Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. október 30. 16:07 Világ

Egyre több a zombi szénerőmű-projekt, de Kína nélkül esélytelen a szénmentes jövő

Hivatalosan még nem tett le a Kolubara B széntüzelésű hőerőmű megépítéséről az Elektroprivreda Srbije (EPS), de jelzésértékű lehet, hogy a szerb állami energetikai vállalat a múlt héten közbeszerzést írt ki a beruházás tervezett területén kialakítandó napelemes erőmű telepítésének műszaki előkészítésére – írja a Balkan Green Energy News.

Az EPS a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium utasítása alapján májusban állította le a szénerőmű építésének projektjét. A menedzsment ragaszkodik hozzá, hogy a Belgrádtól nagyjából 40 kilométerre fekvő beruházás folytatódjon, a kormány viszont nem hozott végleges döntést az ügyben. A helyzetet bonyolítja, hogy az erőművet egy kínai állami cég, a PowerChina építtette volna meg, Kína azonban idén szeptemberben bejelentette, hogy nem finanszíroz és épít a határain túl új szénerőműveket.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a meglévő szerződésekre is vonatkozik-e a döntés, vagy hogy például módosították-e már a Kolubara B építésére vonatkozó szerződéseket. De az biztos, hogy a PowerChina jelezte: mostantól fotovoltaikus és más megújuló energiával működő erőművek építése felé mozdul Európában, így Szerbiában is az ilyen projektek iránt érdeklődik inkább. 

Az új szénerőművek építése – vagyis inkább a tervezett beruházások leállítása – a vasárnap kezdődő COP26 ENSZ-klímacsúcs egyik fontos témája lesz. Az ENSZ főtitkára, António Guterres korábban amellett foglalt állást, hogy 2020 után már ne induljanak be újabb szénerőművek. A klímacsúcs elnöke, Alok Sharma pedig arról beszélt, hogy a klímacsúcs ideális pillanat ahhoz, hogy tegyenek érte, hogy a szén mint energiahordozó véglegesen a múlté legyen.

A klímacsúcsra készülve szeptember végén hét ország, Srí Lanka, Chile, Dánia, Franciaország, Németország, Montenegró és az Egyesült Királyság közösen jelentette be, hogy létrehozzák a No New Coal Power Compact nevű kezdeményezést. Ezzel más országokat is arra szeretnének ösztönözni, hogy köteleződjenek el az új széntüzelésű erőművek építésének leállítása mellett a párizsi egyezményben megfogalmazott 1,5 Celsius-fokos cél teljesítése érdekében. (Tehát hogy legfeljebb ennyivel emelkedjen a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti korszakhoz képest. Ebből 1,2 fok már megvalósult.)

A vállalással ezek az országok részesei lettek annak a klubnak, amibe az E3G, az Ember nevű agytröszt és a Global Energy Monitor szeptemberi jelentése szerint 44 ország (27 OECD- és EU-tag, köztük Magyarország és 17 másik) tartozik. A jelentés a 2015-ös párizsi egyezmény óta eltelt időszak eredményeit összegezve megállapítja, hogy az egyezmény aláírása óta a tervezett szénerőműves beruházások több mint háromnegyedét fújták le.

A jelentésre építve az Ember október elején publikálta a szénerőművek globális helyzetét értékelő jelentését.

Eszerint 21 olyan ország maradt a világban, ahol egynél több új szénerőmű vár megépítésre.

Ha ezek az országok – Kína, India, Vietnám, Indonézia, Törökország és Banglades – a megépülésre váró projektjei leállítása mellett döntenének, az önmagában 90 százalékkal csökkentené az új szénerőművek számát. Ezekben az országokban a projektek 80 százalékát finanszírozták volna kínai pénzből, így Kína említett bejelentése alapján ezek is bizonytalan, „zombi” projektekké váltak.

Piros: van új szénerőmű tervben, sárga: nincs új tervben, de működik szénerőmű, vagy van leállított projekt, zöld: formálisan elkötelezett amellett, hogy nem épít új szénerőművet, szürke: nincs szénerőműve. Forrás: Ember

Egy másik, 16 országból álló csoportban csak egy darab szénerőmű építéséről van szó, így ezek az országok – többek között például Ausztrália, Kambodzsa, Kenya, Kazahsztán, Marokkó és Lengyelország – közel állnak ahhoz, hogy elköteleződhessenek a szénmentes jövő mellett.

A jelentés beazonosít egy 40 államból álló csoportot is, amely szinte azonnal vállalhatná, hogy nem épít több szénerőművet. Innen 36 országban nincsenek jelenleg futó projektek, további négy országban (Japánban, Dél-Koreában, az Egyesült Arab Emírségekben és Kazahsztánban) pedig az éppen épülő erőművek mellett nincsenek újabbak tervben.

Kína pontos vállalásainak tisztázása egyelőre tehát várat magára, viszont a gazdagabb országokon biztosan nem fog múlni az új projektek finanszírozásának ellehetetlenítése: a hitelezés tilalma mellett kötelezte el magát ugyanis a múlt héten Ausztrália, az Egyesült Királyság, Kanada, az EU, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Norvégia, Svájc, Törökország és az Egyesült Államok. Szintén a finanszírozást nehezíti, hogy több mint 30 nagy biztosító jelentette be, hogy nem vesz részt új szénerőmű építéséhez kapcsolódó projektekben, aminek az erről beszámoló Washington Post cikke szerint jelentős hatása lehet.

Az új projektek leállítása mellett a működő szénerőművek kivezetése is fontos lenne annak érdekében, hogy a felmelegedés ne lépje át a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest.

Ebben jelentős szerepe van Kínának, ahol jelenleg a világ szénerőmű-kapacitásának fele működik.

A közelgő klímakonferenciát megelőzően ezért is figyelik sokan aggodalommal az energiakrízist Kínában, ahol az energiahiány miatt a vezetés a belföldi szénkitermelés növelését rendelte el. 

Kína korábban ígéretet tett, hogy a gazdasága 2060-ra karbonsemlegessé válik, a kibocsátása pedig 2030-ra eléri a csúcsot, amihez elemzők szerint 600 széntüzelésű erőmű bezárására lenne szükség. Ehhez képest Li Ko-csiang miniszerelnök a Guardian cikke szerint október közepén arról beszélt, hogy elemzéseket kért arra vonatkozóan, hogy az elmúlt időszak villamosenergia-ellátási nehézségeinek tükrében mikor érheti el reálisan az ország a kibocsátás csúcsát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTrendforduló: a történelem folyamán először csökken a szénipar kapacitásaA szénipar az üvegházhatású gázok 30 százalékáért felel, de úgy tűnik, idén elkezdett visszaszorulni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden korábbinál több kínai szénerőmű pöfékelhet az újraindulás utánTavaly első alkalommal haladta meg 2015 óta az új szénerőművek kapacitása a leszereltekét, elsősorban a kínai fejlesztések miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁtvette az uralmat a nap és a szél az új erőművek közöttTavaly történt meg először, hogy az új erőműveken belül már a szél- és a napenergia került többségbe.

Világ energia Kína klímacsúcs klímaváltozás szén szén-dioxid kibocsátás szénerőmű Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. december 2. 13:03 Világ

Kabátban, a meleg vízzel spórolva próbálják kibekkelni a rezsinövekedést a szegényebb britek

Egy jótékonysági szervezet azzal számol, hogy jövő áprilisig megduplázódhatnak a rezsiszámlák, és ez emberek millióinak okozhat komoly gondokat.

Torontáli Zoltán
2021. december 1. 12:05 Világ

A svéd média már tükrözi a változást: egyre kevesebben akarnak repülőre szállni

Hetven év alatt luxusból hétköznapi normalitás lett a repülés, most már azonban nem lehet a környezeti hatások nélkül foglalkozni vele.

Pálos Máté
2021. december 1. 10:20 Világ

Nagy üzlet lett ismeretlenül átvenni a konténerekben hagyott termékeket, legyen az tökmag vagy használt autó

A konténerkáosznak is megvannak a nyertesei: a hátrahagyott konténerek kisöprői.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.