Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. október 8. 09:46 Élet, Világ

Korábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltuk

Fordulópontot jelenthet az ENSZ hétfőn közreadott jelentése, amely a korábbiaknál jóval sötétebb képet fest a klímaváltozás hatásairól. A jelentés szerint a drámai változások megakadályozásához olyan gyors és olyan méretű változások szükségesek a világgazdaságban, amelyekre még nem volt példa a történelemben.

A jelentést az ENSZ egyik szervezete, a Éghajlat-változási Kormányközi Testület adta ki, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy értékelje és összefoglalja a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, saját kutatást nem is végez. A mostani jelentést 40 ország 91 tudósa készítette el több mint hatezer tudományos kutatás alapján.

A jelentés egyik legfontosabb állítása a New York Times összefoglalója szerint, hogy a korábban gondolttal ellentétben már alacsonyabb mértékű felmelegedés is katasztrofális következményekkel járhat. Eddig az volt a meghatározó és általános elfogadott nézet – és a 2015-ös párizsi klímaegyezménybe is ezt rögzítették -, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb két Celsius-fokkal legyen melegebb a globális átlaghőmérséklet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár tudósok szerint is készülni kell a megszokott világunk végéreA mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övező tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekről.

A mostani jelentés szerint azonban már 1,5 fokos emelkedés is komoly krízist okozna a világban. Ebből ráadásul egy fok már meg is valósult. Az ENSZ egyszerűsített ábráján így néz ki az eddigi és a – különböző forgatókönyvek szerint várható – jövőbeli melegedés:

A jelentés szerint a másfél fokos átlagos melegedés is a mostaninál jóval komolyabb élelmiszerhiányt, erdőtüzeket, aszályokat okozna vagy például a korallok tömeges elpusztulását. Ha az üveghatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódna, akkor az ENSZ jelentése 2040-re becsli a 1,5 fokos növekedés elérését.

Élet az egyik manilai negyedben. Fotó: AFP

A riport szerint már 1,5 fokos emelkedésnél is 50 millió, délkelet-ázsiai és arab országokban élő embernek kellene elhagynia az otthonát a tengerszint emelkedése miatt, a 2 fokos emelkedésnél ez jelentősen nőhet. “A világ egyes országaiban a határoknak egyszerűen el fog tűnni a szerepe. Felállíthatsz egy falat, hogy megállíts 10 ezer, 20 ezer vagy egymillió embert, de 10 milliót már nem tudsz” – mondta a New York Timesnak a jelentés egyik indiai szerzője.

A jelentés szerint a folyamat megállításához az üvegházhatású gázok mértékét a 2010-es szint 45 százalékával kellene csökkenteni 2030-ra, és a kibocsátásukat teljesen meg kellene szüntetni 2050-re. A klímaváltozás elleni harcban szintén kulcsfontosságú lenne a szén visszaszorítása. Jelenleg a megtermelt áram 40 százalékát állítják elő szénből, ezt 1-7 százalék közötti értékre szorítaná vissza a jelentés. A megújuló energiákból jelenleg az áramtermelés 20 százaléka származik, ezt 67 százalékra kellene növelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszakadt Magyarország a megújuló energiatermelésben, de a lopott fás trükkel teljesíti a vállalásokatÉrdemi zöld beruházások helyett leleményes trükközéssel tudja teljesíteni Magyarország a klímacsomagban tett vállalását.

Bár az emberiség mai tudása elégséges lenne ahhoz, hogy megállítsuk a klímaváltozást, de a jelentés szerint könnyen lehet, hogy ezt mégsem érjük el a politika miatt. Az üvegházhatású gázok visszaszorításához például a fosszilis energiahordozókból származó üzemanyagok komoly adóemelésére lenne szükség, de ez az Egyesült Államokban elképzelhetetlen lenne a politikai vezetők számára. Donald Trump többször is arról beszélt, hogy növelné például a szénkitermelést, a klímaváltozáson pedig gúnyolódik. Brazília pedig azt a Jair Bolsonarót készül elnökké választani, aki Trumphoz hasonlóan kilépne a párizsi klímaegyezményből.

Élet Világ klímaegyezmény klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. augusztus 20. 15:01 Élet

Kürtöskalácsozó nyílt egy indiai nagyvárosban

Indiában tör utat a magyar soft power: csilis csirkés és szárított céklás kürtöskalács fogant meg egy budapesti nyaraláson.

Hajdu Miklós
2019. augusztus 19. 07:01 Élet

Árat kell emelniük a kortárs magyar művészeknek, ha sikeresek akarnak lenni külföldön

Sokáig túl olcsók voltak a magyar kortárs művek árai a hazai műtárgypiacon ahhoz, hogy külföldi gyűjtők komolyan vegyék őket. Az utóbbi néhány évben viszont végre változás indult ebben a kérdésben, amivel mindenki jól járhat.

Fabók Bálint
2019. augusztus 18. 19:28 Élet

A balatoni vaddisznó-invázió csak a kezdete az ember-vaddisznó konfliktusnak

Világszerte egyre nagyobb probléma a városokban feltűnő vaddisznók inváziója. Magyarországon is látványosan elszaporodtak, és a legveszélyesebb állatok közé tartoznak.

Fontos

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.