Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. február 1. 18:41 Világ

Ez a két ábra megmutatja, hogy mennyire nehéz elszakadni az olajtól és a széntől

Ha Magyarországon nem is, de a világban az elmúlt években örvendetesen nőtt a megújuló források, elsősorban a szél- és a napenergia szerepe az energiatermelésben. Első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy minden rendben, ha így megy tovább, kipipálhatjuk a klímaváltozás megállításának feladatát.

Van azonban pár dolog, amiért mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a felfutás nagyon alacsony szintről kezdődött, így a dinamikus növekedés ellenére sok időbe telhet, míg ezek a források igazán meghatározó szerepet játszanak az energiarendszerben.

Jól mutatja ezt a BP tavalyi összefoglalója a világ energetikai helyzetéről, amely egy nagy hagyományokkal bíró dokumentum, a 2018-as már a 67. kiadás. Az egyik ábra azt mutatja, hogyan változott a különböző források szerepe a világ teljes energiafelhasználásán belül 1965 és 2017 között. Sorrendben látható a kőolaj, a szén, a földgáz, a vízenergia, az atomenergia és a vízenergián kívüli megújulók százalékos aránya.

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2018

Jól látható, hogy a kőolaj fontossága trendszerűen csökken, de még így is valamivel több mint a harmadát adja a világ teljes energiafelhasználásának. Érdekes megfigyelni, hogy a szén részesedése az olajhoz képest pont ellentétesen mozog, 2017-ben 27,6 százalék volt. A földgáz egyre fontosabbá válik, tavalyelőtt már 23,4 százalék volt a részesedése.

A vízenergia szerepe alig változik, az atomé pedig nagyjából az ezredforduló óta csökken. Szintén jól látható a vízenergián kívüli megújulók (szél, geotermia, nap, biomassza, hulladék) gyors térnyerése, ami 2017-ben már 3,6 százalékos részesedéshez vezetett. Sőt, a helyzet még ennél is kedvezőbb, mivel a bioüzemanyagok fogyasztását a BP statisztikusai az olajnál számolják el, miközben megújuló forrásról van szó. Utóbbiakat is odaszámolva a megújulók aránya 4,2 százalék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPletser Tamás: Jobb lenne, ha a sarkvidéki kőolajat ott hagynánk, ahol vanG7 podcast! Tényleg azért tankolunk most olcsóbban, mint egy-két hónapja, mert egy szaúdi halálosztag meggyilkolt egy újságírót. A kőolajpiac rejtelmei az Erste elemzőjével.

A tendencia tehát kedvező, és valószínűleg folytatódni is fog, hiszen a szél– és a napenergia a világ sok országában piaci alapon is kifizetődő, olcsóbban lehet így áramot termelni, mint hő- vagy atomerőművekkel. Klímavédelmi szempontból azonban egyáltalán nem biztos, hogy van annyi időnk, amennyi a megújulóknak a teljes hatalomátvételhez kell. Ha ugyanis a felmelegedés mértéke meghaladja a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest – amelyből 1 fok már biztosan teljesült, de ennél valószínűleg valamivel több is –, akkor a folyamat nagy eséllyel megállíthatatlanná válik.

A nyomást fokozza, hogy hiába csökken az olaj és a szén relatív súlya, a felhasznált mennyiség jellemzően így is nő, mert közben a teljes energiatermelés gyarapszik. Ezt mutatja ez az ábra az 1992 és 2017 közötti időszakra, a világ energiafogyasztását millió tonna olajegyenértékben kifejezve.

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2018

2017-ben a világ energiafelhasználása 2,2 százalékkal nőtt, ami 2013 óta a leggyorsabb ütem. A földgáz fogyasztása nőtt a leginkább, 83 millió tonna olajegyenértékkel, amelyet a megújulók (plusz 69 millió tonna, bioüzemanyagokkal együtt 72 millió) és az olaj (plusz 65 millió) követett. A szén felhasználása 25,5 millió tonnával nőtt, a vízenergiáé 5,3 millióval, az atomé 5,2 millióval.

Az energiatermelésnek úgy kellene átalakulnia, hogy ne csak arányaiban, hanem abszolút mértékben is csökkenjen a fosszilis források, elsősorban a fajlagosan a legtöbb szén-dioxidot a légkörbe juttató kőszén, másodsorban pedig az olaj felhasználása. A földgáz ezeknél kevésbé szennyező, így ha a növekvő fogyasztása az előbbieket helyettesíti, az kedvező a klímaváltozás lelassítása szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 módszer, amellyel meg lehetne fékezni a klímaváltozástAz emberiség rendelkezik azzal a tudományos, technikai és ipari háttérrel, amelynek segítségével 50 év alatt megbirkózhat a problémával.

Világ éghajlatváltozás energetika széndioxid-emisszió Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. április 23. 13:54 Világ

Fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet

A klímaváltozás miatti tüntetésekre óriási a kereslet, egy 16 éves diák vagy egy pár hónapos szervezet is globális megmozdulásokat hívott életre, akár milliós részvétellel.

Torontáli Zoltán
2019. április 21. 11:57 Világ

Hamarosan kidurran a legnagyobb e-autós lufi

Több száz cég gyárt elektromos autókat Kínában, de hosszabb távon ennyi biztosan nem él meg.

Váczi István
2019. április 20. 17:43 Világ

Putyin döntötte el, hogy többet kell fizetned a benzinkúton

Kis híján kudarcba fulladt az olajár esését megfordító decemberi OPEC-csúcs, de az oroszok fellépése megváltoztatta az események menetét.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58 Adat, Közélet

Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott

Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.