Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 12. 08:11 Tech, Világ

Lenne nagy meglepetés, ha az e-autókra is raknának olyan matricát, mint a hűtőgépekre

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2030-tól az unióban csak olyan új autót lehessen forgalomba hozni, amely 30 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a 2021-es felső határ, ami 95 gramm kilométerenként. A környezetvédelmi célok mellett ettől remélik, hogy az autógyártók felgyorsítják az elektromos fejlesztéseiket. Erre azért lenne nagy szükség, mert le vagyunk maradva a kínai és az amerikai piac mögött, míg Kínában jelenleg 400 tisztán elektromos modellből lehet választani, az Európai Unióban hat autóból áll a választék.

A csomaggal azonban van pár probléma.

Ahogy azt például a Financial Times is bemutatta, egy elektromos autó használat közbeni károsanyag-kibocsátása alapvetően függ attól, hogy hol töltötték fel az akkumulátorát. Egy Tesla Model S 270 ezer kilométeres futásához például annyi elektromos áramra van szükség, amelyet Amerikában 48,6 ezer kilogramm szén-dioxidnak megfelelő károsanyag kibocsátásával lehet megtermelni. Egy kis benzines Mitsubishi viszont ugyanennyi kilométer megtétele alatt 47 ezer kilogramm szén-dioxidnak megfelelő gázt juttat a levegőbe. 

A kis benzines pillanatnyilag környezetbarátabb, mint a nagy elektromos.

Még durvább a helyzet, ha nem csak a menet közbeni kibocsátást nézzük. A Tesla előállításakor és roncstelepi bontásakor majdnem háromszor annyi károsanyag kerül a levegőbe, mint a Mitsubishinél. Így összességében a Tesla kilométerenként 226, a Mitsubishi azonban csak 192 gramm kibocsátást okoz az élettartama során. A szabályozás ezzel nem törődik, 100 százalékban környezetbarátnak kezel minden elektromos autót.

Ezek alapján nem biztos, hogy Brüsszelben most jó helyről közelítik meg a problémát. Az elektromos autók terjedésével ugyan a menet közbeni kibocsátást le lehet szorítani az előírt szintre, de összességében csak akkor teljesül a környezetvédelmi cél is, ha az autók és az autógyárak zöldebb forrásból származó áramot használnak. Előbbire a gyártóknak nincs közvetlen befolyásuk, utóbbit pedig leginkább a márka jó hírnevének érdekében erőltethetik.

Nem vitás, hogy az elektromos autók általánosságban még az említett példák ellenére is környezetbarátabbak, mint a benzines és dízeles társaik, ha egyforma modelleket hasonlítanak össze. A Volkswagen a saját adataira hivatkozva azt állítja, hogy egy elektromos Golf a teljes életciklusa alatt már most 26 százalékkal kevesebb károsanyagot bocsát ki, mint hagyományos modelltársa, jelenlegi uniós árammal töltve.

A Mercedes B osztály ugyancsak 24 százalékos csökkentésre képes, ha pedig egész élettartama alatt megújuló energiából származó árammal tankolják, akkor 64 százalék a különbség. A BMW i3-as jelenleg az életciklusa alapján leginkább környezetbarát autó, mert a gyártásánál is nagy mértékben használnak megújuló energiát, illetve újrahasznosított anyagokat.

A Financial Times elemzése szerint az a fő probléma, hogy a szabályozásban egyelőre nem tesznek különbséget az elektromos autókon belül. Még egy olyan egyszerű sávos matrica sincs, amit a hűtőgépekre ragasztanak. Ez egyébként a magyarországi helyzetre is rímel, hiszen nálunk is megkaphatják a környezetbarát zöld rendszámot az olyan luxusautók, amelyeknek van ugyan elektromotorjuk, de tisztán elektromos üzemmódban alig tudnak menni, és ezért általában nem is szoktak sokat.

Mindez arra ösztönzi az autógyártókat, hogy minél nagyobb méretű és nagyobb akkumulátorral ellátott modellekkel jöjjenek elő. Ennek viszont azért nincs sok értelme, mert a tipikus európai autós nem megy többet 100 kilométernél naponta, csak hozzá van szokva, hogy 600-700 kilométerenként kell tankolnia.

Így viszont az akkumulátorok előállításához sokkal több lítium és kobalt kell, ezek pedig egyáltalán nem korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagok. A világ kobalt termelésének 60 százaléka például a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, el lehet képzelni, mennyire környezetbarát bányákból. Ha pedig csak az olajról a lítiumra és a kobaltra tolják át a problémát, akkor nem megoldják, csak elhalasztják a megoldását.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Tech Világ elektromos autó európai bizottság környezetszennyezés szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Rigó Anita
2018. november 6. 12:26 Tech

A bitcoin-bányászat több mint kétszer annyi energiát fogyaszt, mint az aranyé

Ez az első tanulmány, ami a dollárérték alapján vizsgálja az előállítás energia költségét.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.