A gyerekek mentális és érzelmi készségeit nagy mértékben befolyásolja a családi hátterük. Ez a hatás most a sokkal több otthon töltött idő miatt még inkább felerősödhet, ami a hátrányos helyzetű gyerekek fokozott lemaradását eredményezheti. Chetti Nicoletti és Emma Tominey arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen negatív következményei lehetnek a család összezártságának, és hogyan segíthet az állam ezeket elkerülni.
A koronavírus-járvány miatt világszerte az iskolák bezárására kényszerültek, aminek következtében rengeteg gyerek tölti otthon a mindennapjait, és rengeteg szülő kényszerül arra, hogy átvegye a tanár szerepét. Ez sokszor nem könnyű feladat azoknak a szülőknek, akik a munka és más tevékenységek mellé próbálják most beszorítani a gyermekeik oktatását is. Sajnos ez sokszor stresszhelyzethez vezethet otthon, főleg, ha már korábban is stresszes körülmények között élt a család.
Emellett a munkaerő-piaci bizonytalanság, a járvány miatti félelem is növeli a háztartások stressz-szintjét, és a gyerekek sem viselik jól az elzártságot a barátaiktól és osztálytársaiktól. Azokban a hátrányos helyzetű háztartásokban, ahol a szülők mentális és érzelmi készségei alacsonyabb szintűek, már korábban is veszélyeztetettebbek voltak a gyerekek, de mivel most csak a családdal érintkeznek, ezért ez a befolyás még inkább eszkalálódik. Ezen túl is nagyobb az esélye pszichológiai problémák kialakulásának fiúknál vagy tinédzsereknél, akik egyébként is sérülékeny helyzetben vannak.
A kutatók három fő területet határoznak meg, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek mentális és érzelmi egészsége sérüljön. Az egyik legfontosabb az anya mentális egészsége. Azok a gyerekek, akiknek az anyja mentális problémákkal küzd, jóval stresszesebb környezetben kénytelenek felnőni. Ha náluk is kialakulnak mentális vagy érzelmi problémák, akkor az anya nehéz helyzete miatt ez idővel csak rosszabbodni fog. A jelenleg kialakult helyzetben egyre nő a veszélye, hogy a szülők mentális egészsége csökken, főleg alacsony jövedelmű családoknál, ahol a válság bizonytalanabb körülményeket teremt.
A másik tényező, hogy mennyi és milyen időt tudnak együtt tölteni a szülők a gyerekekkel. A gyerekek fejlődésének fontos mozgatórugója, hogy a szülők mennyit foglalkoznak a tanításukkal, mennyi hasznos időt töltenek velük. Akikkel nem töltenek elég időt, hátrányba kerülnek a társaikkal szemben, és ez fokozottan igaz most, hogy egész nap csak a családdal vannak a kijárási korlátozások miatt.
Végül a szülők nevelési módszere is nagy hatással van a gyerek fejlődésére. Ez halmozottan igaz otthoni oktatás mellett, amikor a nap 24 óráját a szülőkkel tölti a gyerek. A szigorú nevelés, kiabálás vagy tettlegesség fokozottan növeli a gyerekek hajlamosságát mentális vagy érzelmi problémák kialakítására, főleg, ha már alapból hátrányos helyzetű gyermekről van szó.
Az állam azonban segíthet, hogy ezek a tényezők kevésbé érvényesüljenek, és ezzel felzárkóztathatja a hátrányos helyzetű gyerekeket érzelmi és mentális fejlődésükben. A legfontosabb, hogy csökkentsék a családokra és azon belül is az anyákra nehezedő stresszt, amivel elkerülhető vagy csökkenthető a mentális betegségek megjelenése a családokban.
Mivel az egyik legnagyobb stresszfaktor a munkából vagy annak elvesztéséből származik, ezért a kormány legfontosabb feladata, hogy biztonságot adjon a hátrányos helyzetű családoknak.
Ezt jól kialakított szociális védőhálóval lehet elérni, ahol a munka elvesztése nem okoz akkora nehézséget a családoknak.
Ezen kívül fontos, hogy könnyen elérhető mentális segítséget biztosítsanak mind a szülőknek, mind a gyerekeknek, ha szükség van rá.
Szintén fontos, hogy az állam valamennyi terhet levegyen a szülőkről az otthoni oktatás szempontjából is. A szerzők szerint az olyan kezdeményezések, mint itthon a köztévén vetített oktató műsorok vagy az Index iskolatévéje sokat tud segíteni azoknak a szülőknek, akiknek nehezen fér bele az idejébe, hogy a gyerekek oktatásával is ők foglalkozzanak.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
