Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. szeptember 13. 12:00 Közélet

Az oktatás szerepe csökken, a munkaerőpiac elszívja a fiatalokat

Hosszan tartó többletterheket róhat az oktatásra a koronavírus-járvány szerte a világon, többek között ez a megállapítás olvasható ki az OECD nemrégiben megjelent Education at a Glance 2020 kiadványából. Vagyis a kemény tavaszi félév – a szervezet tagállamainak többségében legalább tíz hétig tartott a kivételes oktatási rend – és bizonytalanságok övezte őszi tanévkezdés után sem lélegezhetnek fel várhatóan egy darabig az iskolák.

Az egészségügyi kockázatok mellett a gazdasági visszaesés is kihívásokat támaszt a tanárokkal szemben. Az eddigiekben ez még talán leginkább a leghátrányosabb helyzetben lévő diákok távoktatásba történő bevonásában nyilvánulhatott meg, jócskán próbára téve az iskolák egyenlősítő funkcióját – az ezzel kapcsolatos, már eleve jellemző nehézségekről árulkodik, hogy a járvány kitörése előtt, 2018-ban is a tanköteles diákok 4,4 százaléka nem járt általános iskolába Magyarországon, amihez hasonlóan magas arányt e tekintetben csak Szlovákiában és Törökországban mért a gazdasági szervezet.

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA digitális oktatás nem csak a tanulmányokban növelheti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásátNemcsak a tanulásban szenvedhetnek hátrányt a gyerekek, hanem az érzelmi és mentális fejlődésükben is a kényszerű otthonmaradás miatt.

Az OECD azonban arra is figyelmeztet, hogy a recesszió és a fertőzés újabb hullámainak bekövetkeztével az állami költségvetések tervezésekor az oktatás háttérbe szorulhat a gazdaságélénkítő csomagok és a fokozódó egészségügyi kiadások miatt. Emellett a rossz gazdasági körülmények közepette a magánfinanszírozás mértéke is mérséklődhet. Az OECD adatai szerint ez a magyar diákokat különösen rosszul érintheti, az egy tanulóra jutó kiadások ugyanis nemzetközi összehasonlításban igencsak alacsonyak.

 

Igaz, 2012 és 2017 között e tekintetben meglehetősen kedvező tendencia bontakozott ki az országban. A fentebb ábrázolt mutató értéke ugyanis évente átlagosan 6,5 százalékkal növekedett, amihez hasonló mértékű változást sehol sem regisztrált az OECD, vagyis megkezdődött a hatalmas lemaradás ledolgozása. A meredek emelkedés hátterében azonban nem csak az egyre bőkezűbb ráfordítások állnak, hanem a tanulói létszám jelentős csökkenése is – félő, hogy a trend most megfordul, mert az oktatásra költött pénzösszegek nehezen lesznek csak növelhetők, miközben a diákok munkahelyek híján egyre tovább maradhatnak majd az iskolákban.

Az oktatás alulfinanszírozottsága világosan megnyilvánul az alacsony tanári fizetésekben. A gazdasági szervezet adatai szerint egyáltalán nem szokatlan nemzetközi jelenség, hogy a tanárok bérei elmaradnak a felsőfokú végzettségű teljes állású munkavállalói körben mért színvonaltól. E különbség mértéke azonban Magyarországon kifejezetten magas, 30-40 százalék körüli, míg a gazdasági szervezet tagországaiban átlagosan csak 6-20 százalék az iskola típusától függően.

 

 

Ha pedig veszélybe kerülnek vagy legalábbis kisebb súlyt kapnak a tanári bérek rendezésére irányuló törekvések, akkor még tovább romolhat a pálya már most is meglehetősen rossz megítélése, a tanárhiány és az elöregedő pedagógusi kar okozta anomáliák pedig fokozódhatnak.

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre idősebb tanárok küzdenek egyre problémásabb gyerekekkel az iskolákbanNövekszik a tanárhiány, pedig minden korábbinál nagyobb kihívásoknak kellene megfelelni a közoktatásban.

Márpedig a gazdasági visszaesések időszakában különös nyomás és felelősség hárul az iskolákra. Az elmúlt, fellendüléssel jellemezhető években több jelét is lehetett érezni annak, hogy a munkaerőpiac elszívja az iskolák elől a tanulókat, például a felsőoktatásba felvételizők számának visszaesése is utalt erre, Magyarországon és külföldön is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesen izgulhatnak idén az egyetemi ponthatárok miatt, és ez nagy bajLehet, hogy a felvételizők számának idei csökkenése csak a rendkívül feszített munkaerőpiaci helyzet átmeneti mellékhatása. De hosszú távon akkor is nagyon aggasztó.

Most fordulhat a kocka, egyre több tinédzser és fiatal felnőtt dönthet a munkavállalás helyett a tanulmányok folytatása mellett. A munkahelyek iránti fokozódó verseny következtében pedig az iskolák készség- és képességfejlesztő szerepe sokkal inkább előtérbe kerülhet, mint az elmúlt években. Ebből a szempontból a magyarországi szakképzettek egyfelől meglehetősen kedvező helyzetben vannak, mivel 95 százalékuk már a tanulmányaik során munkatapasztalathoz jutott, ami nagyban megkönnyíti az átmenetüket az iskolapadból az első munkahelyükre (ugyanakkor az OECD figyelmeztet, hogy a gyakornoki programok fennmaradására és fejlesztésére is jókora fenyegetést jelent a járványveszély).

 

 

Másfelől azonban a 2010-es években leromló tanulói teljesítmény és a szomorú tendencia hátterében álló oktatáspolitikai lépések beárnyékolják a kilátásokat. A pályakezdők sorsát érintő aktuális kulcskérdés, hogy a válságos időszakban milyen mértékben érintik őket az úgynevezett sebzési vagy sebhelyhatások, vagyis a kezdeti munkaerőpiaci sikertelenségekből származó, akár évekig, évtizedekig tartó hátrányok mennyire határozzák majd meg a sorsukat. A pályakezdési nehézségek jellemzően a kognitív képességek hiányával járnak együtt, amelyek pótlásában, fejlesztésében értelemszerűen a jó minőségű és elérhető iskolarendszer segíthet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi fog derülni, mennyire káros volt leépíteni az oktatástEddig a munkavállalókért versenyeztek a cégek, és ez elfedte az oktatási rendszer már ismert, időközben egyre súlyosabbá vált problémáit. Ez hamarosan megváltozhat.

Közélet közoktatás oecd oktatás tanár Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Stubnya Bence
2021. december 4. 08:39 Közélet

A díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi Lidlben

Az e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.