Lelassultak, de az Európát kiszolgáló teherszállító hajók így is szennyezőbbek, mint gondolták
A tengeri hajózás mostanában leginkább a többszörösére emelkedett fuvardíjak és a kiszámíthatatlanná vált szállítási idők miatt kerül szóba, de hosszú távon ennél is fontosabb hozzájárulása a klímaváltozáshoz. Ennek fényében elég meglepő, de csak most készült el az Európai Unió első átfogó jelentése a szektor üvegházgáz-kibocsátásáról, amely szerint ez ráadásul nagyobb, mint amennyit az előzetes számítások mutattak.
A közlekedési szektoron belül a hajózás jelenleg 14 százalékos részaránnyal a harmadik helyen áll a közúti közlekedés – amely a kibocsátás 71 százalékát adja – és a repülés mögött. Mivel a becslések szerint az uniós hajózási szektor teljesítménye több mint a duplájára emelkedik 2050-re a 2005-ös szinthez képest, a jelenlegi tervek valószínűleg kevesek lesznek ahhoz, hogy el lehessen érni uniós szinten a klímasemlegességet az évszázad közepére. (Tehát hogy legfeljebb annyi üvegházhatású gázt bocsássanak ki az EU területén, amennyit különböző módszerekkel ki is vonnak a légkörből.)
Ennek érdekében a közlekedésből származó kibocsátást 90 százalékkal kell csökkenteni 2050-re, mivel azonban a hajózásban a helyzet rosszabb a gondoltnál, vagy erősebb intézkedésekre van szükség az ágazatban, vagy más közlekedési szektorok kibocsátását kell még inkább megvágni. Eddig azzal számoltak, hogy a hajózásban 75 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást 2050-re – emlékeztet a Bloomberg cikke.
Az egyik tervezett intézkedés, hogy a hajózást is be kell vonni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, tehát a szállítmányozó cégeknek is ugyanúgy fizetniük kell a szennyezésük után, mint már jelenleg is például az erőműveknek. Emellett az olyan megújuló üzemanyagok hajózási felhasználását is elősegítenék, mint a bioüzemanyagok és a (zöld) hidrogén.
Ezeket a terveket még el kell fogadniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek, de hogy nem triviális feladatról van szó, azt mutatja az egyik már megvalósult kibocsátáscsökkentési intézkedés. A jelentés szerint 2008-hoz képest a hajók 20 százalékkal csökkentették a sebességüket, és így kevesebb üvegházhatású gázt juttatnak a légkörbe. Ez klímavédelmi szempontból természetesen örvendetes, de a hajók lassulása az egyik – nem sokat emlegetett – oka a bevezetőben emlegetett problémáknak, vagyis hogy drágábbá vált a tengeri szállítmányozás.
Világ
A politika szereti a kisvállalkozókat, de nem biztos, hogy messzire jutunk velük
Magasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.
Mélyütés lenne Magyarországnak a Barátság leállítása, de Ukrajna is sokat veszthet
Két évvel hamarabb állhat le Barátság kőolajvezeték, mint hogy a Mol felkészülne az orosz olaj kiváltására, ezért jelentősen nőhetnek az üzemanyagárak.
Az illiberális demokrácia sokat árt a külföldi befektetéseknek
Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.
Fontos
A szép magyar alma elmehet külföldre, jöhet helyette az olcsóbb külföldi
Ha nem kapja össze magát az időjárás, akkor a szezon indultával legalábbis eléggé félő, hogy ez fog történni.
A szenvedő magyar iparnak is jó hír, hogy a németek visszahozzák az e-autók állami támogatását
Nagy Márton uniós szintű támogatást szeretne, de a németnek is örülhet, mert a német e-autó piac az uniós piac harmadát tette ki júliusban.
Hogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?
Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
