Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. április 5. 17:04 Élet

Lehet, hogy nem is árt annyira az egészségnek a gazdasági válság, legalábbis nem mindenkinek

Logikus lenne azt gondolni, hogy gazdasági recesszió idején az emberek egészsége is romlik, és ennek következtében megnő a halálozási ráta. Azonban a szakirodalom egyáltalán nem egységes a témában, találhatunk bizonyítékot erre is, de az ellenkezőjére is. Az konszenzus hiánya mögött módszertan eltérések is vannak.

Ha a nagy képet nézzük, az látszik, hogy a válságok ideje alatt csökken a halandóság. Nick Drydakis tanulmányában 50 évnyi adatot elemzett országos szinten és egyértelműen azt találta, hogy

a munkanélküliség növekedése az országos halandóság csökkenését vonja maga után.

A Nature cikke szerint ez azért lehet, mert a munkanélküliség növekedésével csökkennek a munkahelyi balesetek, kevesebben vezetnek autót, ami miatt a közúti balesetek is csökkennek, továbbá a levegő is tisztább lesz, ami összefügg a csecsemőhalálozással és a lakosság általános egészségével is.

Viszont egy dologban egyetért a szakirodalom,

az öngyilkosságok száma általában nő válság esetén.

Szerencsére viszont vannak ez alól is kivételek. A Natureben bemutatott adatok szerint a svéd szociális védőhálók, a munkaerőpiaci alkalmazkodás érdekében indított átképzések bizonyítottan segítettek megelőzni az öngyilkosságok számának megugrását.

Thomas és szerzőtársai ugyanúgy a halálozás és a recesszió összefüggését vizsgálták Brazíliában, de ők már egyéni adatokat használtak. Bár az ő adataikból az látszik, hogy már aggregált szinten is nőtt a halálozás a 2014-2016-os brazíliai válság alatt, de mélyebben megvizsgálva kiderül, hogy ez annak a következménye, hogy

a kisebbségi csoportokat jobban megviselte a válság.

Csak a fekete munkaképes korú férfiak körében nőtt a halandóság, a nők, a fiatalok és az idősek nem voltak érintettek ebben.

Azt más tanulmányok is bizonyították, hogy a nehéz gazdasági körülmények inkább a férfiakra, és azon belül is az alacsonyabb végzettségű vagy keresetű rétegekre vannak negatív hatással. Nick Drydakis a fent már említett tanulmányában is arra következtetésre jut, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszú dolgozó korú emberek mentális egészsége csökken válság idején, ami többek között annak is a következménye, hogy őket érinti leginkább az állam szociális kiadásainak csökkentése.  

Joaquín Moncho és szerzőtársai is a halálozási adatokat vizsgálatánál egy kevésbé szélsőséges megközelítést alkalmaztak a kutatásukban. Azt nézték meg, hogy milyen hatással volt a 2008-as válság a spanyolok mentális egészségére. Kérdőíves adatokat használtak 2006-ból és 2011-ből, ezeket hasonlították össze, hogy megmérjék a válság hatását. Az ő eredményeik szerint a munkanélküli férfiak fizikai jólléte javult a válság után, és a foglalkoztatott nők is javuló egészségről számoltak be. Ezek pozitívan hathattak a lakosság mentális egészségére.

Ugyanakkor a munkanélküliség, a csökkenő jövedelem önmagában rossz hatással van a mentális egészségre, ezért összességében komplex és nem egyértelmű a kapcsolat a válság és a szellemi jóllét között. Bár rosszabb lett a férfiak állapota, míg a nőké jobb, az adatokból nem látszik, hogy ez minek köszönhető, mivel a fent említett két hatás nagyjából kiegyenlítette egymást. Emiatt valami másban kereshető a magyarázat.

A Nature szerint a recesszió okozta életmódbeli váltás sem elhanyagolható. Az embereknek több idejük van aludni, otthon főzni és kevesebb pénzük a káros szenvedélyekre. De fontos hangsúlyozni, hogy a munkanélküliséggel járó stressz tudja ellensúlyozni ezeket a hatásokat, még akkor is, ha válság idején kevésbé jelent ez a helyzet stigmát. Ezen kívül

a fertőző betegségek is megnőttek a lakhatási válság alatt,

Amerikában például a kilakoltatások után elhanyagolt medencés házak hatására megháromszorozódott a nyugat-nílusi láz Kaliforniában, míg Görögországban az egészségügyi megelőzési kiadások csökkenése miatt visszatért a szúnyogok okozta malária és megduplázódott az HIV fertőzések száma.

Természetesen az sem mindegy az elemzés szempontjából, hogy mekkora időtávot vizsgálnak a kutatók. Ludmilla Antonova és szerzőtársai arra fókuszáltak, hogy időskorban milyen problémákhoz vezethet, ha munkaképes korában átélt valaki egy válságot. Az ő érvelésük szerint nem feltétlen azonnaliak a válság okozta egészségügyi károk, ezért fontos a késleltetett hatást is megvizsgálni.

Több mint 20 ezer 50 év feletti embert kérdeztek meg 11 európai országból az egészségükről. Ugyanezekről az emberekről rendelkezésre állt a munkatörténetük, így meg tudták ítélni, hogy mennyire hatott rájuk a válság. Az eredmények azt mutatják, hogy

akik átéltek nagyobb válságot munkaképes korukban, azok rosszabbnak ítélik meg az egészségüket idős korukban

és körükben gyakoribb az előfordulása a krónikus betegségeknek vagy mozgáskorlátozottságnak is. Antonováék adataiból is látszik, hogy ez a hatás jobban érvényesül alacsonyabb státuszú emberek körében.

Azt látszik tehát a témát érintő kutatásokból, hogy nagyon nehéz egyértelműen meghatározni a válság hatását az emberek egészségére. Eltérő a hatás a fizikai egészségre és a szellemire, de nem sikerült még teljesen megérteni a folyamatokat, ahogy a válság kifejti ezekre a hatását. Egy valami viszont teljesen egyértelműen kirajzolódik minden adatból: a szegényebb és kiszolgáltatottabb társadalmi réteg csak rosszul járhat válság idején. Ezért a legfontosabb következtetés, amit levonhatunk, hogy a törvényhozóknak elsődleges feladatának mindenképpen annak kell lennie, hogy ezeket az embereket segítse szociális és egészségügyi intézkedésekkel is.

Élet egészség halálozás mentális betegség válság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 29. 17:38 Világ

Trump új főbírója mögött egy ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadala van

Elérte hosszú ideje forralt célját egy nyilvánosságot kerülő konzervatív érdekcsoport. De olyan eszközökkel, amelyek az egész intézményt bedönthetik.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.