Lesújtó óvodahelyzetről árulkodik a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület idén október-novemberben készített felmérése, amit 2322, túlnyomó többségében önkormányzati fenntartású intézményben dolgozó óvópedagógus, köztük sok óvoda- vagy tagóvodavezető töltött ki az ország valamennyi megyéjéből és a fővárosból. A felmérés nem reprezentatív, de nagyon is tanulságos.
Hiány, pótlás
A felmérés szerint az intézmények közel kétharmadában jelenleg is van betöltetlen óvodapedagógus álláshely, ráadásul többségében nem is csak egy, hanem 2-3 pedagógus hiányzik. De bőven előfordul olyan összevont intézmény is, ahonnan több mint 6 pedagógus hiányzik.
Mindeközben a kihasználtság magas: létszámadatok több mint kétezer óvodai csoportról érkeztek, ebből 1279-ben 20-25-en, 600-ban 25-30-an vannak a gyerekek.
Forrás: Magyar Óvódapedagógiai Egyesület
A hiányzó óvónőket leggyakrabban pedagógiai asszisztensek bevonásával és a meglévő óvónők túlórájával oldják meg, de a helyzet miatt csoportokat is összevonnak, és olyan is van, hogy nyugdíjas pedagógusokat, dajkákat alkalmaznak.
Külön probléma, hogy
a többletmunka ellentételezésére vonatkozó kérdésre 1187-en válaszolták azt, hogy egyáltalán nincs , a túlórák kifezetéséről mindössze 140-en számoltak be.
Vannak olyan óvodák, ahol az óvódapedagógus-hiányt közmunkások bevonásával enyhítik. Erre a kormány egyébként 2020-ban teremtett lehetőséget egy már akkor nagy port kavart rendelettel.
A legnagyobb gond az óvónőhiány, melyet nem nyugdíjas óvodapedagógusokkal pótolnak, hanem dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel. Ezek a kollégák nem erre a feladatra lettek alkalmazva. Mekkora felelősséget tesznek a vállukra? Ki a felelős, ha baj lesz? Emellett egy dajka végezze el a munkaköri feladatait is? Mikor? Egy fizetésért több munkakör ellátása? Hol van a világhírű magyar óvodapedagógia, a zenei nevelésről már nem is beszélve? […] Jelenleg van olyan csoport az intézményben, ahol 4 órában nyugdíjas óvónő van, utána dajka vagy ped. assz. A nyugdíjas óvónőt is csak 4 órában alkalmazzák, aki természetesen nem hagyja ott a csoportot, mert a hivatástudata nem engedi
– írja például az egyik válaszadó a véleménykifejtős részben.
Életem legnagyobb kudarca
Az anonim beszámolókból siralmas helyzet rajzolódik ki, aminek egy része a szakma hiányzó megbecsültségéről, a másik a tarthatatlan bérekről szól. A pedagógusi életpálya-modell 2143 óvodai dolgozó szerint nem motiválja a fiatalokat, 1598 fő szerint nem biztosítja a szakmai előmenetelt, 1947 fő szerint nem járul hozzá az erkölcsi elismeréshez, és 2192 fő szerint nem eredményez megfelelő anyagi elismerést. Az egyik óvónő szerint a szakmában „halálpályamodell” a rendszer gúnyneve.
Pár idézet az óvodapedagógusok beszámolóiból:
- 6 éve amikor belecsöppentem a pedagógus életbe, még otthon laktam, mert ebből a fizetésből egy albérletet sem tudtam volna kifizetni, nem hogy enni, és esetleg kikapcsolódni. És sajnos a 6 évvel későbbi, vagyis a jelenlegi fizetésem sem engedné ezt meg, még jó hogy a férjem más munkahelyen dolgozik. Nevetséges ez a fizetés, az amortizáció pedig nincs belekalkulálva semmibe. Ma már drágábban kell vennem az ételt is, mint 6 éve.
- Vonzóbb lenne a fiataloknak a pedagógus életpálya, ha a bérszámítás alapja valóban a minimálbér lenne és nem a 2014-es berekesztett bér. Javasolnám, hogy a bölcsődéket és konyhát is vezető óvoda/intézményvezetők vezetői pótlékát emeljék meg, és ne a fenntartó dönthesse el, melyik vezető mennyit kaphat!
- Amennyiben nem változtatnak az óvodapedagógusok fizetésén, pillanatokon belül elöregszik a szakma, nem lesz fiatal utánpótlás, és megszűnik a méltán híres magyar óvodapedagógia.
- A kormánynak köszönhetően végtelenül alul van a pedagógusok megbecsülése. Nincs értéke a tudásnak, nincsenek érdekeltté téve a fiatalok, hogy magasabban képzettek legyenek. Sőt, ezzel a minimálbér emeléssel egyenesen szétszakad a társadalom, mert olyanokat lehet olvasni, hogy az óvónők semmit nem csinálnak[….] Minden munkának megvan a helyén kezelt értéke. Egymásért és nem egymás ellen kell dolgoznunk. Én sem mennék el ma óvónőnek, nyelvvizsgával , két szakvizsgával, két végzettséggel annyit keresni, mint egy betanított munkás. Vezetőként nincs hétvégém sem, egy nap tíz órát dolgozom.
- Ebből a fizetésből nem lehet megélni. 8 általánossal többet keresnek emberek. A kormány légvárakat épít az oktatásban. Olyan dolgokat követel, amit nem lehet teljesíteni. Teljes realitásvesztés jellemzi. Olyan emberek hoznak döntéseket, akik nem értenek az oktatáshoz.
A szakmát a felmérés alapján mérhetetlenül felháborította, hogy a kormány gyakorlatilag kizárta az óvodapedagósust az iskolaérettség megállapításának folyamatából. A válaszadók 95 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Oktatási Hivatal az óvoda nélkül is dönthet az iskolaéretlen gyerek plusz egy éves óvodai neveléséről.
Forrás: Magyar Óvódapedagógiai Egyesület
35 éves óvodapedagógusi létem legnagyobb kudarca, hogy a minősítésem ellenére nem dönthetek erről a szülővel közösen
– írta egy megkérdezett, aki szerint teljesen abszurd és abnormális a gyereket nem is ismerő hivatali szerv beiktatása a rendszerbe, amely egyébként kiosztja újból a feladatot a szakértőkre, majd azok vizsgálatára hivatkozva a dönt. „Mi ennek az értelme?” – teszi fel a kérdést az óvónő.
Egy másik beszámolóban pedig azt írják, “igazságtalan és káros, hogy életkorhoz kötött a gyermekek beiskolázása. Óvodába sem egyforma érettséggel érkeznek, a fejlődésük sem történik pontosan ugyanúgy, ugyanolyan ütemben, miből gondoljuk, hogy 6 éves korukra egyforma érettséggel bírnak? Nem szabadna az óvodát iskolásítani, az iskolát kellene közelíteni az éppen elballagó óvodáshoz.”
Siralmas bérek
A siralmas óvónői bérekről korábban részletesebben írtunk: 2020-as adatok szerint a két éve végzettek bruttó átlagfizetése 225 ezer forint volt, de a nyolc éve végzetteké is csak 234 ezer forint – mindeközben 2020-ban 404 ezer forint volt az országos bruttó átlagkereset. (Igaz, a bruttó átlagkereset túl jól hangzik a valósághoz képest – talán nem is véletlenül -, hiszen az csak egy számtani átlag, a közepesnek vagy átlagosnak sokkal inkább nevezhető medián bruttó bér csak 344 ezer forint, ám még ez is jóval több az említett óvodai fizetésnél.)
A KSH adatai szerint 2019-ben a 30 évesnél fiatalabb óvodapedagógusok átlagbére mindössze 231 ezer forint volt, a 30-39 év közöttiek 258 ezer, a 40-49 év közöttiek 309 ezer, az 50 év felettiek pedig 368 ezer forintot vittek haza. Ezek a fizetések ma már alig haladják meg a 2021-től diplomásokra vonatkozó garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 219 ezer forintot.
Arról, hogy a 2022-re 261 700 forintra forintra emelkedő szakmunkás minimálbérnek is hívott általános garantált bérminimum hogyan emésztette fel a lényegében befagyasztott pedagógusbéreket, itt írtunk bővebben.
Ráadásul ezen a helyzeten az Orbán Viktor miniszterelnök által fizetésemelésnek hívott, 10 százalékos, a sztrájktárgyalások közben váratlanul bevezetett ágazati pótlékemelés sem változtatott– főleg, ha az 5 százalék körüli inflációt is beleszámoljuk a történetbe.
Mindeközben az óvodapedagógusi pálya veszít a vonzerejéből: 2020-ban 2019-hez képest közel felére esett vissza a felsőoktatási képzésre jelentkezők száma a felvettek száma pedig az előző éves létszámnak csak a 65 százaléka volt.
Ehhez jön még a pályaelhagyás is: a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak 82 százaléka, a nyolc évvel korábban végzetteknek pedig csak a 68 százalék dolgozott a szakmájában 2020-ban.
A Közigazgatási Portálon jelenleg több száz óvadapedagógust keresnek.
Mindemellett zajlik egy kevésbé látványos folyamat is. A régebben alapvetően önkormányzatokhoz tartozó óvodai ellátást egyre inkább az egyházak, és részben a magánóvodák veszik át. Ahogy azt korábban írtuk, az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2010 és 2020 között összességében 5 százalékkal csökkent, a települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben viszont 11 százalék volt a visszaesés. Ezzel szemben az egyházi fenntartású óvodákba járó gyerekek száma egy évtized alatt 120, a magán- és egyéb fenntartásúaké pedig 130 százalékkal nőtt.
Vagyis míg 2010-ben a gyerekek 3,7 százaléka járt egyházi oviba, 2020-ban már 8,3 százalék az arányuk.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
