A 2015-ös párizsi klímaegyezmény aláírása óta 21. európai országként kedden Horvátország is bejelentette, hogy kivezeti a szénenergiát az ország energiamixéből. A terv szerint a legkorábban 2033-ra leáll az ország egyetlen szénerőműve Plominban – jelentette be Andrej Plenković miniszerelnök kedden az ENSZ klímakonferenciáján Glasgow-ban.
„Európa-szerte gyorsul a szén kivezetése, és az az elvárásunk, hogy Horvátország legkésőbb 2030-ig búcsút mondjon a szénnek, akárcsak az összes többi felelős európai ország. Európa számára a legbölcsebb döntés, ha teljesen megújuló energiára áll át 2035-ig, és a napfényes Horvátország nagyszerű példát mutathat arra, hogyan lehet a szenet megújuló energiával helyettesíteni” – mondta Kathrin Gutmann, a Europe Beyond Coal nevű civil szervezet kampányigazgatója.
A Europe Beyond Coal közleménye szerint a bejelentést követően összesen 16 európai országban valósult meg a széntechnológia kivezetése, vagy van erre vonatkozó terv 2030-ig. Horvátországban és másik négy országban a kivezetés határideje 2030 utáni dátum. Az alábbi ábrán az első csoportba tartozó országok világosabb vagy sötétebb zöld színnel vannak jelölve, a második csoportba tartozók pedig lilával.
Forrás: Beyond Coal
A Magyarországot képviselő Áder János köztársasági elnök a klímakonferencián azt mondta, hogy „2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést”. Ezt ott nem részletezte, de kizárásos alapon ez azt jelenti, hogy az állami tulajdonos ekkorra tervezi a Mátrai Erőmű utolsó lignittüzelésű blokkjának a leállítását.
A vasárnap óta tartó klímakonferencia egyik fontos kérdése, hogy mi lesz a világban még üzemelő szénerőművek és a még nem üzemelő, de tervezett projektek sorsa. Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, a klímakonferenciát megelőzően globálisan 44 ország (27 OECD- és EU-tag és 17 másik ország) vállalta, hogy nem épít új szénerőműveket, és 21 olyan ország marad a világban, ahol egynél több szénerőművet terveznek még megépíteni, illetve 16 olyan ország, ahol egy szénerőmű építését tervezik.
A konferenciát megelőzően aggodalomra adott okot, hogy miközben Kína korábban azt ígérte, hogy 2030-ig tetőzik a szén-dioxid-kibocsátása, az energiakrízis miatt csúcsra járatták a szénerőműveiket, és Li Ko-csiang miniszterelnök október közepén tett egy olyan megjegyezést, ami arra utalt, hogy már nem feltétlenül látják úgy, hogy tartani tudják a vállalást. Bár a klímakonferenciától független hír, de ezeket az aggodalmakat hűtheti, hogy az egyik jelentős, állami kínai gazdasági lap szerdai vezető cikke szerint az ország elkötelezett marad a szén-dioxid-csúcsra vonatkozó 2030-as határidő mellett. Kína szintén szerdán jelentette be, hogy a következő 5 évben átlagosan 1,8 százalékkal tervezi csökkenteni a szén felhasználását az energiatermelésében.
A klímakonferencián Horvátország mellett több más ország is tett a szénerőművek kivezetésére vonatkozó vagy ezzel összefüggésbe hozható vállalásokat. Ezek közül egyértelműen India – Kína, USA és az EU után a világ negyedik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának – bejelentése volt az egyik legjelentősebb. Miután múlt héten az ország még nem volt hajlandó konkrét dátumot kijelölni arra vonatkozóan, hogy mikor éri el a nettó zéró kibocsátást, Narendra Modi kormányfő kedden a klímakonferencián 2070-et jelölte meg céldátumként.
Habár 2070 a szélesebb körben vállalt 2050-es céldátumhoz képest csalódás, Modi azt is bejelentette, hogy 2030-ig 50 százalékra növelik a megújuló energiaforrásokat az ország energiamixében. Ez önmagában is jelentős előrelépés lenne, ugyanis jelenleg az ország által felhasznált energia 70 százalékát szénerőművek termelik meg, ami a legmagasabb arány a világ legnagyobb energiatermelő országai között.
Szintén szénerőműveket érint az a hétfői hír, hogy 2050-es határidővel Vietnám is elköteleződött a nettó zéró kibocsátás mellett, és a szél- illetve naperőműveinek bővítése mellett csökkenteni fogja a szenes kapacitásait.
Kedden, a klímakonferencián jelentették be, hogy az Egyesült Államok és több európai ország 7,3 milliárd eurót ajánlott fel Dél-Afrikának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában annak érdekében, hogy az ország dekarbonizálja a jelenleg 90 százalékban szénerőművekre támaszkodó energiaellátását. Szerdán pedig Indonézia és a Fülöp-szigetek köteleződött el a szénerőműveinek jelentős részének kivezetése mellett a következő 10-15 évben, amit az Ázsiai Fejlesztési Bank mindegyik ország esetében többmilliárd dolláros hitelkerettel támogat meg.
Michael Bloomberg amerikai nagyvállalkozó, az ENSZ klímaügyi különleges megbízottja szintén hétfőn jelentett be egy új kezdeményezést, aminek célja a világon jelenleg működő szénerőművek egynegyedének bezárása, valamint 2025-ig 519 új szénerőmű építésére vonatkozó projekt leállítása.
„A szén az első számú ellenség az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mert ez adja az összes szén-dioxid-kibocsátás egyharmadát” – mondta Bloomberg a New York Times szerint (egyes források ezt megerősítik, más források szerint csak az ötödét). Azt nem árulta el, hogy mennyi pénzt áldozna a tervre, de a Bloomberg Philanthropies szerint évente körülbelül 150 millió dollárt költ hasonló célokra az Egyesült Államokban és Európában.
A TransitionZero klímaügyi kutatóintézet kutatása szerint
a világban közel 3000 széntüzelésű erőművet kell leállítani 2030 előtt, hogy a hőmérséklet emelkedése 1,5 Celsius-fokon belül maradjon az iparosodás előtti korszakhoz képest.
Matt Gray, a TransitionZero elemzője és a jelentés szerzője szerint az erőfeszítések jelentős része Kínára hárul, ahol a világ szénerőműveinek fele üzemel, írja a Reuters. Kína a 2005-ös 72 százalékról 2020-ra 57 százalékra csökkentette a szén részarányát a teljes energiamixében, de az abszolút fogyasztás mennyisége nőtt. Hszi Csin-ping elnök az év elején azt ígérte, hogy Kína 2025 után kezdi csökkenteni a szénfelhasználását.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
