Már csak néhány ország maradt, ahol ne szakadt volna meg a szennyezés és a növekedés évtizedekig kitartó együttmozgása
Miközben történelmi távlatban a gazdasági növekedés együtt járt a fosszilis energiahordozók felhasználásának azonos mértékű növekedésével, mára a világon kevés ország maradt, ahol ez az összefüggés igaz lenne.
Miért fontos ez? A klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében a növekedésnek és a szén-dioxid-kibocsátásnak teljesen el kellene válnia egymástól, 2050-ig globálisan nettó nullára kéne csökkennie a kibocsátásnak.
Felülnézet: a fejlett gazdaságokban 2007-ben tetőzött a kibocsátás, azóta csökken. Az USA-ban például 1990 óta megduplázódott a GDP, de a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett körülbelül az akkori szintre.
- A fogyasztásalapú kibocsátás is csökkent, tehát nem arról van szó, hogy kiszervezték a szennyezést más országokba Siddharth Singh energetikai befektetési elemző szerint, aki erről a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) oldalán publikált egy cikket.
- Számos feltörekvő gazdaságban is meglazult a kapcsolat: a kínai gazdaság például 14-szeresére nőtt 1990 óta, miközben a szén-dioxid-kibocsátás csak az ötszörösére.
- Indiában, Afrikában és Latin-Amerikában is megfigyelhető ez a jelenség.
- Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten viszont megmaradt a GDP és a kibocsátások növekedésének együttjárása.
Kékkel az egy főre jutó GDP, zölddel az egy főre jutó fogyasztásalapú szén-dioxid-kibocsátás, pirossal az egy főre jutó kibocsátás változása
Alulnézet: Magyarországon 1990 és 2019 között a szén-dioxid-kibocsátás évi átlag 1,4 százalékkal csökkent, miközben a GDP évente átlagosan 1,7 százalékkal nőtt reálértéken a McKinsey Klímasemleges Magyarország című kiadványában szereplő számítás szerint.
Négy oka is van az összefüggés lazulásának Siddharth Singh szerint.
- A tiszta technológiákba irányuló beruházások növekedése, az elektrifikáció, az energiahatékonyság növekedése és a szén égetésének visszaszorulása.
Igen, de: az összefüggés lazulása nem elég, teljes szétválásra van szükség, és a klímacélok eléréséhez a fejlett és feltörekvő országoknak jóval több pénzt kell tiszta technológiákba fektetnie.
- Az IEA ajánlásai alapján 2030-ig meg kellene triplázni a megújulók kapacitását, és többek között az energiahatékonyság javulását is a kétszeresére kéne gyorsítani.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
