Miközben történelmi távlatban a gazdasági növekedés együtt járt a fosszilis energiahordozók felhasználásának azonos mértékű növekedésével, mára a világon kevés ország maradt, ahol ez az összefüggés igaz lenne.

Miért fontos ez? A klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében a növekedésnek és a szén-dioxid-kibocsátásnak teljesen el kellene válnia egymástól, 2050-ig globálisan nettó nullára kéne csökkennie a kibocsátásnak.

Felülnézet: a fejlett gazdaságokban 2007-ben tetőzött a kibocsátás, azóta csökken. Az USA-ban például 1990 óta megduplázódott a GDP, de a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett körülbelül az akkori szintre.

• A fogyasztásalapú kibocsátás is csökkent, tehát nem arról van szó, hogy kiszervezték a szennyezést más országokba Siddharth Singh energetikai befektetési elemző szerint, aki erről a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) oldalán publikált egy cikket.
• Számos feltörekvő gazdaságban is meglazult a kapcsolat: a kínai gazdaság például 14-szeresére nőtt 1990 óta, miközben a szén-dioxid-kibocsátás csak az ötszörösére.
• Indiában, Afrikában és Latin-Amerikában is megfigyelhető ez a jelenség.
• Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten viszont megmaradt a GDP és a kibocsátások növekedésének együttjárása.

Kékkel az egy főre jutó GDP, zölddel az egy főre jutó fogyasztásalapú szén-dioxid-kibocsátás, pirossal az egy főre jutó kibocsátás változása

Alulnézet: Magyarországon 1990 és 2019 között a szén-dioxid-kibocsátás évi átlag 1,4 százalékkal csökkent, miközben a GDP évente átlagosan 1,7 százalékkal nőtt reálértéken a McKinsey Klímasemleges Magyarország című kiadványában szereplő számítás szerint.

Négy oka is van az összefüggés lazulásának Siddharth Singh szerint.

• A tiszta technológiákba irányuló beruházások növekedése, az elektrifikáció, az energiahatékonyság növekedése és a szén égetésének visszaszorulása.

Igen, de: az összefüggés lazulása nem elég, teljes szétválásra van szükség, és a klímacélok eléréséhez a fejlett és feltörekvő országoknak jóval több pénzt kell tiszta technológiákba fektetnie.

• Az IEA ajánlásai alapján 2030-ig meg kellene triplázni a megújulók kapacitását, és többek között az energiahatékonyság javulását is a kétszeresére kéne gyorsítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKéső lesz kiszállni, ha kitör a pénzügyi klímapánikA klímaváltozással nemcsak az a baj, hogy megsülünk vagy éhen halunk, hanem összedöntheti azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely kimenthetne még a bajból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz apokalipszist megúszhatjuk, de százmilliók élete mehet tönkre - mi a klímaváltozás elleni harc négy fontos tanulsága?Évtizedek tétlensége után az emberiség nagyot lépett a klímakatasztrófa elkerüléséért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegéri Magyarország számára a klímaváltozás elleni küzdelem, és pénz is van ráA gazdaság gyors zöldítéséből eredő haszon majdnem háromszorosa annak, mint amennyit el kell költeni a klímavédelmet szolgáló célok elérése érdekében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ gazdasági növekedés klímaváltozás szén-dioxid szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában