Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. szeptember 30. 16:45 Élet

Már tudósok szerint is készülni kell a megszokott világunk végére

A világ végéről vagy legalábbis a mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övező tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekről. A globális felmelegedéssel kapcsolatos diskurzus egyre kevésbé szól arról, hogy a folyamat miképp állítható meg, hanem inkább a változó éghajlathoz történő alkalmazkodás lehetőségeit firtatja. Kibontakozott egy ma még szélsőségesnek tűnő irányzat is, aminek képviselői – akik között ott vannak jó nevű akadémiai intézmények elismert munkatársai is – az éghajlatváltozás drasztikus gazdasági, politikai és társadalmi következményeire való felkészülést sürgetik.

A Businessweek összefoglalója szerint a globális felmelegedéshez való alkalmazkodást sürgető szakértők egyelőre leginkább arról beszélnek, hogyan vészelhetjük át legjobban az extrém időjárási körülmények azonnali következményeit. Ez a téma már nemcsak tudósok párbeszédének tárgya, hanem ott van a szakpolitikusok asztalán is. Sőt, már költséges intézkedések is körvonalazódnak, amelyek az ENSZ jelentése szerint a fejlődő országokban 2050-ig akár évi 500 milliárd dollárt is felemészthetnek. Az Egyesült Államokban is dollármilliárdokba kerülő tengeri védőgátakat terveznek, a természeti károkra vonatkozó biztosítások terjedésével pedig egyre többek érezhetik majd a saját pénztárcájukon, hogy már nemcsak tenni kell a felmelegedés ellen, hanem alkalmazkodni is a következményeihez.

A kutatók szélesedő csoportja viszont úgy látja, eljött az ideje, hogy ne csak a viharoktól és a tengerszint emelkedésétől próbáljuk megvédeni magunkat.

Az úgynevezett mély alkalmazkodást*Deep adaptation sürgető szakértők szerint el kell kezdeni a felkészülést a hálózati áramellátás összeomlására és az élelmiszerellátás akadozása is, ami a nyugati típusú társadalmakat alapjaiban rázhatja meg. Nem meglepő módon e tudósok szerint a mostani fogyasztói igényeket nemsokára fel kell adni, azonban vannak, akik továbbmennek, és a jelenleg még pezsgő part menti városok hamarosan bekövetkező eltűnésével is számolnak. William Clark, a Harvard professzora évtizedeken átívelő infrastrukturális beruházások indítása mellett érvel, amelyek lehetővé tennék az óceánhoz közel élők átköltöztetését a kontinensek belsőbb, sokszor szárazabb területeire.

Politikai elemzők is figyelmeztetnek: ha a kormányok nem készülnek fel időben arra, hogy a jelenlegi lakóhelyek jelentős része élhetetlenné válik, akkor több millió ember kényszerül majd arra, hogy útra keljen. Az országok vezetőinek arra is számítaniuk kell, hogy a klímaváltozás okozta problémák nagy részét nem fogják tudni a határaikon belül kezelni, nemzetközi együttműködésre lesz szükség a békés megoldás érdekében. Nem tartható fent tehát az a szemlélet, hogy az egyes országok csak saját magukra nézve tekintik biztonsági kockázatnak a felmelegedés következményeit.

Az igazán pesszimista szakemberek, például Guy McPherson, az Arizonai Egyetem professzor emeritusa szerint

ha a sarkvidéki jégtakaró eltűnik, akkor megy vele a civilizáció is.

Ezt a szélsőséges nézetet egyelőre kevesen osztják a tudományos életben, mindenesetre a Businessweek által megkérdezett szakértők szerint újabban egyre több kutató vizsgálja, hogy a klímaváltozás okozhatja-e az emberiség kihalását. Ez nyilván a legszélsőségesebb forgatókönyv, de a Berkeley Egyetemen tanító Solomon Hsiang azt kellőképpen bizonyítottnak látja, hogy ha felgyorsul az éghajlat átalakulása, az veszélyezteti az élelmiszerellátást és a most működő társadalmi rendszereket.

Márpedig egyre több jel utal arra, hogy a klímaváltozás nagyban zajlik, elég csak a néhány héttel ezelőtti európai hőhullámra vagy szűkebb környezetünket nézve a magyarországi élővilág javában zajló átalakulására gondolni. Ez a mezőgazdaság szempontjából meglehetősen sötét jövőképre enged következtetni – a Kárpát-medence ugyanis igencsak sérülékeny területnek számít a klímakutatók szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz éghajlatváltozás javában pusztítja a magyar erdőket, a fenyőktől és a bükkfától elbúcsúzhatunkHarminc éven belül az erdőterületek drasztikusan fognak csökkenni, és megjelenik a Magyarországon eddig ismeretlen füves pusztaság, a sztyepp.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre gyakoribbak az inváziós rovarok MagyarországonAz elmúlt húsz évben annyi idegenhonos rovart észleltek, mint az azt megelőző 110 évben összesen. A klímaváltozás és a világkereskedelem a jelenség két fő oka.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA málna eltűnik Magyarországról, a meggy viszont nagyon pörögA fontosabb gyümölcsök közül egyedül a meggy termése nőtt a rendszerváltás óta.

Jem Bendell, aki a mély alkalmazkodás fogalmát elterjesztette, úgy látja, hogy a változó éghajlat következményeire az emberiségnek olyan válaszokat kell találnia, amelyekkel csökkenthetők a civilizáció összeomlása okozta sokkok. Nem pedig azon igyekezni, hogy a népesség egy szűk csoportja minél tovább tudjon túlélni az egyre élhetetlenebb éghajlatú bolygón. Ez a gondolkozásmód még meglehetősen távolinak tűnik, egyelőre leginkább a környezetszennyezés visszafogására tett vállalásokról szólnak a szakterület legfontosabb eseményei. Sőt, nem is nyilvánvaló mindenki számára a klímaváltozás aggasztó folyamata: Donald Trump amerikai elnök például kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből*A szerződést 195 ország írta alá, vállalva, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Az egyezményt csak az Egyesült Államok utasítja el..

Élet hőhullám klímaegyezmény klímaváltozás tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Kolozsi Ádám
2023. március 23. 04:34 Élet

Minden tizedfok számít, de hatszor ennyi befektetés kellene a klímaválság megállítására

A legrosszabb forgatókönyv még elkerülhető, de az eddigi lépéseknél sokkal többre van szükség, további késlekedésre egyszerűen nincs idő, az éghajlati és ökológiai rendszer visszafordíthatatlan kárai szempontjából döntőnek tartott másfél fokos melegedés tartására is csak extrém optimista forgatókönyv esetén látszik még némi esély - az IPCC hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésének fő üzenetei ismerősen unalmasnak tűnhetnek a közvéleményben, miközben egy, a korábbiaknál is erősebb vészjelzésről van szó. A klímakommunikáció szokásos paradoxona: az apokaliptikusnak érzett figyelmeztetések kifáradnak, a visszafogott szakmai tónus viszont sem a döntéshozók, sem a közvélemény ingerküszöbét nem üti át.

Katona Hajnalka
2023. március 19. 14:13 Élet

A rasszizmus is oka lehet annak, hogy alacsonyak a jóléti kiadások Amerikában

Minél magasabbnak hiszik a feketék arányát a támogatott állampolgárok között, annál inkább ellenzik a jóléti kiadásokat.

Pálos Máté
2023. március 18. 17:05 Élet

Ahhoz képest, hogy milyen sokba került, kevesen nézték eddig a Hadikot

Megnéztük a kultúrpolitikai presztízsberuházás, a Hadik első heti számait, az extrém magas állami gyártási támogatás fényében is.

Fontos

Váczi István
2023. március 22. 10:02 Világ

Új csatahelikoptereket kap Szlovákia az Ukrajnának átadott régi vadászgépekért cserébe

A MiG-29-esek kivonását már korábban eldöntötték, így anyagilag valószínűleg remek ügyletet hozott össze a szomszédos ország.

Váczi István
2023. március 21. 17:59 Vállalat

Heteken belül hozzájuthatnak pénzükhöz a Wizz Air pórul járt utasai

A légitársaság vezérigazgatója elismerte, hogy tavaly nyáron lényegében összeomlott a működésük, de szavai szerint hamarosan felszámolják ennek következményeit.

Bogár Zsolt
2023. március 21. 16:56 Világ

Magyarország a tűréshatáron

Az új sorozat arra keresi a választ, milyen helyzetben és hogyan reagál Magyarország az átalakuló világrendre.