A Helyközi Járat legutóbbi riportjában egy fiatal, a tanári pályát pár év után otthagyó és egy tapasztalt, nyugdíj előtt álló pedagógus névvel és arccal mesél arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon tanárként boldogulni.

Elmondásuk szerint az „oktatásügy süllyedő hajó”, amin azért nem könnyű változtatni a pedagógusoknak, mert a rendszer a gyerekeken és a kollégákon keresztül zsarolja őket: ha valaki nem vállalja az ellentételezés nélküli pluszmunkát, akkor egy másik kollégának kell elvégeznie. „Félnek, tartanak valamitől, ez egy olyan rendszer, amiben valahogy sakkban tartjuk egymást”, hangzik el a videóban.

Február első hétfőjén az elmúlt évek legnagyobb pedagógusmegmozdulása zajlott, becslések szerint mintegy húszezren tartottak figyelmeztető sztrájkot a közoktatásban, miután zátonyra futottak a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalások.

A pedagógusok első számú követelése a bér- és munkakötelezettségek korrekciója volt, vagyis hogy az alapbérüket ne a 2014-es minimálbérből számítsák, hanem a mindenkori minimálbérből.

Ha nem történik megegyezés a továbbiakban sem – ami joggal valószínűsíthető –, a pedagógus-szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkba kezdhetnek március 16-án.

Elértéktelenedő bér

A pedagógusok szociális és pénzügyi helyzetével az elmúlt hónapokban többször foglalkozott a magyar sajtó, egyre több kétségbeesett pedagógus beszámolója talált utat az országos nyilvánosságba. A G7-en már októberben alaposan körüljártuk, hogyan emészti fel a tanárokat a fizetésük drasztikus elértéktelenedése, hogyan érte be a garantált bérminimum a fizetéseiket, és hogyan lehetséges, hogy pedagógusok 165-190 ezer forintos nettó fizetésekért dolgoznak.

Cikkünkben több pedagógus számolt be anyagi és lakhatási helyzetéről, például arról, hogy hónap végén meg kell nézniük, megveszik-e a jobb minőségű paradicsomot a boltban.

Nemzetközi összevetésben maga az oktatásügy is alulfinszírozott Magyarországon, a tanárok pedig kiemelkedően alulfizetetettek, noha az elmúlt évekhez képest több pénz jutott oktatásra.

Ahogy Lannert Judit oktatáskutató fogalmazott a G7 podcastjában: a magyar pedagógusok bére annyira alacsony, hogy lehet őket pazarolni más feladatokra. A magyar oktatási rendszerben ezért egyszerre van jelen az erőforráshiány és a pazarlás.

Halálpálya

Mindeközben magyar óvónők is hangot adtak annak, hogy a rendszer gyakorlatilag összeomlott: a Magyar Óvodapedagógia Egyesület felmérése a pedagógus-életpályamodell működésképtelenségéről, égető óvónőhiányról, az egyre siralmasabb bérekről és ellentételezés nélküli túlórákról számolt be decemberben.

„Ez nem életpálya-, hanem halálpályamodell”, fogalmazott egy óvodapedagus.

Ezek után nem is annyira meglepő az a tendencia sem, hogy a szegény családok egyre inkább egyházi, a tehetősek pedig egyre többször magánóvodát választanak.

Bár Orbán Viktor büszkén jelentette be a tanárfizetések emelését év végén a saját közösségimédia-oldalán, valójában a kormány csak kőbe véste a bérek további elértéktelenedését: a pedagógusbérek átfogó rendezésének kérdését a kormány 2023-ra halasztotta, egyúttal a pedagógusok bérpótlékának újraszámolását rendelte el. Ezt nevezik azóta fizetésemelésnek, holott a 10 százalékos emelés a pótlékra, és nem a fizetésre vonatkozik. Ebben a cikkben mutattuk be azt, hogy mit jelent a gyakorlatban az emelés, és azt, hogy a megemelt bérpótlékkal számított fizetések sem változtatnak számottevően a pedagógusok bérviszonyain.

Hiány a pszichológus és a matektanár

A pedagógus szakma alacsony megbecsültsége mellett további probléma a tanárhiány: egyre idősebb tanárok küzdenek egyre problémásabb gyerekekkel az iskolában, harmadannyi a pályakezdő, nagy a lemorzsolódás. Bár a kormány szerint nincs gond azzal, hogy kevesebb a teljes állásban dolgozó pedagógus, mert ez csak a munkaerőpiaci változásokat tükrözi, az elérhető adatok nem ezt mutatják.

A felsőoktatási intézményekben a felvettek negyede lemorzsolódik, az óvodai pedagógusok közel 20 százaléka már nincs a pályán két év múlva.

Egy friss felmérésben az intézményvezetők arról számoltak be, hogy az iskolák felében egyáltalán nincs iskolapszichológus és gyógypedagógiai asszisztens státusz, holott arra szükség volna. A válaszok alapján az iskolák több mint felében nem elég a matematikatanár, harmadában nincs elég természettudományos tanár.

Ráadásul a teljes tanári kar korfája kedvezőtlen, az idősebbek felé eltolódás jellemző.

A magyar közoktatási rendszerben jelentősek a regionális és strukturális eltérések, ezáltal egyenlőtlenségeket teremt vagy erősít fel: Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 60 százalék fölötti azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók negyede hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.

A kistelepülési iskolák problémái pedig nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenül. 

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetésA kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásraNem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bérek fizetések közoktatás oktatás sztrájk tanár Olvasson tovább a kategóriában