Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. október 8. 09:46 Élet, Világ

Korábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltuk

Fordulópontot jelenthet az ENSZ hétfőn közreadott jelentése, amely a korábbiaknál jóval sötétebb képet fest a klímaváltozás hatásairól. A jelentés szerint a drámai változások megakadályozásához olyan gyors és olyan méretű változások szükségesek a világgazdaságban, amelyekre még nem volt példa a történelemben.

A jelentést az ENSZ egyik szervezete, a Éghajlat-változási Kormányközi Testület adta ki, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy értékelje és összefoglalja a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, saját kutatást nem is végez. A mostani jelentést 40 ország 91 tudósa készítette el több mint hatezer tudományos kutatás alapján.

A jelentés egyik legfontosabb állítása a New York Times összefoglalója szerint, hogy a korábban gondolttal ellentétben már alacsonyabb mértékű felmelegedés is katasztrofális következményekkel járhat. Eddig az volt a meghatározó és általános elfogadott nézet – és a 2015-ös párizsi klímaegyezménybe is ezt rögzítették -, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb két Celsius-fokkal legyen melegebb a globális átlaghőmérséklet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár tudósok szerint is készülni kell a megszokott világunk végéreA mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övező tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekről.

A mostani jelentés szerint azonban már 1,5 fokos emelkedés is komoly krízist okozna a világban. Ebből ráadásul egy fok már meg is valósult. Az ENSZ egyszerűsített ábráján így néz ki az eddigi és a – különböző forgatókönyvek szerint várható – jövőbeli melegedés:

A jelentés szerint a másfél fokos átlagos melegedés is a mostaninál jóval komolyabb élelmiszerhiányt, erdőtüzeket, aszályokat okozna vagy például a korallok tömeges elpusztulását. Ha az üveghatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódna, akkor az ENSZ jelentése 2040-re becsli a 1,5 fokos növekedés elérését.

Élet az egyik manilai negyedben. Fotó: AFP

A riport szerint már 1,5 fokos emelkedésnél is 50 millió, délkelet-ázsiai és arab országokban élő embernek kellene elhagynia az otthonát a tengerszint emelkedése miatt, a 2 fokos emelkedésnél ez jelentősen nőhet. “A világ egyes országaiban a határoknak egyszerűen el fog tűnni a szerepe. Felállíthatsz egy falat, hogy megállíts 10 ezer, 20 ezer vagy egymillió embert, de 10 milliót már nem tudsz” – mondta a New York Timesnak a jelentés egyik indiai szerzője.

A jelentés szerint a folyamat megállításához az üvegházhatású gázok mértékét a 2010-es szint 45 százalékával kellene csökkenteni 2030-ra, és a kibocsátásukat teljesen meg kellene szüntetni 2050-re. A klímaváltozás elleni harcban szintén kulcsfontosságú lenne a szén visszaszorítása. Jelenleg a megtermelt áram 40 százalékát állítják elő szénből, ezt 1-7 százalék közötti értékre szorítaná vissza a jelentés. A megújuló energiákból jelenleg az áramtermelés 20 százaléka származik, ezt 67 százalékra kellene növelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszakadt Magyarország a megújuló energiatermelésben, de a lopott fás trükkel teljesíti a vállalásokatÉrdemi zöld beruházások helyett leleményes trükközéssel tudja teljesíteni Magyarország a klímacsomagban tett vállalását.

Bár az emberiség mai tudása elégséges lenne ahhoz, hogy megállítsuk a klímaváltozást, de a jelentés szerint könnyen lehet, hogy ezt mégsem érjük el a politika miatt. Az üvegházhatású gázok visszaszorításához például a fosszilis energiahordozókból származó üzemanyagok komoly adóemelésére lenne szükség, de ez az Egyesült Államokban elképzelhetetlen lenne a politikai vezetők számára. Donald Trump többször is arról beszélt, hogy növelné például a szénkitermelést, a klímaváltozáson pedig gúnyolódik. Brazília pedig azt a Jair Bolsonarót készül elnökké választani, aki Trumphoz hasonlóan kilépne a párizsi klímaegyezményből.

Élet Világ klímaegyezmény klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.