2023-ban az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt, és ezzel történelmi csúcsra emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint.
A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.
A világ leggazdagabb 1 százaléka, 77 millió ember ugyanannyi szén-dioxid kibocsátásáért felelős fogyasztásán keresztül, mint az emberiség legszegényebb kétharmada, 5,1 milliárd ember.
Horvátország mellett India, Vietnám, Dél-Afrika, Indonézia és a Fülöp-szigetek is a szénmentes jövő irányába mutató bejelentéseket tett. Hazánk valószínűleg mindegyiküket megelőzi ezen a téren.
Kína szénstopra vonatkozó bejelentése ígéretes, de sok múlik a részleteken, és az energiakrízis aggodalomra ad okot a klímacsúcs előtt.
Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.
A fosszilis üzemanyagok állami támogatásának leállítása önmagában harmadával csökkentené a globális szén-dioxid-kibocsátást az IMF jelentése szerint.
Az elektromos autók korszakának igazi kezdetéig nyolc-tíz év maradt, és ez az automata váltók nagy korszaka lehet.
Most mérték fel először az ágazat hozzájárulását a klímaváltozáshoz, és a számok kedvezőtlenebbek lettek a vártnál.
Jó dolog a faültetés, az éghajlatváltozást azonban érdemben csak azok a természeteshez közeli állapotú erdőségek segítenek megfékezni, amelyeknek csekély a közvetlen gazdasági haszna.