos és többlépcsős kompenzációs mechanizmust szerveztünk meg, az igényeket elbíráljuk és jelentős százalékban kompenzáljuk: egy számláról a szakszervezeti tagokat, egy másik számláról a nem tagokat, sőt a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat is kompenzáljuk. A szakszervezet nem szervezhet polgári engedetlenséget, de azt senki nem tilthatja meg, hogy támogassa azokat, akik ezt az eszközt választják. Ugyanakkor több tanárt ismerek, akik megtehetik, hogy azzal is támogassák az ügyet, hogy nem igényelnek kompenzációt.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMintha lassított felvételben néznénk húsz éve, ahogy a magyar oktatás minősége romlikEgyre olcsóbban érünk el egyre középszerűbb eredményeket, ez egy olyan pálya, ami nem lehetett volna egyetlen kormány célja sem.

Közélet béremelés oktatás pedagógus polgári engedetlenség sztrájk tanár Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2022. május 25. 04:00 Közélet, Vállalat

Annyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt

160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Pálos Máté
2022. május 24. 14:08 Közélet, Világ

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik a teljes EU-s olajembargó, Orbánra mutogat a nemzetközi sajtó

Az embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a Kremlnek is további időt ad a hadigépezet működtetésére.

Avatar
2022. május 23. 14:12 Közélet

Becsukja a szemét az Európai Bizottság, tovább lehet növelni az államháztartási hiányt

A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.

Fontos

Török Zoltán
2022. május 26. 15:39 Adat

Önámítás-e az energia tekintetében önellátó Magyarország képe?

Az önellátás gondolata ugyanis tökéletesen szembe megy a klasszikus közgazdaságtan alaptételeivel, melyek a kereskedelem előnyeiről szólnak.

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?