A bázishatás miatt lehetett számítani arra, hogy magas lesz az áprilisi inflációs adat, de az előző év azonos időszakához képest mért 5,1 százalék így is kellemetlen meglepetés.
Tavaly áprilishoz képest az üzemanyagoknál a legnagyobb a kontraszt, hiszen emlékezetes módon 2020 áprilisában fordult negatívba az olajár, és habár a benzinkutaknál azért nem fizettek az autósoknak, idehaza is ekkor érték el a mélypontot az üzemanyagok árai.
A KSH adatai szerint ekkor egy liter 95-ös benzin 293 forintba került, a gázolaj pedig 334-be, idén áprilisban viszont már 426, illetve 424 forintba. Ez alapján jön ki, hogy az üzemanyagoknál 39,2 százalékos áremelkedést mért a statisztikai hivatal.
Az év elején életbe lépett adóemelés miatt szintén sokat drágultak a dohányáruk, majdnem kereken ötödével kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt.
Az élelmiszerek közül a KSH rövid felsorolása szerint kiemelkedően drágult az étolaj (22,8 százalékkal), és szintén meghaladta az átlagos inflációt a rizs (7,7), a margarin (7,5), a liszt (7,4) és a száraztészta (6,8) áremelkedése. Átlagosan az élelmiszerek viszont csak 2,4 százalékkal drágultak, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a sertéshús 6,9 százalékkal olcsóbb lett.
A ritkább beszerzés miatt átlagemberként a tartós fogyasztási cikkek árváltozását nehezebb érzékelni, itt mindenesetre 3,4 százalékos inflációt mért a KSH. Az átlagot meghaladta például az új személyautók és kerékpárok áremelkedése (10,4, illetve 10,9 százalék), míg a konyhai és egyéb bútorok 5,5 százalékkal kerültek többe. Érdekes módon a használt autóknál 2,2 százalékos árcsökkenést mért a statisztikai hivatal, pedig a piaci jelzések alapján úgy tűnt, hogy itt is számottevő drágulás kezdődött.
Havi szinten 5,1 százalékos inflációra nincs is példa a KSH rövid, 2017 januárjáig tartó adatsorában, ennél nagyobb számot utoljára 2012 őszén láthattunk. Akkor az éves infláció is kifejezetten magas, 5,7 százalékos volt, azóta a 2019-es 3,4 százalék volt a csúcs.
Az idei első négy hónapban az infláció 3,6 százalék volt, ami még belefér a jegybank 3 plusz/mínusz 1 százalékos céljába, de a következő pár hónap után már – a továbbra is viszonylag erős bázishatás miatt – valószínűleg meghaladja majd azt. A nagy kérdés, hogy mi történik majd az év második felében, a jegybanki várakozásoknak megfelelően visszatér-e a pénzromlás egy mérsékeltebb pályára, vagy magasan marad, lépésre késztetve a döntéshozókat.
