November közepén hozta ki a Központi Statisztikai Hivatal azt az adatot, amely szerint véget ért a magyar gazdaság egy évig tartó recessziója. De mennyire volt súlyos az a visszaesés, ha korábbi recessziókkal vetjük össze, mi okozta, és milyen sajátosságai voltak? Mennyire örüljünk neki, hogy vége a recessziónak, ha ugyan már egyszámjegyű, de még mindig magas az infláció? Mikorra lesz vége a megélhetési válságnak? A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekről a témákról beszélgettünk Virovácz Péterrel, az ING szenior elemzőjével, és Móricz Dániellel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetőjével.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A vendégek, és néhány idézet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):
- Virovácz Péter, az ING szenior elemzője: “már könnyen lehet, hogy egy egy-két éves időszak lesz, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk a válságból és utolértük magunkat. Persze a GDP esetében lehet, hogy már hamarabb látjuk ezt, de az egyes részterületeken, az építőipar tekintetében, a kiskereskedelemben, vagy megfordítva a nézőpontot, a fogyasztás tekintetében, nagyon sok időnek, hosszú-hosszú negyedéveknek kell eltelnie ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a gazdaság sínen van.”
- Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetője: “a munkának az a része, hogy le kellett hozni az inflációt nagyon magas szintről egyszámjegyű tartományba, el lett végezve, és valószínűleg ez még a jelenlegi szintekről tud akár 5-6, átmenetileg akár 3-4 százalékos szintre is süllyedni. De én alapvetően azért azzal számolok, hogy a kétezres évek első évtizedében látott 4-5-6-7 százalékos inflációs környezete lesz az, ami majd jellemezni fogja Magyarországot.”
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját
Hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. A hajót át is nevezték: néhány napja már nem Cassiopeiának, hanem Aragónak hívják.
