A kormány nyomasztó médiatúlsúlyát bárki észlelhette, aki próbált YouTube videót nézni a választások előtt, vagy látott óriásplakátokat. Nem könnyű azonban eldönteni, hogy csak a szubjektív érzékelésünk csal-e meg minket. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy világszerte az egyik legtöbbet költi a Fidesz és a kormány Facebook hirdetésekre, de azt nem volt könnyű átlátni, hogy az összes politikai hirdetésre fordított reklámkiadás mekkora is lehet.
Magyarországon a reklámköltéseket a hazai médiában a Kantar Hungary Kft. méri. A módszertanuk alapján azt összesítik, hogy egy-egy hirdető reklámja mely médiafelületen és mikor jelent meg, majd a megjelenéseket a vállalatok listaáraival beszorozva kapják meg, hogy mekkora értékben hirdettek.
A gyakorlatban azonban a médiavállalatok jelentős mértékű kedvezményeket adnak, ami nagyon eltérő médiatípusonként. Az is bonyolítja annak megállapítását, hogy ki mennyit fizetett végül a reklámok megjelenítéséért, hogy nem a megrendelők veszik meg a reklámfelületet, hanem általában reklámügynökségek. A médiacégek se feltétlenül saját maguk értékesítenek, hanem sales house-ok értékesítik több médiavállalat reklámfelületeit.
A tévében, óriásplakáton, rádióban és sajtóban megjelenő hirdetéseket könnyen meg lehet számolni, az online hirdetéseknél azonban csak az önbevallás működik. Ma már az online hirdetések több mint fele nem is magyar cégeknél jelenik meg: a Meta, a Facebook anyavállalatának, és az Alphabet, a Google anyavállalatának rendszerein futnak keresztül. A két amerikai techvállalat pedig kínosan ügyel arra, hogy nehogy érdemi információt osszanak meg egy-egy országban elért pénzügyi eredményeikről.
A politikai hirdetések elkülönítése azonban még összetettebb: a hazai médiaszabályozás szerint külön kell nyilatkozniuk a vállalatoknak, hogy hajlandók-e ilyet befogadni. Ráadásul a politikai hirdetéseket vagy ingyenesen, vagy külön, mindenki számára egységes árlista alapján kell közzétenni.
A Kantar elkészítette a hazai politikai pártok és egyéb szervezetek 2022. január-március hónapokra vonatkozó politikai hirdetési kimutatását. Ezek nagyon pontos számok, hiszen adottak az egységárak.
Összesen 5,4 milliárd forintot költöttek politikai hirdetésre a a magyar médiában a pártok, aminek 72 százalékát a Fidesz és az ennek üzeneteit közvetítő szervezetek költötték el.
A Fidesz messze a legnagyobb hirdető a párok közül: 1,3 milliárdot költöttek el március 31-ig, és ebben még a választásokig hátra lévő 3 nap nem is szerepel.
Magyarországon a helyi médiában azonban nem egy párt, hanem
a Civil Összefogás Fóruma költötte a legtöbbet a hagyományos médiában politikai hirdetésre a 2022-es választási kampányban: 1,7 milliárd forintot, ami 3,3-szorosa az ellenzéki pártok és szervezetek teljes költésének.
Ma már nehéz lenne csak a pártokat figyelembe venni, mert például Bús Balázs egykori fideszes óbudai polgármester saját kampányba kezdett Szabó Tímea ellen, Megvédjük a Mocsárosdűlőt szlogennel, a szintén fideszes Németh Zsolt is megrendelt hirdetést a kelenföldi piac vélt eladási szándékával kapcsolatban. Ezért a továbbiakban az egyértelműen a pártokhoz köthető hirdetéseket hozzászámoltuk a költéseikhez.
A Fidesz és csatolt szervezetei 3,9 milliárdot költöttek, míg az ellenzék csak 495 milliót. Igazán megkérdőjelezi a választási politikai hirdetések elszámolási transzparenciájának és az erre vonatkozó szabályoknak az értelmét, ha nem is egy párt költheti a legtöbbet.
Feltűnő lehet, hogy a Fideszhez és a kormányhoz szoros szálakkal kötődő, milliárdos állami támogatásokat elnyerő
Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom a semmiből indulva közel kétszer annyit tudott a hazai médiában reklámra költeni, mint a hatpárti szövetségtől álló ellenzék.
A politikai hirdetések szinte csak az óriásplakátokon és a tévében zajlottak: az előbbire a költés 87, utóbbira a 13 százalékot fordították a pártok. Az óriásplakátokat 83 százalékban a Fidesz uralta, a tévét a MEMO.
A költések azonban nem mutatnának tiszta képet, hiszen számos médiaszolgáltató, így például az RTL Klub, de a rádiók is ingyenesen biztosítottak feleületet a politikai hirdetéseknek. Ezért azt is megvizsgáltuk, hogy darabszám szerint hogyan alakult a hazai médiában a politikai hirdetések megoszlása.
A hirdetések darabszámában még egy százalékponttal magasabb is volt a fideszes túlsúly. Az ellenzék azonban így már 13 százalékkal az alig kimutatható támogatottságú MEMO elé tudott kerülni, akik a politikai reklámmegjelenések tizedét tudhatták magukénak. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) pedig csakis az ingyenes hirdetésekkel élt.
Érdekesség még, hogy a választásokból február végén kiszállt, ezért állami támogatáshoz nem jutó Reformerek párt így is elköltött 1,3 millió forintot. Az egykori jobbikos Varga-Damm Andrea pártja csak óriásplakátra költött.
Az óriásplakátokon igazán nyomasztó a Fidesz fölénye:
ötből négy óriásplakáton a Fidesz hirdetéseivel talákozhattunk.
A tévében pedig az ingyenes megjelenésekkel is a MEMO vitte a prímet.
Mindeddig azonban csakis a politikai hirdetéseket vettük figyelembe, azonban ez csak a teljes reklámköltés egy része. A kormányzat is aktívan kampányolt a Fidesz mellett, listaáron 21,8 milliárd forintot költött a kormányzat médiamegjelnésekre. Ezt nehéz lenne pontosan átszámítani valós költésre, de az iparágat ismerő forrásaink alapján
a kormányzat január-márciusban 12-14 milliárd forintnyi hirdetést vásárolt, ami közel háromszorosa a pártok összes magyar médiában vásárolt politikai hirdetésének.
Bár a politikai hirdetések költsége alapvetően alacsonyabb szokott lenni, mint a piaciaké, az összehasonlíthatóság kedvéért a kormányzati hirdetéseket a politikai hirdetések átlagáraival is kiszámoltuk. Ez alapján 14,5 milliárd forint jön ki a kormányzati költésekre.
Ha összeadjuk a Fidesz és a kormányzat költéseit, akkor azt kapjuk, hogy a
az országgyűlési választásokat megelőző három hónapban a magyar médiában megjelent politikai reklámok 90 százalékában a Fidesz és a kormányzat jelent meg darabszám szerint, a számított költés 92 százaléka hozzájuk köthető.
Az ellenzék a reklámmegjelenések 3, a költés 5 százalékát tudta csak elérni.
Még ez az összkép sem teljes: a Kantar adataiban ugyanis az online hirdetések csak egy kisebb szelete szerepel. A hazai teljes reklámköltés 51 százaléka online reklám, aminek kétharmad része már a Google-nél és Facebookon jelentkezik. Ez a két technológiai vállalat adja a teljes hazai reklámbevétel harmadát a 2021-es adatok szerint.
A két vállalat közzéteszi a politikai reklámköltéseket ugyan, de elég nehézkesen kezelhető módon. Az adatokat a 444-en könnyebben átlátható módon is közzétették.
A fideszes és ellenzéki költéseket a közösségi média költésekkel kiegészítve már igen jó képet kaphatunk arról, hogy milyen erőviszonyok mellett kellett a 2022-es országgyűlési választásokon a politikai táboroknak megmérettetniük magukat. Minden elérhető adatot figyelembe véve
az országgyűlési választást megelőző politikai témájú hirdetések becsült értékének 86 százaléka, 21 milliárd forint a Fideszhez és a kormányzathoz köthető.
Az ellenzék 2 milliárdos becsült költése ehhez képest egy nagyságrenddel kisebb összeg.
A fideszes médiatúlsúly minden médiacsatornán nyomasztó, egyedül a Facebookon tudott az ellenzék a kormányzat közelébe kerülni. A Google politikai hirdetési adatainak kapcsán azonban felmerülhet a kérdés, hogy azok mennyire életszerűek. Ha a Facebook 4 milliárdos forintos politikai hirdetést mér, a Google – beleértve a YouTube platformot is – csupán 500 millió forint körüli értéket, akkor sajnálatos módon a techvállalat adatait erős fenntartásokkal kell kezelni.
A Fidesz a Google adatai szerint 126 millió forintot költött a vállalatnál az adatok mérésnek bevezetése óta. Elgondolkodtató, hogy ez mennyire hihető, hiszen hónapokon át nem lehetett YouTube videót megnézni a Gyurcsány-show reklámjai nélkül. Ezzel a Fidesz a világon a 15. legnagyobb (!) politikai hirdető volt a cégnél a választásokig tartó időszakig.
Az sem okoz igazán meglepést, hogy a pártok többet költöttek a törvényileg lehetségesnél kampányra. A Transparency International 2016-ban részletes tanulmányban vizsgálta ezt, és sosem sikerült az előírásokat betartani.
A hivatalosan február 12-én elrajtolt kampány során 995 millió forintot költhettek volna a párok vagy pártszövetségek maximálisan. Ezt a tradícióknak megfelelően most sem tartották be: számításaink szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség február-márciusban legalább 1,5 milliárd forintot költött politikai hirdetésre. Az ellenzéki pártszövetség hat pártja 365 milliót.
Csak a Fidesz-KDNP nem tudta betartani a saját maga által kitalált és megszavazott kampányköltési limitet a 2022-es országgyűlési választásokon.
Közélet
Túl korán lőtte fel a kormány a sikerrakétát, de már valami megmozdult
A repülőrajt erős túlzás volt a gazdasági adatok és a fogyasztói hangulat alapján, de a bizalmi index áprilisi javulása reményt adhat a Fidesznek.
Csak árrésstoppos csirkeszárnyra futja, kiterjedhet a szerdai sztrájk a közszférában
Az önkormányzati köztisztviselők után kormányablakban dolgozók is sztrájkolhatnak, és máshol is ingerültek az alacsony fizetések miatt.
Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt
Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.
Fontos
Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van
Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
Az infláció vagy a recesszió fenyegetőbb a vámháború árnyékában?
Az alapkamat-várakozások alapján a piaci szereplők olyan veszélynek látják a gazdasági visszaesést, amire reagálniuk kell a nagy jegybankoknak.
Mi lesz, ha a világ nem pénzeli tovább Amerikát?
A pénzpiaci felfordulás furcsa módon segíti Trump céljának elérését, de súlyos pénzügyi kockázatokkal és jelentős életszínvonal-csökkenéssel fenyeget.
A világ legnagyobb gázmezőjéből jöhetne vezetéken Európába a földgáz, de sok az akadály
Tervek már 15 éve is készültek, de a belátható jövőben csak cseppfolyósított formában jön kontinensünkre Katarból a földgáz.
Miért nézi tétlenül ezermilliárdok elégését Trump, ha imádja a tőzsdét?
Elképzelhető, hogy népszerűségvesztést is bevállal a világrendszerváltás érdekében, de az első elnöksége alatt megszokott formula is működhet még.
