Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 11. 15:55 Közélet, Vállalat

Magyarország bértámogatási programja volt a legszűkmarkúbb az egész EU-ban

Tavaly tavasszal, a Covid-járvány első hullámában a legtöbb uniós tagországban államilag támogatott csökkentett munkaidős foglalkoztatási programok bevezetésével próbálták kezelni a válságot. Akkoriban a G7-en több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a magyar verzió meglehetősen szűkmarkúra sikeredett. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.

Ezt a sejtést erősíti meg a Eurofound csütörtökön megjelent tanulmánya, ami szerint

2020 áprilisában az összes EU-tagállam közül Magyarországon kapott arányaiban a legkevesebb munkavállaló bértámogatást.

 

Az alábbi ábrán látszik, hogy a legtöbb munkavállaló arányaiban Horvátországban, Olaszországban, és Cipruson kapott bértámogatást, a legkisebb mértékben pedig Magyarországon, Lettországban és Finnországban.

Forrás: Eurofound

Németországban, ahonnan ez a munkaerő-piaci intézkedéscsomag (német nevén kurzarbeit) eredetileg származik, a munkavállalók 20 százalékának bérét támogatta az állam, Ausztriában pedig 30 százalékot ért el a támogatottak aránya. Tavaly áprilisban részletesebb cikkben foglalkoztunk azzal is, hogy más visegrádi országokban milyen szabályrendszerrel vezették be a programot. 

Az a sejtésünk is igazolódott, hogy mind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint Magyarország: Csehországban és Szlovákiában a munkavállalók csaknem 20, míg Lengyelországban körülbelül 10 százalékuk volt érintett a programban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint MagyarországUtólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.

 

A tanulmány szerint egyébként a tavaly tavaszi kurzarbeit-hullám sokkal komolyabb volt volumenében, mint a 2008-as válság után: amíg például Németországban májusban a munkavállalók 30 százaléka kapott támogatást, ugyanez az arány a 2008-as válság csúcsán csak 3 százalék volt, és nagyságrendileg hasonló mértékbeli különbségek voltak jellemzőek Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban vagy Olaszországban is. A legtöbb támogatási kérelmet a komolyabb lezárások időszaka alatt, májusban és áprilisban adták be, júniustól kezdve a gazdaságok újranyitásával folyamatosan csökkenni kezdett a kérelmek száma.

A támogatási programok időtartamában is jelentős különbségek voltak az egyes tagállamok között: a leghosszabb ideig Németországban és Franciaországban járnak a támogatások az eredetileg bejelentett feltételek alapján, a legrövidebb ideig járó programok között pedig ott van a 3 hónapos magyar munkahelyvédelmi bértámogatás, ami azonban valamivel hosszabb, mint a lengyel kurzarbeit.

 

A tanulmány ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ezek az adatok a tavasszal bejelentett programokra vonatkoznak, amiknek a határidejét a második hullámban gyakran meghosszabbították, vagy más formában vezették vissza a programot, mint például Magyarországon is, ahol csak meghatározott szektorokban vált elérhetővé a bértámogatás.

A 2008-as válság alatt leginkább a feldolgozóipari cégeknél használták a csökkentett munkaidős megoldásokat, tavaly tavasszal viszont jóval szélesebb volt az érintett iparágak köre. Az alábbi ábrán látszik, hogy március és augusztus között átlagosan a legnagyobb mértékben a turizmus-vendéglátásban, szórakoztató és művészeti iparágakban, logisztikában, kisebb mértékben pedig a kis- és nagykereskedelemben részesültek a munkavállalók munkaidő-rövidítési támogatásban.

Forrás: Eurofound

Ez alól kivétel Németország, ahol – bár az ábra alapján nem, csak a tanulmány magyarázó szövegéből derül ki – az iparban, nagykereskedelemben, és a szolgáltató szektorokban kaptak a legnagyobb arányban munkaidőrövidítési támogatást a munkaválallók. Magyarországon a legnagyobb mértékben a turizmus-vendéglátásban kaptak támogatást a cégek és a munkavállalók, bár az iparági lebontást bemutató ábra alapján inkább az látványos, hogy ez milyen mértékben elmaradt a többi országban jellemző támogatottsági aránytól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménykedhetünk a gazdaság beindulásában, ezt üzeni a kormány bérátvállalásának felfutásaA magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer magyar munkahely úszhatott el a későn jött segítségenA gazdasági szereplők közül sokan attól tartanak, hogy a késéshez hasonló, vagy még rosszabb hatása lehet, ha túl hamar megszüntetik a kurzarbeitot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy hét után máris barkácsolni kell a munkahelyvédő programot, de miért lett ennyire szűkmarkú?Van közgazdasági racionalitás amögött, ha nem másoljuk le egy az egyben a német kurzarbeitot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány elmérte az arányokat.

Közélet Vállalat állami támogatás bértámogatás csökkentett munkaidő EU kurzarbeit munkaerőpiac V4 Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2022. május 25. 04:00 Közélet, Vállalat

Annyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt

160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Pálos Máté
2022. május 24. 14:08 Közélet, Világ

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik a teljes EU-s olajembargó, Orbánra mutogat a nemzetközi sajtó

Az embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a Kremlnek is további időt ad a hadigépezet működtetésére.

Avatar
2022. május 23. 14:12 Közélet

Becsukja a szemét az Európai Bizottság, tovább lehet növelni az államháztartási hiányt

A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. május 27. 16:28 Élet

A járvány után idén az infláció tépázhatja meg az önfeledt nyaralást

A rendkívül erős utazási kedv és infláció ütközésén múlik a nyári szezon sikere.

Hajdu Miklós
2022. május 27. 13:37 Adat

Akad még néhány termék, amit egyelőre nem érint az infláció

Nem minden drágult, de kérdés, hogy meddig marad így.

Debreczeni Anna
2022. május 27. 09:09 Támogatói tartalom, Tech

Mit csinálnál, ha ezentúl csak hallgatni tudnád az Instát?

Alapvető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a felhasználóbarát digitális világ tervezésekor gondoljunk a fogyatékossággal élő embertársainkra is.