Lesújtó óvodahelyzetről árulkodik a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület idén október-novemberben készített felmérése, amit 2322, túlnyomó többségében önkormányzati fenntartású intézményben dolgozó óvópedagógus, köztük sok óvoda- vagy tagóvodavezető töltött ki az ország valamennyi megyéjéből és a fővárosból. A felmérés nem reprezentatív, de nagyon is tanulságos.

Hiány, pótlás

A felmérés szerint az intézmények közel kétharmadában jelenleg is van betöltetlen óvodapedagógus álláshely, ráadásul többségében nem is csak egy, hanem 2-3 pedagógus hiányzik. De bőven előfordul olyan összevont intézmény is, ahonnan több mint 6 pedagógus hiányzik.

Mindeközben a kihasználtság magas: létszámadatok több mint kétezer óvodai csoportról érkeztek, ebből 1279-ben 20-25-en, 600-ban 25-30-an vannak a gyerekek.

Forrás: Magyar Óvódapedagógiai Egyesület

A hiányzó óvónőket leggyakrabban pedagógiai asszisztensek bevonásával és a meglévő óvónők túlórájával oldják meg, de a helyzet miatt csoportokat is összevonnak, és olyan is van, hogy nyugdíjas pedagógusokat, dajkákat alkalmaznak.

Külön probléma, hogy

a többletmunka ellentételezésére vonatkozó kérdésre 1187-en válaszolták azt, hogy egyáltalán nincs , a túlórák kifezetéséről mindössze 140-en számoltak be.

Vannak olyan óvodák, ahol az óvódapedagógus-hiányt közmunkások bevonásával enyhítik. Erre a kormány egyébként 2020-ban teremtett lehetőséget egy már akkor nagy port kavart rendelettel. 

A legnagyobb gond az óvónőhiány, melyet nem nyugdíjas óvodapedagógusokkal pótolnak, hanem dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel. Ezek a kollégák nem erre a feladatra lettek alkalmazva. Mekkora felelősséget tesznek a vállukra? Ki a felelős, ha baj lesz? Emellett egy dajka végezze el a munkaköri feladatait is? Mikor? Egy fizetésért több munkakör ellátása? Hol van a világhírű magyar óvodapedagógia, a zenei nevelésről már nem is beszélve? […] Jelenleg van olyan csoport az intézményben, ahol 4 órában nyugdíjas óvónő van, utána dajka vagy ped. assz. A nyugdíjas óvónőt is csak 4 órában alkalmazzák, aki természetesen nem hagyja ott a csoportot, mert a hivatástudata nem engedi

– írja például az egyik válaszadó a véleménykifejtős részben.

Életem legnagyobb kudarca

Az anonim beszámolókból siralmas helyzet rajzolódik ki, aminek egy része a szakma hiányzó megbecsültségéről, a másik a tarthatatlan bérekről szól. A pedagógusi életpálya-modell 2143 óvodai dolgozó szerint nem motiválja a fiatalokat, 1598 fő szerint nem biztosítja a szakmai előmenetelt, 1947 fő szerint nem járul hozzá az erkölcsi elismeréshez, és 2192 fő szerint nem eredményez megfelelő anyagi elismerést. Az egyik óvónő szerint a szakmában „halálpályamodell” a rendszer gúnyneve.

Pár idézet az óvodapedagógusok beszámolóiból:

• 6 éve amikor belecsöppentem a pedagógus életbe, még otthon laktam, mert ebből a fizetésből egy albérletet sem tudtam volna kifizetni, nem hogy enni, és esetleg kikapcsolódni. És sajnos a 6 évvel későbbi, vagyis a jelenlegi fizetésem sem engedné ezt meg, még jó hogy a férjem más munkahelyen dolgozik. Nevetséges ez a fizetés, az amortizáció pedig nincs belekalkulálva semmibe. Ma már drágábban kell vennem az ételt is, mint 6 éve.
• Vonzóbb lenne a fiataloknak a pedagógus életpálya, ha a bérszámítás alapja valóban a minimálbér lenne és nem a 2014-es berekesztett bér. Javasolnám, hogy a bölcsődéket és konyhát is vezető óvoda/intézményvezetők vezetői pótlékát emeljék meg, és ne a fenntartó dönthesse el, melyik vezető mennyit kaphat!
• Amennyiben nem változtatnak az óvodapedagógusok fizetésén, pillanatokon belül elöregszik a szakma, nem lesz fiatal utánpótlás, és megszűnik a méltán híres magyar óvodapedagógia.
• A kormánynak köszönhetően végtelenül alul van a pedagógusok megbecsülése. Nincs értéke a tudásnak, nincsenek érdekeltté téve a fiatalok, hogy magasabban képzettek legyenek. Sőt, ezzel a minimálbér emeléssel egyenesen szétszakad a társadalom, mert olyanokat lehet olvasni, hogy az óvónők semmit nem csinálnak[….] Minden munkának megvan a helyén kezelt értéke. Egymásért és nem egymás ellen kell dolgoznunk. Én sem mennék el ma óvónőnek, nyelvvizsgával , két szakvizsgával, két végzettséggel annyit keresni, mint egy betanított munkás. Vezetőként nincs hétvégém sem, egy nap tíz órát dolgozom.
• Ebből a fizetésből nem lehet megélni. 8 általánossal többet keresnek emberek. A kormány légvárakat épít az oktatásban. Olyan dolgokat követel, amit nem lehet teljesíteni. Teljes realitásvesztés jellemzi. Olyan emberek hoznak döntéseket, akik nem értenek az oktatáshoz.

A szakmát a felmérés alapján mérhetetlenül felháborította, hogy a kormány gyakorlatilag kizárta az óvodapedagósust az iskolaérettség megállapításának folyamatából. A válaszadók 95 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Oktatási Hivatal az óvoda nélkül is dönthet az iskolaéretlen gyerek plusz egy éves óvodai neveléséről.

Forrás: Magyar Óvódapedagógiai Egyesület

35 éves óvodapedagógusi létem legnagyobb kudarca, hogy a minősítésem ellenére nem dönthetek erről a szülővel közösen

– írta egy megkérdezett, aki szerint teljesen abszurd és abnormális a gyereket nem is ismerő hivatali szerv beiktatása a rendszerbe, amely egyébként kiosztja újból a feladatot a szakértőkre, majd azok vizsgálatára hivatkozva a dönt. „Mi ennek az értelme?” – teszi fel a kérdést az óvónő.

Egy másik beszámolóban pedig azt írják, “igazságtalan és káros, hogy életkorhoz kötött a gyermekek beiskolázása. Óvodába sem egyforma érettséggel érkeznek, a fejlődésük sem történik pontosan ugyanúgy, ugyanolyan ütemben, miből gondoljuk, hogy 6 éves korukra egyforma érettséggel bírnak? Nem szabadna az óvodát iskolásítani, az iskolát kellene közelíteni az éppen elballagó óvodáshoz.”

Siralmas bérek

A siralmas óvónői bérekről korábban részletesebben írtunk: 2020-as adatok szerint a két éve végzettek bruttó átlagfizetése 225 ezer forint volt, de a nyolc éve végzetteké is csak 234 ezer forint – mindeközben 2020-ban 404 ezer forint volt az országos bruttó átlagkereset. (Igaz, a bruttó átlagkereset túl jól hangzik a valósághoz képest – talán nem is véletlenül -, hiszen az csak egy számtani átlag, a közepesnek vagy átlagosnak sokkal inkább nevezhető medián bruttó bér csak 344 ezer forint, ám még ez is jóval több az említett óvodai fizetésnél.)

A KSH adatai szerint 2019-ben a 30 évesnél fiatalabb óvodapedagógusok átlagbére mindössze 231 ezer forint volt, a 30-39 év közöttiek 258 ezer, a 40-49 év közöttiek 309 ezer, az 50 év felettiek pedig 368 ezer forintot vittek haza. Ezek a fizetések ma már alig haladják meg a 2021-től diplomásokra vonatkozó garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 219 ezer forintot.

Arról, hogy a 2022-re 261 700 forintra forintra emelkedő szakmunkás minimálbérnek is hívott általános garantált bérminimum hogyan emésztette fel a lényegében befagyasztott pedagógusbéreket, itt írtunk bővebben.

Ráadásul ezen a helyzeten az Orbán Viktor miniszterelnök által fizetésemelésnek hívott, 10 százalékos, a sztrájktárgyalások közben váratlanul bevezetett ágazati pótlékemelés sem változtatott– főleg, ha az 5 százalék körüli inflációt is beleszámoljuk a történetbe.

Mindeközben az óvodapedagógusi pálya veszít a vonzerejéből: 2020-ban 2019-hez képest közel felére esett vissza a felsőoktatási képzésre jelentkezők száma a felvettek száma pedig az előző éves létszámnak csak a 65 százaléka volt.

Ehhez jön még a pályaelhagyás is: a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak 82 százaléka, a nyolc évvel korábban végzetteknek pedig csak a 68 százalék dolgozott a szakmájában 2020-ban.

A Közigazgatási Portálon jelenleg több száz óvadapedagógust keresnek.

Mindemellett zajlik egy kevésbé látványos folyamat is. A régebben alapvetően önkormányzatokhoz tartozó óvodai ellátást egyre inkább az egyházak, és részben a magánóvodák veszik át. Ahogy azt korábban írtuk, az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2010 és 2020 között összességében 5 százalékkal csökkent, a települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben viszont 11 százalék volt a visszaesés. Ezzel szemben az egyházi fenntartású óvodákba járó gyerekek száma egy évtized alatt 120, a magán- és egyéb fenntartásúaké pedig 130 százalékkal nőtt.

Vagyis míg 2010-ben a gyerekek 3,7 százaléka járt egyházi oviba, 2020-ban már 8,3 százalék az arányuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán büszke a tanárfizetések emelésére, de csak kőbe véste a bérek további elértéktelenedésétA bértárgyalások közben jelent meg a rendelet a pótlék emeléséről, de ezzel legfeljebb csak ugyanott lesz a pedagógusok reáljövedelme jövőre, ahol tavaly volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában