Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. december 9. 07:26 Élet

Egyre gyakoribbak az inváziós rovarok Magyarországon

Idén márciusban egy PhD-hallgató 1732 példányát találta meg egy pár milliméternyi inváziós rovarnak, a tölgycsipkéspoloskának egy békéscsabai tölgyfa törzsén. “Általában csoportosan telelnek, de ez szélsőségesen nagy szám volt” – mondta az esetről Csóka György, akinek a vezetésével épp azt mérték fel, hogy a hideg mennyire állíthatja meg a rendkívül gyorsan terjedő rovart.

“A tölgycsipkéspoloskák megjelenése egy nagyon friss jelenség, nagyon foglalkoztat bennünket” – mondta Csóka, aki a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tudományos tanácsadója, és alapvetően Mátrafüredről követi az inváziós erdei rovarok sorsát Magyarországon. Azokat a gyorsan terjeszkedő, idegenhonos rovarokat nevezzük inváziósnak, amelyek környezetükre számottevő hatást gyakorolnak. Nem minden idegenhonos faj válik invázióssá, de sok példa van arra, hogy egyes fajok rendkívül jelentős károkat okozhatnak.

A képen látható zöld koronák kőrisek, a körülötte lévő tölgyek mind elszíneződtek. Forrás: Csóka György

Egyre több a jövevény

A magyarországi fásszárúakon észlelt inváziós rovarok legnagyobb részben Ázsiából és Észak-Amerikából származnak. Egyre növekvőbb ütemben jelennek meg nálunk, az utóbbi 20 évben több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben (összesen mintegy 120 fajt észleltek fásszárú növényeken az elmúlt 130 évben). A jövevények leginkább tetvek, poloskák és kabócák közül kerülnek ki.

A rovarok rohamos, globális terjeszkedése elsősorban a folyamatosan bővülő világkereskedelemre vezethető vissza. Főleg fából készült csomagolóanyagban, például raklapokban hurcolják be a rejtetten fejlődő lárvákat. Veszélyes ázsiai cincérfajok lárvái például keltek már ki Németországban gyerekbútorból, Horvátországban pedig ázsiai származású bonsai növényekből.

A globalizáció mellett az éghajlatváltozásnak is szerepe van az inváziós rovarok elterjedésében. Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol az utóbbi években növekszik az erdőkárok gyakorisága és területe. Az egyre gyakoribb aszályok miatt a fák ellenállóképessége gyengül, ezáltal könnyebben esnek áldozatául kártevők és kórokozók támadásainak. Ezzel egyidejűleg az enyhébb teleknek, és a meleg, aszályos nyaraknak köszönhetően egyes kártevő rovarok elterjedési területe is észak felé tolódik. Számos olyan faj telepszik meg nálunk, amely korábban szinte ritkaságnak számított.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz éghajlatváltozás javában pusztítja a magyar erdőket, a fenyőktől és a bükkfától elbúcsúzhatunkHarminc éven belül az erdőterületek drasztikusan fognak csökkenni, és megjelenik a Magyarországon eddig ismeretlen füves pusztaság, a sztyepp.

“A kemény telek és a csapadékos nyár nem kedvez a károkozóknak, az enyhe telek viszont megkönnyíthetik az áttelelést” – mondta Csóka György. A klímaváltozás hatására jó példa a gyapottok-bagolylepke, amely eredetileg Észak-Afrikában és Dél-Európában honos. Magyarországon negyven éve kifejezetten ritkaságnak számított. Az utóbbi évtizedekben azonban az enyhe telek és az aszályos nyarak miatt tömegesen elszaporodott, és rendszeresen károkat okoz mezőgazdaságban, időnként pedig fiatal erdőállományokban is.

Tömegesen szaporodó poloska

Több faj esetében azonban a kemény telek sem tudják korlátozni a terjeszkedést, mint például a cikk elején említett tölgycsipkéspoloska. Az Észak-Amerikából származó poloskafajt Európában először Olaszországban észlelték 2000-ben, Magyarországon 2013-ban jelent meg. A következő években több helyen is felbukkant Kelet-Magyarországon. Az elmúlt két évben igen gyorsan terjeszkedett, idén őszre a Dunántúl északi felének kivételével már az ország minden részén észlelték a példányait.

A tölgycsipkéspoloska ismert magyarországi előfordulásai. Pirossal az erős fertőzési gócok láthatóak. Forrás: Csóka György

Bár a kifejlett poloskák képesek repülni is, terjedésükben vélhetően a közúti forgalom játszik meghatározó szerepet. Ezt támasztja alá, hogy legelőször általában a forgalmas utak mentén jelennek meg, és innen hatolnak be a forgalom által kevésbé érintett erdőterületekre. „Néhány autóra pottyant poloska ‘autóstopposként’ rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat” – mondja Csóka György. A tölgycsipkéspoloskát őshazájában, az USA-ban nem tartják jelentős kártevőnek, de elterjedésének és tömeges fellépésének Európában komoly következményei lehetnek.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet és a Szent István Egyetem kutatói által írt tanulmány szerint idén nyárra a csipkéspoloskák már tömeges lombsárgulást okoztak a déli megyék tölgyeseiben, becsléseik szerint 5-6 ezer hektáron (ez mintegy 8 ezer focipálya méretének felel meg).

A csipkéspoloska szívogatása miatt ugyanis apró sárga foltok jelennek meg a leveleken, a foltok növekszenek, majd összeolvadnak. A sárgulás miatt csökken a levelek fotoszintetikus aktivitása (a fotoszintézis a földi élet egyik legalapvetőbb folyamata, mely során a növények oxigént állítanak elő, és szén-dioxidot kötnek le). Erős fertőzés esetén a levelek idő előtt elszáradnak és lehullnak. A kártétel hosszú távú hatásai egyelőre még nem ismertek, de nagyon valószínű, hogy a tölgyekre negatívan fognak hatni. Ez a hatás sokrétű lehet. Ronthatja a fák ellenálló képességét, visszafoghatja növekedésüket és akár a makktermést is csökkentheti. Azt sem lehet tudni, hogy a poloska tömeges jelenléte hogyan befolyásolja majd a tölgyeken élő rovaregyütteseket.

Poloskák miatt elsárgult levél. Forrás: Csóka György

Csóka György és kutatótársai azt vizsgálták, hogy a legutóbbi, viszonylag kemény tél megfékezhette-e a poloskák tömeges terjedését. A kutatók azt valószínűsítették, hogy a váratlan tömegszaporodás egyik előmozdítója az előző három, rendkívül enyhe tél volt. Ezért tél végén közel ötezer poloskát gyűjtöttek össze a fák törzseiről. A poloskák ugyanis lombhullás idején védett helyre bújnak, például fakéreg alá, és itt vészelik át a hideg időt.

Az öt helyen begyűjtött poloskák 64 százaléka élt, ami arra utal, hogy a legutóbbihoz hasonló telek önmagukban nem fogják korlátozni a poloskák terjeszkedését. Egyelőre nem ismernek hatékony védekezést ellene, és ugyan vannak természetes ellenségei (mint például a katicabogarak), de ezek egyike sem tűnik képesnek arra, hogy szabályozza a populációit.

A tölgycsipkéspoloska. Forrás: Csóka György

Igazán veszélyes faj még nem jött

Az elmúlt évek talán legismertebb inváziós rovarfaja a szelídgesztenye gubacsdarázs, a gesztenye egyik legveszélyesebb kártevő rovarja. A Kínából származó rovar nőstényei a rügyekbe petéznek, és a rügyből fejlődő gubacsok gátolják a hajtások fejlődését. Ez a korona ritkulását okozza, ami estenként akár a fa pusztulásához is vezethet, azon túl 50-75 százalékkal csökkentheti a termésmennyiséget. Magyarországon 2009-ben, egy Budapest környéki családi ház kertjében észlelték az első példányát egy olyan fán, amelyet előző év őszén vásároltak egy nemzetközi kertészeti áruházláncnál.

A gubacsdarazsak jelenléte azért látványos, mert a gesztenyefák jelentős része városokban kertekben tenyészik, tehát szem előtt van. Az ökoszisztémára azonban kisebb veszélyt jelent, mint például a tölgy-csipkéspoloska, amely potenciálisan az összes magyarországi tölgyfajt veszélyezteti. Míg szelídgesztenyéből Magyarországon pár ezer hektár van, addig tölgyekből mintegy félmillió hektár, amely az összes magyar erdőterület több mint egynegyede.

Csóka György szerint biztosra vehető, hogy a jövevényfajok egyre gyakoribb megjelenése folytatódni fog. Ez már csak amiatt is biztos, mert több olyan fajról tudnak, amelyek az országhatár közelében megtelepedett és terjeszkedik. A védekezés azonban nem egyszerű. Az erdőkben önmagában az óriási méretek, vagy éppen a káros ökológiai mellékhatások miatt sem lehet vegyszerekkel védekezni az inváziós fajok ellen. Adott esetben a természetes ellenségek betelepítése jelenthet megoldást, de ez rendkívüli körültekintést igényel a lehetséges továbbgyűrűző hatások miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A probléma kezelése mellett a kialakulásának megakadályozása is nehéz. “Az Európai Unión belül az áru szabadon áramlik. Bár vannak növény-egészségügyi előírások, azokat meglehetősen nehéz betartatni, illetve ellenőrizni” – mondja Csóka György. Szerinte ehhez az is hozzájárul, hogy például „az idegenhonos kártevők potenciális szállítói”, a dísznövény kereskedők abban érdekeltek, hogy minél többet adjanak el, még akkor is, ha időnként kártérítést kell fizetniük a szabályok megszegéséért.

“Ha Oroszországból jön egy vasúti szállítmány fenyő, meglehetősen nehéz átnézni, hogy van-e benne szú, vagy veszélyes cincér” – mond egy példát Csóka. “Mindenesetre annyiban szerencsések vagyunk, hogy eddig nem jött sok olyan rovarfaj, amely nagyon komoly ökonómiai és ökológiai károkat okozott volna az erdeinkben. Nincs azonban garancia arra, hogy ez mindig így marad” – mondja.

(Címlapkép: AFP)

Élet erdő erdőgazdálkodás inváziós rovar kártevő klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Rigó Anita
2018. október 16. 11:30 Élet

Utolsók voltunk, de már várhatóan a belgáknál és az olaszoknál is több évig dolgozunk

Az elmúlt két évtizedben sokat javul a magyarok munkaerőpiaci aktivitásának várható hossza.

Torontáli Zoltán
2018. október 14. 11:52 Élet, Világ

A Rossmann tulajdonosa csak azokat az országokat támogatná, ahol nincs túl sok gyerek

Dirk Rossmann szerint ez a kulcsa Afrika fejlődésének és az Európába áramló menekültek megállításának is.

Torontáli Zoltán
2018. október 11. 11:01 Élet, Pénz

Párját ritkítja Európában a magyar élelmiszerek drágulása

Magyarország az élvonalban van a drágulásban az Európai Unión belül.

Fontos

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.