Az áprilisival megegyező mértékben, 5,1 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan múlt hónapban 2020 májusához képest. Ebben továbbra is az üzemanyagoknak van a legnagyobb szerepük, amelyek ára az olajár emlékezetes zuhanásának következtében tavaly tavasszal azelőtt rég nem látott szintre süllyedt.

A 95-ös benzin tavaly májusban a KSH hivatalos adata szerint 311 forintba került literenként, míg a gázolaj 330 forintba. Ehhez képest múlt hónapban a benzinért már 434, a dízelért 432 forintot kellett fizetni a kutaknál. A hivatalos súlyokkal számolva ebből az jön ki, hogy az üzemanyagok 36,2 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt, ami nem sokkal kevesebb, mint az áprilisi 39,2 százalékos drágulás.

A dohányáruk közel 20 százalékos drágulása sem meglepetés, és mivel ennek leginkább az év eleji (uniós kötelezettségből fakadó) adóemelés az oka, ez a hatás egész évben velünk marad az inflációban.

Az élelmiszerek közül a KSH rövid felsorolása szerint kiemelkedően drágult az étolaj (24,6 százalékkal), a tojás (8,7), a margarin és a száraztészta (7), a liszt (6,3), a gyümölcs- és zöldséglevek (6,2), valamint a rizs (6,1 százalék). Jelentősen olcsóbb a sertéshús lett 2020 májusához képest (mínusz 7,5 százalék). Az élelmiszerek átlagosan 2,6 százalékkal kerülnek többe, ami némileg magasabb (0,2 százalékponttal), mint az áprilisi adat.

Az étolaj és a liszt áremelkedését, valamint a sertéshús olcsóbbá válását mi is regisztráltuk a három diszkontlánc (Aldi, Lidl, Penny), valamint a Tesco árait az alapélelmiszerek egy meghatározott körében követő sorozatunkban. Általános áremelkedésnek nem láttuk nyomát, de a mi felmérésünk nem reprezentatív, a KSH sokkal több élelmiszer árváltozását figyeli, és nem csak az említett négy üzletláncban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉtolaj, sertéskaraj és paradicsom - megnéztük, hogy tényleg van-e élelmiszer-drágulásEgy dolog, amit az ENSZ lát a nyersanyagárakban, egy másik, amit a KSH mér Magyarországon a boltokban, mi pedig most hozzátesszük a saját konkrét adatainkat.

Az eleve magas várakozásokat is felülmúló áprilisi infláció után a mostani adat már nem számít meglepetésnek, ugyanakkor azt mutatja, hogy a pénzromlás üteme olyan szinten ragadt, amire 2012 ősze óta nem volt példa. 2021. első öt hónapjában az infláció 3,9 százalék volt, ami felülmúlja a 3 százalékos jegybanki célt, és már az ehhez képest plusz egy százalékpontos toleranciasáv tetejéhez is nagyon közel van.

Igaz, a jegybank már hetekkel ezelőtt egyértelművé tette, hogy lényegében kamatemelésre készül, ezt a szándékát legfeljebb megerősíthette a mai inflációs adat. Főleg úgy, hogy a hektikusan változó árú termékek (például az üzemanyagok) árváltozását nem tükröző maginfláció még gyorsult is, az áprilisi 3,1 százalék után 3,4 százalékra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás és az öregedés hozhatja vissza az inflációt az előttünk álló évekbenJön vissza az infláció. De féljünk tőle, vagy örüljünk neki? Pogátsa Zoltánnal és Móricz Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFordított devizaháborút hoz az emelkedő infláció?Más országok mellett Magyarországon is jól jön az infláció elleni küzdelemben a hazai fizetőeszköz erősebb árfolyama, de a forint esetében ez valószínűleg nem lesz tartós.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat infláció jegybank kamatemelés KSH üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában