Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. február 1. 18:41 Világ

Ez a két ábra megmutatja, hogy mennyire nehéz elszakadni az olajtól és a széntől

Ha Magyarországon nem is, de a világban az elmúlt években örvendetesen nőtt a megújuló források, elsősorban a szél- és a napenergia szerepe az energiatermelésben. Első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy minden rendben, ha így megy tovább, kipipálhatjuk a klímaváltozás megállításának feladatát.

Van azonban pár dolog, amiért mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a felfutás nagyon alacsony szintről kezdődött, így a dinamikus növekedés ellenére sok időbe telhet, míg ezek a források igazán meghatározó szerepet játszanak az energiarendszerben.

Jól mutatja ezt a BP tavalyi összefoglalója a világ energetikai helyzetéről, amely egy nagy hagyományokkal bíró dokumentum, a 2018-as már a 67. kiadás. Az egyik ábra azt mutatja, hogyan változott a különböző források szerepe a világ teljes energiafelhasználásán belül 1965 és 2017 között. Sorrendben látható a kőolaj, a szén, a földgáz, a vízenergia, az atomenergia és a vízenergián kívüli megújulók százalékos aránya.

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2018

Jól látható, hogy a kőolaj fontossága trendszerűen csökken, de még így is valamivel több mint a harmadát adja a világ teljes energiafelhasználásának. Érdekes megfigyelni, hogy a szén részesedése az olajhoz képest pont ellentétesen mozog, 2017-ben 27,6 százalék volt. A földgáz egyre fontosabbá válik, tavalyelőtt már 23,4 százalék volt a részesedése.

A vízenergia szerepe alig változik, az atomé pedig nagyjából az ezredforduló óta csökken. Szintén jól látható a vízenergián kívüli megújulók (szél, geotermia, nap, biomassza, hulladék) gyors térnyerése, ami 2017-ben már 3,6 százalékos részesedéshez vezetett. Sőt, a helyzet még ennél is kedvezőbb, mivel a bioüzemanyagok fogyasztását a BP statisztikusai az olajnál számolják el, miközben megújuló forrásról van szó. Utóbbiakat is odaszámolva a megújulók aránya 4,2 százalék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPletser Tamás: Jobb lenne, ha a sarkvidéki kőolajat ott hagynánk, ahol vanG7 podcast! Tényleg azért tankolunk most olcsóbban, mint egy-két hónapja, mert egy szaúdi halálosztag meggyilkolt egy újságírót. A kőolajpiac rejtelmei az Erste elemzőjével.

A tendencia tehát kedvező, és valószínűleg folytatódni is fog, hiszen a szél– és a napenergia a világ sok országában piaci alapon is kifizetődő, olcsóbban lehet így áramot termelni, mint hő- vagy atomerőművekkel. Klímavédelmi szempontból azonban egyáltalán nem biztos, hogy van annyi időnk, amennyi a megújulóknak a teljes hatalomátvételhez kell. Ha ugyanis a felmelegedés mértéke meghaladja a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest – amelyből 1 fok már biztosan teljesült, de ennél valószínűleg valamivel több is –, akkor a folyamat nagy eséllyel megállíthatatlanná válik.

A nyomást fokozza, hogy hiába csökken az olaj és a szén relatív súlya, a felhasznált mennyiség jellemzően így is nő, mert közben a teljes energiatermelés gyarapszik. Ezt mutatja ez az ábra az 1992 és 2017 közötti időszakra, a világ energiafogyasztását millió tonna olajegyenértékben kifejezve.

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2018

2017-ben a világ energiafelhasználása 2,2 százalékkal nőtt, ami 2013 óta a leggyorsabb ütem. A földgáz fogyasztása nőtt a leginkább, 83 millió tonna olajegyenértékkel, amelyet a megújulók (plusz 69 millió tonna, bioüzemanyagokkal együtt 72 millió) és az olaj (plusz 65 millió) követett. A szén felhasználása 25,5 millió tonnával nőtt, a vízenergiáé 5,3 millióval, az atomé 5,2 millióval.

Az energiatermelésnek úgy kellene átalakulnia, hogy ne csak arányaiban, hanem abszolút mértékben is csökkenjen a fosszilis források, elsősorban a fajlagosan a legtöbb szén-dioxidot a légkörbe juttató kőszén, másodsorban pedig az olaj felhasználása. A földgáz ezeknél kevésbé szennyező, így ha a növekvő fogyasztása az előbbieket helyettesíti, az kedvező a klímaváltozás lelassítása szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 módszer, amellyel meg lehetne fékezni a klímaváltozástAz emberiség rendelkezik azzal a tudományos, technikai és ipari háttérrel, amelynek segítségével 50 év alatt megbirkózhat a problémával.

Világ éghajlatváltozás energetika széndioxid-emisszió Olvasson tovább a kategóriában

Világ

2019. február 19. 11:24 Világ

Jobban függnek gázügyben az oroszok Európától, mint fordítva

Egyáltalán nem olyan biztos, hogy az Északi Áramlat Putyin trükkje, mint ahogyan azt az angolszász sajtó állítja. Oroszország jobban függ Európától, mint fordítva.

2019. február 14. 17:37 Világ

Várhatjuk-e az államtól, hogy megmentsen minket a természeti katasztrófától?

Van egy titka az államilag finanszírozott kutatás-fejlesztésnek, amire a piac nem képes. Hogy hagyja a kutatókat hibázni.

Torontáli Zoltán
2019. február 14. 15:24 Világ

A Tesco bezár 30 lengyel üzletet, és nem tart nyitva éjjel Szlovákiában

Lengyelországban a boltszám csökkenése négy éve megy, Szlovákiában nem éri meg az éjjeli nyitva tartás.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.